Segítség, nem beszél a gyerekem!

A szakember szerint azonban ezeknek már jóval korábban vannak jelei: például nem reagál a gyermek az erős hangokra, nem vagy csak nagyon keveset gagyog, nem vagy keveset mosolyog, az első szavak megjelenése után a beszédfejlődés megakad: ezek mind figyelmeztető jelzések lehetnek. Azonban ha a gyermek két, két és fél éves korában is csak mutogatással érteti meg magát, nyálazik, rosszul rág, nyel, nem érti az egyszerűbb szavakat, érdemes szakemberhez (logopédushoz, pszichológushoz, audiológushoz) fordulni segítségért.

Ezzel a szakember már azt is elmondta, hogy mi állhat a háttérben: az érési folyamatok késése, veleszületett hajlam, örökletesség: ez apai ágon kétszer gyakoribb, mint anyai ágon, de kedvezőtlen pszichoszociális hatások (izoláció, szeparáció), enyhe nagyothallás, rendszeres náthás-hurutos állapot, középfülgyulladás, allergia, a perifériás beszédszervek rendellenességei – mint amilyen a szájpadhasadék, nyelv-, az ajak deformitása, lenőtt nyelv – mind-mind késleltethetik a beszédet.

A szülő felelőssége

A logopédus szerint amilyen összetett a beszédfejlődés, annyira összetett okai lehetnek annak is, hogy későre beszél a gyerek, de természetesen a szülőtől is függ, hogy mikor szólal meg a csemete.

Hozzáteszi: a szülő másik felelőssége, hogy mennyit tölt a gyerek számítógép, tablet, tévé előtt. A logopédus nem gondolja, hogy teljesen tiltani kellene a gyereket ezektől a mai eszközöktől, de az sem helyes, hogy órákat eléje tesszük a gyereket, hogy nekünk legyen időnk főzni, takarítani, dolgozni. Úgy véli, ma már életünk részévé váltak ezek a kütyük, és a gondosan megválasztott mese a tévéből vagy egy játék a tableten nem okoz gondot, de ne ez legyen az esti mese, közös játék vagy a beszélgetés helyettesítője. Márpedig a gyerekre fordított minőségi időt semmi sem pótolja – hangsúlyozza a logopédus. „A gyermek számára és a beszédfejlődés szempontjából is a legfontosabb az együtt töltött minőségi idő, amikor csak rá figyelünk, vele beszélgetünk, játszunk, kergetőzünk, bújócskázunk, mondókázunk, énekelünk, mesét olvasunk. Erre minden gyermeknek szüksége van, és az lenne jó, ha erre tudatosan figyelnénk szülőként” – figyelmeztet.

Játékos fejlesztés otthon is

A szülő játékosan, otthon is sokat tehet gyermeke beszédfejlődéséért: a hintáztatás (fejjel lefelé, lepedőben), száj körüli játék, grimaszolás, fogmosás, nyelvöltés, vicsorítás, buborékfújás, hablabdafújás, köpés (meggy-, cseresznyemag), vízköpős játék, szájharmonika mind-mind segítheti a beszédfejlődést, mint ahogy nyilván a mozgással kísért énekek, mondókák, ritmusjátékok is jót tesznek.

„Minél előbb történik a fejlesztés játékos formában, annál hamarabb elsajátítja a gyermek a nyelvi kompetenciákat. Amennyiben ezek a játékos gyakorlatok sem vezetnek eredményre, ajánlott egy logopédust felkeresni” – fogalmazza meg a szakember. Hozzáteszi: