Hirdetés
Hirdetés

Tizedik kiadásához érkezett a Kulturális Filmek Fesztiválja

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Ötven, száz év múlva is sok erőt és információt fognak nyújtani arról a Kulturális Filmek Fesztiváljára beérkezett alkotások, hogy hogyan éltünk ma magyarként a Kárpát-medencében – vallja Bolyáki Attila, a fesztivál alapító igazgatója. Vele beszélgettünk.

Péter Beáta

2024. június 06., 16:072024. június 06., 16:07

A Kulturális Filmek Fesztiválját népszerűsítő körútra érkezett Erdélybe Bolyáki Attila, a fesztivál alapítója és igazgatója, ennek keretében látogatta meg a Liget szerkesztőségét is, hiszen úgy véli, nem elég, ha valaki jó dolgokat visz véghez, azt népszerűsíteni is kell. „Ebben a világban a jót nem elég megtenni, hanem büszkének is kell lenni rá. És fontos, hogy minél többen tudjanak arról, hogy a nemzetünknek a világ nagyon sok országában egy kultúrája van.

Idézet
Magyar emberként külhoni országban megélni a magyarságot, óriási dolog. Nekünk, anyaországi magyaroknak kutyakötelességünk tisztelettel és köszönettel lenni irántuk és megbecsülni az általuk végzett munkát. És ez kulturális filmfesztivál is a külhoni magyarok tiszteletéről, becsületéről, magyarságáról, kultúrájáról szól.

Amikor több mint tíz évvel ezelőtt Kerényi Imrével elindítottuk a fesztivált, szerettük volna összekötni ezeket az apró morzsákat, amelyek a külhonban vannak. Sajnos a történelem szétszakított bennünket, de a lelkünk az egy. Tehát egyként dobog a szívünk, amikor a magyar himnuszt meghalljuk, énekeljük, és ez a magyar nemzet addig fog élni, amíg van magyar kultúra.”

Hirdetés
Bolyáki Attila, a Kulturális Filmek Fesztiváljának alapítója, igazgatója •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Bolyáki Attila, a Kulturális Filmek Fesztiváljának alapítója, igazgatója

Fotó: Pinti Attila

Kiemelte, bíznak abban, hogy a Kulturális Filmek Fesztiváljára készült filmek ötven, száz év múlva kordokumentumok lesznek, és lenyomatai lesznek annak, hogy hogyan éltünk ma a Kárpát-medencében, de akár Argentínában, Brazíliában, Ausztráliában magyarként.

Idézet
Biztos vagyok benne, hogy sok információt és erőt fognak adni ezek a filmek ötven, száz év múlva a magyar embereknek, az unokáink unokáinak is. Mert ez a fesztivál nekik is szól.”

Hozzátette, aki meglátogatja a 10.kultfilm.hu oldalt, látni fogja az idei versenykiírást, illetve a tavalyi filmeket, amelyek valóban bemutatták a Kárpát-medence színes, de ugyanakkor erős nemzeti kultúráját.

korábban írtuk

Átadták a Kulturális Filmek Fesztiválja díjait
Átadták a Kulturális Filmek Fesztiválja díjait

Balatonakarattyán tartották szombat este a 9. Kulturális Filmek Fesztiváljának díjátadó gáláját, a 29 döntőbe jutott alkotás közül a Médiatér munkatársainak alkotását is díjazták.


Kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak, hogy személyesen szólítsa meg a filmes kollégákat egy ilyen körút során, kifejtette, a személyes kontaktus ebben a digitális világban nélkülözhetetlen. Mert a digitális világban kötött kapcsolatok is csak úgy maradhatnak fenn, ha néha személyesen is találkoznak az emberek. „A Kulturális Filmek Fesztiválja is azért nagyon jó, mert egy évben egyszer a külhoni magyar televíziósok találkozhatnak, együtt lehetnek, beszélgethetnek, borozhatnak, turisztikai élményben lehet részük.

Idézet
Sok televíziós mondta nekem, hogy nem is azért jön, hogy díjat nyerjen, hanem azért, hogy barátságokat kössön. Azért, hogy megismerjék a szabadkaiak a kárpátaljaiakat, az erdélyiek a felvidékieket, tehát legyen egy személyes, baráti kontaktus.

És utána mehetünk megint a közösségi oldalra, de legyen egy kis idő – idén augusztus 29. és szeptember 1. között –, amikor négy napig egymás mellett ülünk, reggelizünk, ebédelünk, strandolunk, beszélgetünk, iszunk jó borokat, eszünk finom ételeket. Mert mégiscsak egy nemzet vagyunk, akkor is, ha hét országból érkezünk, mégiscsak egy magyar kultúrát képviselünk. Az, hogy van mellette filmverseny és vannak díjazottak, ilyen szempontból mellékes” – magyarázta a fesztivál igazgatója.

A fesztivál kilencedik kiadásának döntősei tavaly Balatonakarattyán találkoztak •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A fesztivál kilencedik kiadásának döntősei tavaly Balatonakarattyán találkoztak

Fotó: Pinti Attila


Arra is kitértünk a beszélgetés során, hogy a találkozás öröme mellett a fesztivál szakmai része is kiemelkedő, hiszen amatőrök nem jelentkezhetnek, illetve nagy erőssége a rendezvénynek, hogy az alkotók szakmai véleményezést kapnak a filmjeikre, a zsűri a jelenlétükben értékeli azokat.

Idézet
Amikor Kerényi Imrét felkértem zsűrielnöknek és elindítottuk a filmfesztivált, akkor az volt az egyik legfontosabb kitétele, hogy rendben, csináljuk, de személyesen szeretne az alkotókkal találkozni. Ezért csak azoknak a döntős alkotóknak a filmjeit értékeljük, akik el tudnak jönni. A személyes értékelés nagyon fontos, mert rengeteg tudást lehet szerezni ezekből.

