Hurrá! Itt a tél. Vastag hótakaró fedi a tájat. Mát csak a zuzmarás farkasordító hideg van hátra, de az is már itt kopog a jégvirágos ablakokon. Az alkalmat kihasználva etimológiai indíttatású sétára indulunk.
2018. január 30., 16:002018. január 30., 16:00
Tolvajos-tető, az első állomás
Fotó: Jánosi Csaba
Hurrá! Itt a tél. Vastag hótakaró fedi a tájat. Mát csak a zuzmarás farkasordító hideg van hátra, de az is már itt kopog a jégvirágos ablakokon. Az alkalmat kihasználva etimológiai indíttatású sétára indulunk.
2018. január 30., 16:002018. január 30., 16:00
A szoba melegében, a pattogó tűz előtt ülve Varga Csaba SZÓételmező SZÓtörténeti SZÓtárát lapozgatva hó szavunk eredetére keressük a választ.
Tolvajos-tető, az első állomás
Fotó: Jánosi Csaba
Azt írja, hogy „A HO ősgyök jelentése, ősgyök lévén, nem adható meg egyetlen szóval. Körülírása: ami legfentebb van, ami fed, takar, óv, ellep, burkol, valami fölött van, valami szempontból legmagasabb fokú, legyen íz, világosság, erő hang, magasság, társadalmi helyzet stb.” A továbbiakban a szerző megemlíti, hogy „csupán ennyit jelent a hó szó is: fed, belep – itt a tájat.”
A házból kilépve, amelynek szintén a HO az ősgyöke, a vastag hóval fedett Hargitára indulunk. Mielőtt letérnénk a piricskei útra, felugrunk a Tolvajos-tetőre. Csík- és Udvarhelyszék határán álljt parancsol a hó és a fehér szűrbe öltözött fenyők. A fehér lepel alatt feketéllő Hármas kereszt őrt áll. Óvja Csík katolikus népét.
Hármas-kereszt az országút mellett. Őrt áll
Fotó: Jánosi Csaba
Az emlékmű talapzatán fürtökben lógó magyar nemzetiszín szalagokat, koszorúkat is vastag hó fedi. Üde színek. A Csíki-medencét vastag szürke köd fedi. Erdély felől fény önti el a tájat. Távolban, a felhőablakban, a Fogarasi-havasok fehér fogai fénylenek.
Mesés táj. A friss hóval fedett fák látványa felejthetetlen élmény. A Meleg-patak irányába futó piricskei utat halszálkás törzsű fenyőerdő övezi. Az egyhangúságot a letarolt hóbuckás erdőfoltok törik meg.
A piricskei utat halszálkás törzsű fenyőerdő övezi
Fotó: Jánosi Csaba
A Borhegyese derekán kanyargó alagútszerű piricskei utat övező telkek házai alig látszanak ki a laza hótakaró alól. Az erőgépek az autók számára is járhatóvá tették az utat. Nagyszámú sízőt vonz a kitűnő hó és a jól karbantartott sípálya. Havas sétánkról Nagyfészó csúcsa alól fordultunk vissza. A névkölcsönző 933 méter magas Piricske kősziklája alább van, vastag ködbe burkolózva várja a pirkadó tavaszt.
A Lina-kanyar után, a Vasfúvó-dombnál Csiba felé térünk le. A nyugat–kelet irányban húzódó gejzírkúp mellett lefutó Meleg-patak és Taploca is talán az itt korábban feltörő melegforrásokról kapta a nevét.
Sok hétvégi ház búvóhelye
Fotó: Jánosi Csaba
A nagy mélységből feltörő termálvizek fehéres-barnás színű opálrétegekből álló dombot raktak le, amely közé vasérc is települt. Ezt a gyenge minőségű ércet a domb keleti lábánál lévő kezdetleges vasfúvókban olvasztotta ki a vaskor és a középkor embere. Az öreg vackorfa alatt a vasolvasztók helyét hatalmas üregek és vassalak jelzi. A domb északi peremén katonásdit is lehet játszani, géppuskafészkekkel megerősített lövészárok-hálózat húzódik.
Sípálya Piricskén
Fotó: Jánosi Csaba
Az egykori városszéli tanyavilág lassan izmos településé fejlődik. Távol a világ és a város zajától. A nemrég leaszfaltozott úton Oltfalva felé autózunk. A Csicsói-Hargita kráteréből több gyors folyású patak, Fészó, Béta, Szeges siet az Olt kebelére. Még hallani az egykori fűrészmalmok, gáterek zaját. Becze Vilmos csíkcsicsói ácsmestertől tudjuk, hogy az államosítás idején a kárörvendő munkások így köszöntötték Dobal János fűrészgyárost:
– mondta az igazgató. 1989-ben Csíkszeredában is sokan úgy gondolták, hogy ezután a gyár nekünk fú, de sajnos most már senkinek se fú.
Az út jobb oldalán húzódó gyenge minőségű Zabos-kert nyílföldjeit a háborúból, fogságból hazakerült honvédeknek, hadiárváknak mérték ki. Tovább haladva a ködből felsejlenek a közel száz esztendeje Balló Gábor pásztor által alapított Oltfalva házai. Csaracsó alatt az Olt jobb partján felépült falurészt Csicsóval a több éve épülő, elhíresült Olt-híd köti össze. A sötét zöld vízfolyás felkiáltójel a zúzmarás füzek között. Alatta a pont, a híd. Újfalut az Újfalu útján érjük el. Életrevaló emberek lakják. Sok takaros ház épült annak ellenére, hogy Csíkország az alacsonyabb jövedelmet termelő vidékek közé tartozik. Ábel furfangos népe Surgyelánék, Dántanaszék bosszantására seprű helyett az útszéli hóember kezébe is magyar zászlót adott.
Csíkszeredába visszaérve fuvarosomnak, Kassay Vilmosnak a fuvar díját egy istenfizessével kifizettem. Mondta, hogy az Isten nevét hagyjuk el. Melyikét? Kérdeztem hirtelen, amikor a tusnádi dr. Ábrahám Ambrus Szálfaember című önéletrajzában leírt sorokra gondoltam: „az én falumban, és azt hiszem, még máshol is, két vallás élt egymás mellett békésen. Az ősi pogány vallás volt az egyik és a keresztény a másik. Hogy mennyire így van, azt abból következtettem, hogyha valaki az Istent káromolta, azt mondták, hogy ez nem bűn, ez csak egyszerűen rossz szokás, mert az ember azt csak mondja, hogy éppen valamit mondjon. Esze ágában sincs az, hogy az Istent bántsa.
Kilátás a Vasfóvó dombról. Előtérben a vasművelés nyomai
Fotó: Jánosi Csaba
Most, hogy a kínaiak szerint a kutya évében járunk, elmondhatjuk, amit P. Buzogány Árpád Székely Kalendáriumában megjelent Gagy menti „kutyás” szólás gyűjteménye is igazol: a székely ember nemcsak most, hanem régebb is kötődött a kutyához. Mondogatják is Csíkban, hogy a kutya is dombra szarik, de oda domb is kell. A kutya istenit ne is vegyük a szájunkra. Ebben a kutya hidegben a kutyám farkát a fagy megcsípte, ezért a házba beeresztettem, a cserepes előtt egy medvebőrre lefektettem, s a farkára egy csörögét kötöttem.
Szalagok a Hármas-kereszten
Fotó: Jánosi Csaba
Halszálkás erdő Piricske felé
Fotó: Jánosi Csaba
A piricskei út
Fotó: Jánosi Csaba
Sok hétvégi ház búvóhelye
Fotó: Jánosi Csaba
Kilátás a piricskei útról, Nagyfészó
Fotó: Jánosi Csaba
Vackorfa a Vasfóvónál
Fotó: Jánosi Csaba
Az Olt Oltfalvánál
Fotó: Jánosi Csaba
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!