Farsangi séta a havas Hargitán

A szoba melegében, a pattogó tűz előtt ülve Varga Csaba SZÓételmező SZÓtörténeti SZÓtárát lapozgatva hó szavunk eredetére keressük a választ.

Azt írja, hogy „A HO ősgyök jelentése, ősgyök lévén, nem adható meg egyetlen szóval. Körülírása: ami legfentebb van, ami fed, takar, óv, ellep, burkol, valami fölött van, valami szempontból legmagasabb fokú, legyen íz, világosság, erő hang, magasság, társadalmi helyzet stb.” A továbbiakban a szerző megemlíti, hogy „csupán ennyit jelent a hó szó is: fed, belep – itt a tájat.”

Távolban a Fogarasi-havasok

A házból kilépve, amelynek szintén a HO az ősgyöke, a vastag hóval fedett Hargitára indulunk. Mielőtt letérnénk a piricskei útra, felugrunk a Tolvajos-tetőre. Csík- és Udvarhelyszék határán álljt parancsol a hó és a fehér szűrbe öltözött fenyők. A fehér lepel alatt feketéllő Hármas kereszt őrt áll. Óvja Csík katolikus népét.

Az emlékmű talapzatán fürtökben lógó magyar nemzetiszín szalagokat, koszorúkat is vastag hó fedi. Üde színek. A Csíki-medencét vastag szürke köd fedi. Erdély felől fény önti el a tájat. Távolban, a felhőablakban, a Fogarasi-havasok fehér fogai fénylenek.

A 933 méter magas kőszikla

Mesés táj. A friss hóval fedett fák látványa felejthetetlen élmény. A Meleg-patak irányába futó piricskei utat halszálkás törzsű fenyőerdő övezi. Az egyhangúságot a letarolt hóbuckás erdőfoltok törik meg.

A Borhegyese derekán kanyargó alagútszerű piricskei utat övező telkek házai alig látszanak ki a laza hótakaró alól. Az erőgépek az autók számára is járhatóvá tették az utat. Nagyszámú sízőt vonz a kitűnő hó és a jól karbantartott sípálya. Havas sétánkról Nagyfészó csúcsa alól fordultunk vissza. A névkölcsönző 933 méter magas Piricske kősziklája alább van, vastag ködbe burkolózva várja a pirkadó tavaszt.

Távol a város zajától

A Lina-kanyar után, a Vasfúvó-dombnál Csiba felé térünk le. A nyugat–kelet irányban húzódó gejzírkúp mellett lefutó Meleg-patak és Taploca is talán az itt korábban feltörő melegforrásokról kapta a nevét.

A nagy mélységből feltörő termálvizek fehéres-barnás színű opálrétegekből álló dombot raktak le, amely közé vasérc is települt. Ezt a gyenge minőségű ércet a domb keleti lábánál lévő kezdetleges vasfúvókban olvasztotta ki a vaskor és a középkor embere. Az öreg vackorfa alatt a vasolvasztók helyét hatalmas üregek és vassalak jelzi. A domb északi peremén katonásdit is lehet játszani, géppuskafészkekkel megerősített lövészárok-hálózat húzódik.

Az egykori városszéli tanyavilág lassan izmos településé fejlődik. Távol a világ és a város zajától. A nemrég leaszfaltozott úton Oltfalva felé autózunk. A Csicsói-Hargita kráteréből több gyors folyású patak, Fészó, Béta, Szeges siet az Olt kebelére. Még hallani az egykori fűrészmalmok, gáterek zaját. Becze Vilmos csíkcsicsói ácsmestertől tudjuk, hogy az államosítás idején a kárörvendő munkások így köszöntötték Dobal János fűrészgyárost:

Most, hogy a kínaiak szerint a kutya évében járunk, elmondhatjuk, amit P. Buzogány Árpád Székely Kalendáriumában megjelent Gagy menti „kutyás” szólás gyűjteménye is igazol: a székely ember nemcsak most, hanem régebb is kötődött a kutyához. Mondogatják is Csíkban, hogy a kutya is dombra szarik, de oda domb is kell. A kutya istenit ne is vegyük a szájunkra. Ebben a kutya hidegben a kutyám farkát a fagy megcsípte, ezért a házba beeresztettem, a cserepes előtt egy medvebőrre lefektettem, s a farkára egy csörögét kötöttem.