Kerényi Imre csak három évig tudott velünk lenni, sajnos a Jóisten magához szólította, de Koltay Gábor, a zsűri jelenlegi elnöke is ragaszkodott hozzá, hogy az alkotóknak személyesen, szemtől szemben fogalmazza meg a kritikáit, jótanácsait. De ugyanígy a zsűri többi tagja is, Buglya Sándor filmrendező, Kollarik Tamás producer és Kozári Réka, az MTVA szerkesztője mind egyéniségek a saját szakmai területükön, és mind-mind más szemszögből látják a filmeket. És ha valaki meghallgatja őket, azt, hogy hogyan elemzik ki, értékelik a filmeket, szakmailag sokat tanulhat.”

Koltay Gábor, a zsűri elnöke •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Koltay Gábor, a zsűri elnöke

Fotó: Pinti Attila

És hogy hogyan tekint vissza az elmúlt tíz évre? Ha erre gondol, akkor negyven évre kell visszamennie – válaszolja Bolyáki Attila. Hiszen negyven évvel ezelőtt volt a fehérgyarmati helyi televízió, a Szamos ügyvezetője és főszerkesztője. „Fehérgyarmat Kárpátaljától húsz kilométerre, Szatmárnémetitől húsz kilométerre van. A keresztszüleim is Kárpátalján laktak és sok éven át nem láthattam őket, mert nem engedték át Magyarországra őket.

Idézet
Én tudom, mit jelent magyarként élni külhonban, és azt mondtam, hogy egy helyi televízió vezetőjeként nemcsak az a dolgom, hogy a fehérgyamatiakat tájékoztassam az ottani kulturális, vallási, irodalmi, egyházi szép tevékenységekről, rendezvényekről, hanem az is, hogy Mátészalkán, Budapesten, Szabadkán, Csíkszeredában is megismerjék, hogy hogyan élnek a fehérgyarmati emberek. És ez ugyanígy fordítva.

Én szeretném tudni akár fehérgyarmatiként, akár budapestiként, hogy mi történik például Székelyudvarhelyen, mert nekem fontos, hogy a székelyudvarhelyi kultúrát is tudjam követni. Szeretném megnézni a székelyudvarhelyi televíziósok munkáját, olvasni a Székelyhont, Ligetet, Nőileget például. Mert hiányos az életem, ha nem ismerem a székelyudvarhelyi kultúrát, gondolkodást, mert része az életemnek, a magyar kultúrának. Nekem fontos, hogy akár a mátészalkaiak, szatmárcsekeiek is tudjanak a csíki, udvarhelyi kulturális eseményekről. Ez motiválja az életünket, és a fesztivált is.”

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila


És míg a fesztivál első kiadásain az alkotók tízperces filmekkel jelentkezhettek, amelyek eseményekről, rendezvényekről szóltak, a szervezők egy idő után rájöttek, hogy sajátos jelleget kell adniuk a fesztiválnak, ezért három fő szempontot vettek figyelembe a következő kiadások megszervezésekor. Egyrészt, hogy

külhoni magyar filmeseket szólítanak meg, olyanokat, akik magyarként a külhoni országokban meg tudják fogalmazni filmben a magyar kultúrát.

Másrészt, hogy csak portréfilmeket várnak – idén csak négy perc hosszúságúakat –, és hogy Isten áldásával indítják a fesztivált és a díjátadót. „Minden díjátadás előtt egy lelkész megáld bennünket, a filmeseket. Tibai Zsolt református lelkész mondta, hogy ezt a fesztivált az Isten hozta létre és addig fog tartani, amíg akarja, hogy tartson. Bízunk benne, hogy a Jóisten megsegít bennünket és az előttünk lévő tíz évet is meg fogjuk tartani, és a magyar kultúra sokáig fog élni.”

Kulturális Filmek Fesztiválja

A 10. Kulturális Filmek Fesztiváljára a portré műfaján belül két témában lehet nevezni: helyi magyar kultúra és helyi energia hasznosítása. A versenyfilmeket Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ további magyarok lakta területein kell forgatni. A filmek maximális terjedelme 4 perc. A jelentkezési lap, melyet a fesztivál weboldalán keresztül lehet igényelni, leadási határideje: 2024. június 23.
A közönség előzsűrizése alapján a döntőbeli zsűrizésre bocsátott, döntősnek minősülő versenyművel alkotói vehetnek részt a díjátadón és a kapcsolódó helyszíni eseményeken 2024. augusztus 29. és szeptember 1. között a demjéni Egri Korona Borházban. A közönségszavazás június 24-től augusztus 3-ig tart.
A verseny fődíja mindkét témában 1.300.000 forint, a második helyezettek 800.000 forintot, míg a harmadik helyezettek 500.000 forintot vihetnek haza. A közönségdíj 600.000 forint.
A teljes kiírás itt érhető el.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék

Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!

Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
2025. december 11., csütörtök

Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk

2025. december 11., csütörtök

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock

Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?

Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Hirdetés
2025. december 10., szerda

Kínai uborkasaláta – videó

Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.

Kínai uborkasaláta – videó
Kínai uborkasaláta – videó
2025. december 10., szerda

Kínai uborkasaláta – videó

2025. december 09., kedd

Darált hús káposztaágyon

A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.

Darált hús káposztaágyon
Darált hús káposztaágyon
2025. december 09., kedd

Darált hús káposztaágyon

2025. december 09., kedd

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában

„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
Hirdetés
2025. december 08., hétfő

Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje

A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.

Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
2025. december 08., hétfő

Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere

Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.

Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
2025. december 07., vasárnap

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában

Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.

Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Hirdetés