Hirdetés
Hirdetés

Tizedik kiadásához érkezett a Kulturális Filmek Fesztiválja

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Ötven, száz év múlva is sok erőt és információt fognak nyújtani arról a Kulturális Filmek Fesztiváljára beérkezett alkotások, hogy hogyan éltünk ma magyarként a Kárpát-medencében – vallja Bolyáki Attila, a fesztivál alapító igazgatója. Vele beszélgettünk.

Péter Beáta

2024. június 06., 16:072024. június 06., 16:07

A Kulturális Filmek Fesztiválját népszerűsítő körútra érkezett Erdélybe Bolyáki Attila, a fesztivál alapítója és igazgatója, ennek keretében látogatta meg a Liget szerkesztőségét is, hiszen úgy véli, nem elég, ha valaki jó dolgokat visz véghez, azt népszerűsíteni is kell. „Ebben a világban a jót nem elég megtenni, hanem büszkének is kell lenni rá. És fontos, hogy minél többen tudjanak arról, hogy a nemzetünknek a világ nagyon sok országában egy kultúrája van.

Idézet
Magyar emberként külhoni országban megélni a magyarságot, óriási dolog. Nekünk, anyaországi magyaroknak kutyakötelességünk tisztelettel és köszönettel lenni irántuk és megbecsülni az általuk végzett munkát. És ez kulturális filmfesztivál is a külhoni magyarok tiszteletéről, becsületéről, magyarságáról, kultúrájáról szól.

Amikor több mint tíz évvel ezelőtt Kerényi Imrével elindítottuk a fesztivált, szerettük volna összekötni ezeket az apró morzsákat, amelyek a külhonban vannak. Sajnos a történelem szétszakított bennünket, de a lelkünk az egy. Tehát egyként dobog a szívünk, amikor a magyar himnuszt meghalljuk, énekeljük, és ez a magyar nemzet addig fog élni, amíg van magyar kultúra.”

Hirdetés
Bolyáki Attila, a Kulturális Filmek Fesztiváljának alapítója, igazgatója •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Bolyáki Attila, a Kulturális Filmek Fesztiváljának alapítója, igazgatója

Fotó: Pinti Attila

Kiemelte, bíznak abban, hogy a Kulturális Filmek Fesztiváljára készült filmek ötven, száz év múlva kordokumentumok lesznek, és lenyomatai lesznek annak, hogy hogyan éltünk ma a Kárpát-medencében, de akár Argentínában, Brazíliában, Ausztráliában magyarként.

Idézet
Biztos vagyok benne, hogy sok információt és erőt fognak adni ezek a filmek ötven, száz év múlva a magyar embereknek, az unokáink unokáinak is. Mert ez a fesztivál nekik is szól.”

Hozzátette, aki meglátogatja a 10.kultfilm.hu oldalt, látni fogja az idei versenykiírást, illetve a tavalyi filmeket, amelyek valóban bemutatták a Kárpát-medence színes, de ugyanakkor erős nemzeti kultúráját.

korábban írtuk

Átadták a Kulturális Filmek Fesztiválja díjait
Átadták a Kulturális Filmek Fesztiválja díjait

Balatonakarattyán tartották szombat este a 9. Kulturális Filmek Fesztiváljának díjátadó gáláját, a 29 döntőbe jutott alkotás közül a Médiatér munkatársainak alkotását is díjazták.


Kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak, hogy személyesen szólítsa meg a filmes kollégákat egy ilyen körút során, kifejtette, a személyes kontaktus ebben a digitális világban nélkülözhetetlen. Mert a digitális világban kötött kapcsolatok is csak úgy maradhatnak fenn, ha néha személyesen is találkoznak az emberek. „A Kulturális Filmek Fesztiválja is azért nagyon jó, mert egy évben egyszer a külhoni magyar televíziósok találkozhatnak, együtt lehetnek, beszélgethetnek, borozhatnak, turisztikai élményben lehet részük.

Idézet
Sok televíziós mondta nekem, hogy nem is azért jön, hogy díjat nyerjen, hanem azért, hogy barátságokat kössön. Azért, hogy megismerjék a szabadkaiak a kárpátaljaiakat, az erdélyiek a felvidékieket, tehát legyen egy személyes, baráti kontaktus.

És utána mehetünk megint a közösségi oldalra, de legyen egy kis idő – idén augusztus 29. és szeptember 1. között –, amikor négy napig egymás mellett ülünk, reggelizünk, ebédelünk, strandolunk, beszélgetünk, iszunk jó borokat, eszünk finom ételeket. Mert mégiscsak egy nemzet vagyunk, akkor is, ha hét országból érkezünk, mégiscsak egy magyar kultúrát képviselünk. Az, hogy van mellette filmverseny és vannak díjazottak, ilyen szempontból mellékes” – magyarázta a fesztivál igazgatója.

A fesztivál kilencedik kiadásának döntősei tavaly Balatonakarattyán találkoztak •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A fesztivál kilencedik kiadásának döntősei tavaly Balatonakarattyán találkoztak

Fotó: Pinti Attila


Arra is kitértünk a beszélgetés során, hogy a találkozás öröme mellett a fesztivál szakmai része is kiemelkedő, hiszen amatőrök nem jelentkezhetnek, illetve nagy erőssége a rendezvénynek, hogy az alkotók szakmai véleményezést kapnak a filmjeikre, a zsűri a jelenlétükben értékeli azokat.

Idézet
Amikor Kerényi Imrét felkértem zsűrielnöknek és elindítottuk a filmfesztivált, akkor az volt az egyik legfontosabb kitétele, hogy rendben, csináljuk, de személyesen szeretne az alkotókkal találkozni. Ezért csak azoknak a döntős alkotóknak a filmjeit értékeljük, akik el tudnak jönni. A személyes értékelés nagyon fontos, mert rengeteg tudást lehet szerezni ezekből.

Kerényi Imre csak három évig tudott velünk lenni, sajnos a Jóisten magához szólította, de Koltay Gábor, a zsűri jelenlegi elnöke is ragaszkodott hozzá, hogy az alkotóknak személyesen, szemtől szemben fogalmazza meg a kritikáit, jótanácsait. De ugyanígy a zsűri többi tagja is, Buglya Sándor filmrendező, Kollarik Tamás producer és Kozári Réka, az MTVA szerkesztője mind egyéniségek a saját szakmai területükön, és mind-mind más szemszögből látják a filmeket. És ha valaki meghallgatja őket, azt, hogy hogyan elemzik ki, értékelik a filmeket, szakmailag sokat tanulhat.”

Koltay Gábor, a zsűri elnöke •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Koltay Gábor, a zsűri elnöke

Fotó: Pinti Attila

És hogy hogyan tekint vissza az elmúlt tíz évre? Ha erre gondol, akkor negyven évre kell visszamennie – válaszolja Bolyáki Attila. Hiszen negyven évvel ezelőtt volt a fehérgyarmati helyi televízió, a Szamos ügyvezetője és főszerkesztője. „Fehérgyarmat Kárpátaljától húsz kilométerre, Szatmárnémetitől húsz kilométerre van. A keresztszüleim is Kárpátalján laktak és sok éven át nem láthattam őket, mert nem engedték át Magyarországra őket.

Idézet
Én tudom, mit jelent magyarként élni külhonban, és azt mondtam, hogy egy helyi televízió vezetőjeként nemcsak az a dolgom, hogy a fehérgyamatiakat tájékoztassam az ottani kulturális, vallási, irodalmi, egyházi szép tevékenységekről, rendezvényekről, hanem az is, hogy Mátészalkán, Budapesten, Szabadkán, Csíkszeredában is megismerjék, hogy hogyan élnek a fehérgyarmati emberek. És ez ugyanígy fordítva.

Én szeretném tudni akár fehérgyarmatiként, akár budapestiként, hogy mi történik például Székelyudvarhelyen, mert nekem fontos, hogy a székelyudvarhelyi kultúrát is tudjam követni. Szeretném megnézni a székelyudvarhelyi televíziósok munkáját, olvasni a Székelyhont, Ligetet, Nőileget például. Mert hiányos az életem, ha nem ismerem a székelyudvarhelyi kultúrát, gondolkodást, mert része az életemnek, a magyar kultúrának. Nekem fontos, hogy akár a mátészalkaiak, szatmárcsekeiek is tudjanak a csíki, udvarhelyi kulturális eseményekről. Ez motiválja az életünket, és a fesztivált is.”

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila


És míg a fesztivál első kiadásain az alkotók tízperces filmekkel jelentkezhettek, amelyek eseményekről, rendezvényekről szóltak, a szervezők egy idő után rájöttek, hogy sajátos jelleget kell adniuk a fesztiválnak, ezért három fő szempontot vettek figyelembe a következő kiadások megszervezésekor. Egyrészt, hogy

külhoni magyar filmeseket szólítanak meg, olyanokat, akik magyarként a külhoni országokban meg tudják fogalmazni filmben a magyar kultúrát.

Másrészt, hogy csak portréfilmeket várnak – idén csak négy perc hosszúságúakat –, és hogy Isten áldásával indítják a fesztivált és a díjátadót. „Minden díjátadás előtt egy lelkész megáld bennünket, a filmeseket. Tibai Zsolt református lelkész mondta, hogy ezt a fesztivált az Isten hozta létre és addig fog tartani, amíg akarja, hogy tartson. Bízunk benne, hogy a Jóisten megsegít bennünket és az előttünk lévő tíz évet is meg fogjuk tartani, és a magyar kultúra sokáig fog élni.”

Kulturális Filmek Fesztiválja

A 10. Kulturális Filmek Fesztiváljára a portré műfaján belül két témában lehet nevezni: helyi magyar kultúra és helyi energia hasznosítása. A versenyfilmeket Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ további magyarok lakta területein kell forgatni. A filmek maximális terjedelme 4 perc. A jelentkezési lap, melyet a fesztivál weboldalán keresztül lehet igényelni, leadási határideje: 2024. június 23.
A közönség előzsűrizése alapján a döntőbeli zsűrizésre bocsátott, döntősnek minősülő versenyművel alkotói vehetnek részt a díjátadón és a kapcsolódó helyszíni eseményeken 2024. augusztus 29. és szeptember 1. között a demjéni Egri Korona Borházban. A közönségszavazás június 24-től augusztus 3-ig tart.
A verseny fődíja mindkét témában 1.300.000 forint, a második helyezettek 800.000 forintot, míg a harmadik helyezettek 500.000 forintot vihetnek haza. A közönségdíj 600.000 forint.
A teljes kiírás itt érhető el.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 16., hétfő

Miért vállalja valaki önként a dermesztő hideget, a jeges merülést? – videó

Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.

Miért vállalja valaki önként a dermesztő hideget, a jeges merülést? – videó
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is

A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

2026. február 14., szombat

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom

Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben

Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?

Mi a jó kolbász titka? – videó
Mi a jó kolbász titka? – videó
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

2026. február 12., csütörtök

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény

A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.

A tavasz első hírnökei
A tavasz első hírnökei
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

2026. február 11., szerda

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben

Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
2026. február 10., kedd

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad

A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Hirdetés