Vidnyánszky Attila: egységes egész vagyunk

Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál! – Madách Imre sorait választották a Magyarországon zajló 10. Színházi Olimpia mottójának, amelynek gerincét a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) előadásai adják, de a program átszövi egész Magyarországot,

A hivatalosan április 15-én megnyitott rendezvénysorozat keretében a csatlakozó budapesti és vidéki teátrumokban, bábszínházakban, a magyar táncélet intézményeiben, a zenés színházakban gazdag kínálattal várják a nézőket,

De mi is a Színházi Olimpia?

Az ókori olimpiák szellemében, ugyanakkor a hagyomány és korszerűség jegyében hívták életre 1995-ben Görögországban a Színházi Olimpiát olyan neves rendezők, drámaírók, színházi szakemberek, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Robert Wilson, Núria Espert, Tony Harrison, Jurij Ljubimov, Heiner Müller vagy Antunes Filho. A világ legnagyobb és legrangosabb eseményét időről időre egy-egy országban, városban rendezik. 1995-ben tehát a görögországi Delphoiban indult útjára (Az új évezred kapujában mottóval), 1999-ben Japánban, Sizouokában (Reményt teremtünk), 2011-ben Moszkvában (Színház az emberért), 2006-ban Isztambulban (Minden határon túl), 2010-ben Szöulban (Az ember és a szeretet), 2014-ben Pekingben (Álom), 2016-ban Wrocławban (A világ az igazság helye), 2018-ben Új-Delhiben (A barátság zászlaja), míg 2019-ben Szentpéterváron és a japán Togában (Hidakat teremtünk mottóval) szervezték meg a világszínházi seregszemlét.

A Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának alapító elnöke Theodórosz Terzopulosz, a bizottság felügyeli az olimpiák szervezését. A 2023-as olimpia szervezésével Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezetőjét bízták meg, akit áprilisban hivatalosan is a bizottság tagjai közé választottak.

Magyarországon a jubileumi kiadás

De hogyan is sikerült Magyarországnak megkapnia a jubileumi kiadás szervezési jogát? Hiszen a Színházi Olimpiára magyar társulatot az évek során csak ritkán hívtak meg: 2001-ben a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház a Dorottya című előadással, valamint a Hattyúdal utcaszínház vett részt az olimpián, majd 2018-ban a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Nemzeti Színház kapott meghívást a 2019-ben Szentpéterváron és Togában (Japán) megszervezett rangos rendezvényre. „Maga a részvétel is már egy jelentős dolognak tekinthető, és 2018-ban, amikor megkaptuk a meghívót az olimpiára, már akkor megfogalmazódott bennem, hogy de jó volna emlékezetesen szerepelni, egy olyan névjegyet letenni, amely feljogosítana bennünket arra, hogy mi szervezzük a következőt.

„Nagyon pozitívan értékelték az előadásunkat, és elindult egy komoly háttérmunka és gondolkodás. Aztán 2020-ban, amikor már januárban éppen sejtette magát a koronavírus, egy sajtótájékoztatón Theodórusz Terzopulosz elmondta, hogy nagyon elnyerte a szervezőbizottság tetszését ez a gondolat, és ő azon lesz, hogy Magyarország megkapja a szervezési jogot. Többfordulós történet volt, míg aztán

A magyar színház keresztmetszete

A számos külföldi, különböző színházi és anyanyelven megszólaló előadás, kuriózumszámba menő produkció mellett a magyar színházi élet keresztmetszetét is nyújtja a rendezvény programsorozata: a Pajtaszínház-mozgalom, a kis falvak színjátszócsoportjai, a gyerek- és diákszínjátszók (akik például jelentős európai fesztivált szerveznek Pécsett), az amatőr színházak (ők Debrecenben szervezik meg a nemzetközi fesztiváljukat), a tánc-, báb- és cirkuszművészet képviselői, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjai is részt vesznek az olimpián.

„Soha nem volt ilyen összefogás, soha! Ötvennyolc országból több mint négyszáz társulat érkezik, mintegy nyolcezer résztvevővel. És az őszi programjai az olimpiának még nyitottak, mert van egy őszi része is, hiszen 200 éves a miskolci színház, és szerettük volna ezt is megünnepelni. De itt lesznek a színházi világ legrangosabb társulatai, csodálatosabbnál csodálatosabb programokkal várjuk a nézőket. És mindebből nem maradhattak ki a határon túli színházak.

Nyitás egymás felé

Beszélgetésünk során arra is kitértünk, hogy az utóbbi években a Nemzeti Színház hangsúlyosabban jelen van előadásokkal a külhoni területeken, mint korábban, hiszen úgy vélik, hogy a Nemzeti Színháznak a nemzet színházának kell lennie. Arról, hogy miért fontos ez a misszió, a színház igazgatója elmondta, hogy ezt a gondolatot már a 2012-ben benyújtott pályázatában kiemelte. „Sőt, még 2002-ben, amikor Márta Istvánnal pályáztunk a Nemzeti Színház élére – akkor sikertelenül –, már megfogalmaztam, hogy én a nemzet színházát szeretném megcsinálni.

Tizenkét nyelven a Tragédia

A 10. Színházi Olimpián a határon túli magyar társulatok mellett román színházak előadásait is megtaláljuk, de bekapcsolódnak a MITEM és az olimpia programjába román színművészetis hallgatók is. A szervezők ugyanis egy különleges koprodukcióval készülnek Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából. „Az ember tragédiája több mint negyven nyelvre van lefordítva, ez a világ egyik legcsodálatosabb szövege. Egyre erősödik bennem az érzés, hogy csoda, hogy ez magyarul született meg, és alig van a világon szöveg, amelyik ehhez méltó, és büszkének kell lenni, hogy magyar ember írta ezt. Jó volna tehát minél több helyre eljuttatni, főleg fiatalokhoz. Így adódott a gondolat, hogy szólítsunk meg egyetemeket úgy, hogy például az angolok csinálják a londoni színt, az olaszok a római színt stb. Olyannyira sikeresnek bizonyult ez a munkálkodás, hogy

Középpontban az ember

Felmerült a kérdés, hogy a koronavírus után hogyan sikerült újra behívni a nézőket a színházba, és hogy a mesterséges intelligencia, az egyre inkább a technológia irányába mozduló világban hogyan lehet létjogosultsága a színháznak.

„Ez nyugtat meg, mert mi leszünk az utolsók, akik megszűnünk, mert mi emberrel működünk.