Vidnyánszky Attila: egységes egész vagyunk

Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál! – Madách Imre sorait választották a Magyarországon zajló 10. Színházi Olimpia mottójának, amelynek gerincét a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) előadásai adják, de a program átszövi egész Magyarországot,

De mi is a Színházi Olimpia?

Az ókori olimpiák szellemében, ugyanakkor a hagyomány és korszerűség jegyében hívták életre 1995-ben Görögországban a Színházi Olimpiát olyan neves rendezők, drámaírók, színházi szakemberek, mint Theodórosz Terzopulosz, Tadashi Suzuki, Robert Wilson, Núria Espert, Tony Harrison, Jurij Ljubimov, Heiner Müller vagy Antunes Filho. A világ legnagyobb és legrangosabb eseményét időről időre egy-egy országban, városban rendezik. 1995-ben tehát a görögországi Delphoiban indult útjára (Az új évezred kapujában mottóval), 1999-ben Japánban, Sizouokában (Reményt teremtünk), 2011-ben Moszkvában (Színház az emberért), 2006-ban Isztambulban (Minden határon túl), 2010-ben Szöulban (Az ember és a szeretet), 2014-ben Pekingben (Álom), 2016-ban Wrocławban (A világ az igazság helye), 2018-ben Új-Delhiben (A barátság zászlaja), míg 2019-ben Szentpéterváron és a japán Togában (Hidakat teremtünk mottóval) szervezték meg a világszínházi seregszemlét.

Magyarországon a jubileumi kiadás

De hogyan is sikerült Magyarországnak megkapnia a jubileumi kiadás szervezési jogát? Hiszen a Színházi Olimpiára magyar társulatot az évek során csak ritkán hívtak meg: 2001-ben a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház a Dorottya című előadással, valamint a Hattyúdal utcaszínház vett részt az olimpián, majd 2018-ban a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Nemzeti Színház kapott meghívást a 2019-ben Szentpéterváron és Togában (Japán) megszervezett rangos rendezvényre. „Maga a részvétel is már egy jelentős dolognak tekinthető, és 2018-ban, amikor megkaptuk a meghívót az olimpiára, már akkor megfogalmazódott bennem, hogy de jó volna emlékezetesen szerepelni, egy olyan névjegyet letenni, amely feljogosítana bennünket arra, hogy mi szervezzük a következőt.

„Nagyon pozitívan értékelték az előadásunkat, és elindult egy komoly háttérmunka és gondolkodás. Aztán 2020-ban, amikor már januárban éppen sejtette magát a koronavírus, egy sajtótájékoztatón Theodórusz Terzopulosz elmondta, hogy nagyon elnyerte a szervezőbizottság tetszését ez a gondolat, és ő azon lesz, hogy Magyarország megkapja a szervezési jogot. Többfordulós történet volt, míg aztán

A magyar színház keresztmetszete

A számos külföldi, különböző színházi és anyanyelven megszólaló előadás, kuriózumszámba menő produkció mellett a magyar színházi élet keresztmetszetét is nyújtja a rendezvény programsorozata: a Pajtaszínház-mozgalom, a kis falvak színjátszócsoportjai, a gyerek- és diákszínjátszók (akik például jelentős európai fesztivált szerveznek Pécsett), az amatőr színházak (ők Debrecenben szervezik meg a nemzetközi fesztiváljukat), a tánc-, báb- és cirkuszművészet képviselői, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjai is részt vesznek az olimpián.

Nyitás egymás felé

Beszélgetésünk során arra is kitértünk, hogy az utóbbi években a Nemzeti Színház hangsúlyosabban jelen van előadásokkal a külhoni területeken, mint korábban, hiszen úgy vélik, hogy a Nemzeti Színháznak a nemzet színházának kell lennie. Arról, hogy miért fontos ez a misszió, a színház igazgatója elmondta, hogy ezt a gondolatot már a 2012-ben benyújtott pályázatában kiemelte. „Sőt, még 2002-ben, amikor Márta Istvánnal pályáztunk a Nemzeti Színház élére – akkor sikertelenül –, már megfogalmaztam, hogy én a nemzet színházát szeretném megcsinálni.

Tizenkét nyelven a Tragédia

A 10. Színházi Olimpián a határon túli magyar társulatok mellett román színházak előadásait is megtaláljuk, de bekapcsolódnak a MITEM és az olimpia programjába román színművészetis hallgatók is. A szervezők ugyanis egy különleges koprodukcióval készülnek Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából. „Az ember tragédiája több mint negyven nyelvre van lefordítva, ez a világ egyik legcsodálatosabb szövege. Egyre erősödik bennem az érzés, hogy csoda, hogy ez magyarul született meg, és alig van a világon szöveg, amelyik ehhez méltó, és büszkének kell lenni, hogy magyar ember írta ezt. Jó volna tehát minél több helyre eljuttatni, főleg fiatalokhoz. Így adódott a gondolat, hogy szólítsunk meg egyetemeket úgy, hogy például az angolok csinálják a londoni színt, az olaszok a római színt stb. Olyannyira sikeresnek bizonyult ez a munkálkodás, hogy

Középpontban az ember

Felmerült a kérdés, hogy a koronavírus után hogyan sikerült újra behívni a nézőket a színházba, és hogy a mesterséges intelligencia, az egyre inkább a technológia irányába mozduló világban hogyan lehet létjogosultsága a színháznak.

„Ez nyugtat meg, mert mi leszünk az utolsók, akik megszűnünk, mert mi emberrel működünk.