
A megkésett beszédfejlődésnek számos oka lehet
Fotó: Pixabay.com
Bár számos gyerek már egyévesen elkezd szavakat mondogatni, sokan még háromévesen sem szólalnak meg. Az aggódó szülőknek ilyenkor nem sokat segítenek a játszótéri anyukatársak furcsálló tekintetei, a nagymama sopánkodása, de még önmaguk marcangolása sem. Gergely Annamária logopédust arról kérdeztük, mikor kell aggódnia egy szülőnek, és mit tehet, hogy gyorsítsa a megkésett beszédfejlődést.
2018. január 29., 15:092018. január 29., 15:09
2018. január 29., 17:092018. január 29., 17:09
Az anyanyelv elsajátításában nagyon nagy egyéni eltérések mutatkozhatnak – mondja Gergely Annamária logopédus. A csecsemők általában 3-4 hónaposan kezdenek el gagyogni, majd 6-8 hónaposan alakul ki az anyanyelv artikulációs bázisa, 9 hónaposan a környezet hangjait kezdik el utánozni, majd egyévesen a környezetükből hallott szavakat kezdik utánozni, bár ekkor még nem értik azok jelentését. Mivel a beszédfejlődés feltételeit a környezet biztosítja, vagyis amit és ahogyan hallja a környezetét beszélni, azt úgy tanulja meg a gyerek, éppen ezért fontos tisztán, ugyanakkor vontatottan, emelt hangon, jól artikuláltan beszélni a gyermekhez, azaz dajkanyelven – fogalmazza meg a szakember. Hozzáteszi: mindezt azonban maximum a gyermek egy-másféléves koráig, utána már hátráltatja a beszédfejlődést. Ebben az időszakban a gyermek felfigyel arra, hogy azonos hangjelenségek mindig azonos tárgyakat, jelenségeket, indulatokat fejeznek ki. Eleinte a szavaknak csak egy-egy szótagját mondja, a szókincs igazából akkor kezd el rohamosan gyarapodni, amikor a gyermek kérdezni kezd.
A negyedik életév végére a szókincs ugrásszerűen megnő, a gyerek már a nyelvtani formákat is helyesen használja, mondatai egyre hosszabbak lesznek, és iskolakezdésre eléri a beszéd a normális szintet – foglalja össze a beszédfejlődés átlagos fázisait a szakember, aki szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a lányok hamarabb elkezdenek beszélni, mint a fiúk, azonban itt is hatalmas egyéni különbségeket lehet felfedezni.
Na, de mi van akkor, ha a mi gyerekünk nem átlag, ha háromévesen nemhogy 300-as szókincse nincs, de még jóformán meg sem szólal? Gergely Annamária szerint fontos kihangsúlyozni, hogy
Ha ezek közül bármelyik valamilyen oknál fogva sérült vagy működésében gátolt, kihatással lesz a beszédfejlődésre is. Éppen ezért elsősorban ezeket kell tisztázni, kizárni.
Gergely Annamária logopédus szerint a hajlam és a környezet is meghatározza, mikor kezd beszélni egy gyerek
Fotó: Haáz Vince
A szakember szerint azonban ezeknek már jóval korábban vannak jelei: például nem reagál a gyermek az erős hangokra, nem vagy csak nagyon keveset gagyog, nem vagy keveset mosolyog, az első szavak megjelenése után a beszédfejlődés megakad: ezek mind figyelmeztető jelzések lehetnek. Azonban ha a gyermek két, két és fél éves korában is csak mutogatással érteti meg magát, nyálazik, rosszul rág, nyel, nem érti az egyszerűbb szavakat, érdemes szakemberhez (logopédushoz, pszichológushoz, audiológushoz) fordulni segítségért.
– mondja Gergely Annamária.
Akkor is beszéljünk a gyerekhez, amikor még biztosan nem érti, mit mondunk
Fotó: Pixabay.com
Ezzel a szakember már azt is elmondta, hogy mi állhat a háttérben: az érési folyamatok késése, veleszületett hajlam, örökletesség: ez apai ágon kétszer gyakoribb, mint anyai ágon, de kedvezőtlen pszichoszociális hatások (izoláció, szeparáció), enyhe nagyothallás, rendszeres náthás-hurutos állapot, középfülgyulladás, allergia, a perifériás beszédszervek rendellenességei – mint amilyen a szájpadhasadék, nyelv-, az ajak deformitása, lenőtt nyelv – mind-mind késleltethetik a beszédet.
A logopédus szerint amilyen összetett a beszédfejlődés, annyira összetett okai lehetnek annak is, hogy későre beszél a gyerek, de természetesen a szülőtől is függ, hogy mikor szólal meg a csemete.
Sokan a rohanó életmódjukban próbálják felgyorsítani a gyerek fejlődését is: nem rakják le a földre, hogy kússzon, másszon a gyerek, hanem egyből felállítják, járókába teszik. Márpedig a beszéd előfeltétele a mozgás: ha nincsen kúszás, mászás, járás, illetve késik, akkor legtöbb esetben a beszéd is késni fog” – mondja a szakember.
A gyerekkel töltött minőségi időt semmi sem helyettesíti
Fotó: Pixabay.com
Hozzáteszi: a szülő másik felelőssége, hogy mennyit tölt a gyerek számítógép, tablet, tévé előtt. A logopédus nem gondolja, hogy teljesen tiltani kellene a gyereket ezektől a mai eszközöktől, de az sem helyes, hogy órákat eléje tesszük a gyereket, hogy nekünk legyen időnk főzni, takarítani, dolgozni. Úgy véli, ma már életünk részévé váltak ezek a kütyük, és a gondosan megválasztott mese a tévéből vagy egy játék a tableten nem okoz gondot, de ne ez legyen az esti mese, közös játék vagy a beszélgetés helyettesítője. Márpedig a gyerekre fordított minőségi időt semmi sem pótolja – hangsúlyozza a logopédus. „A gyermek számára és a beszédfejlődés szempontjából is a legfontosabb az együtt töltött minőségi idő, amikor csak rá figyelünk, vele beszélgetünk, játszunk, kergetőzünk, bújócskázunk, mondókázunk, énekelünk, mesét olvasunk. Erre minden gyermeknek szüksége van, és az lenne jó, ha erre tudatosan figyelnénk szülőként” – figyelmeztet.
A szülő játékosan, otthon is sokat tehet gyermeke beszédfejlődéséért: a hintáztatás (fejjel lefelé, lepedőben), száj körüli játék, grimaszolás, fogmosás, nyelvöltés, vicsorítás, buborékfújás, hablabdafújás, köpés (meggy-, cseresznyemag), vízköpős játék, szájharmonika mind-mind segítheti a beszédfejlődést, mint ahogy nyilván a mozgással kísért énekek, mondókák, ritmusjátékok is jót tesznek.
A logopédus szerint számos otthoni játék is segíthet
Fotó: Haáz Vince
„Minél előbb történik a fejlesztés játékos formában, annál hamarabb elsajátítja a gyermek a nyelvi kompetenciákat. Amennyiben ezek a játékos gyakorlatok sem vezetnek eredményre, ajánlott egy logopédust felkeresni” – fogalmazza meg a szakember. Hozzáteszi:
hiszen lehet, hogy ugyanazt többször el kell ismételni a szülőnek, megnevezni a tárgyakat, mindezt úgy, hogy ne érezze a gyerek erőltetésnek, és ne éreztessük vele, hogy ez így nincs jól. A gyereket bátorítani kell a beszédre, és nem felhívni a figyelmét arra, hogy ő bizony nem vagy nem úgy beszél, mint társai.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!