Hirdetés
Hirdetés

Tizedik kiadásához érkezett a Kulturális Filmek Fesztiválja

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Ötven, száz év múlva is sok erőt és információt fognak nyújtani arról a Kulturális Filmek Fesztiváljára beérkezett alkotások, hogy hogyan éltünk ma magyarként a Kárpát-medencében – vallja Bolyáki Attila, a fesztivál alapító igazgatója. Vele beszélgettünk.

Péter Beáta

2024. június 06., 16:072024. június 06., 16:07

A Kulturális Filmek Fesztiválját népszerűsítő körútra érkezett Erdélybe Bolyáki Attila, a fesztivál alapítója és igazgatója, ennek keretében látogatta meg a Liget szerkesztőségét is, hiszen úgy véli, nem elég, ha valaki jó dolgokat visz véghez, azt népszerűsíteni is kell. „Ebben a világban a jót nem elég megtenni, hanem büszkének is kell lenni rá. És fontos, hogy minél többen tudjanak arról, hogy a nemzetünknek a világ nagyon sok országában egy kultúrája van.

Idézet
Magyar emberként külhoni országban megélni a magyarságot, óriási dolog. Nekünk, anyaországi magyaroknak kutyakötelességünk tisztelettel és köszönettel lenni irántuk és megbecsülni az általuk végzett munkát. És ez kulturális filmfesztivál is a külhoni magyarok tiszteletéről, becsületéről, magyarságáról, kultúrájáról szól.

Amikor több mint tíz évvel ezelőtt Kerényi Imrével elindítottuk a fesztivált, szerettük volna összekötni ezeket az apró morzsákat, amelyek a külhonban vannak. Sajnos a történelem szétszakított bennünket, de a lelkünk az egy. Tehát egyként dobog a szívünk, amikor a magyar himnuszt meghalljuk, énekeljük, és ez a magyar nemzet addig fog élni, amíg van magyar kultúra.”

Hirdetés
Bolyáki Attila, a Kulturális Filmek Fesztiváljának alapítója, igazgatója •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Bolyáki Attila, a Kulturális Filmek Fesztiváljának alapítója, igazgatója

Fotó: Pinti Attila

Kiemelte, bíznak abban, hogy a Kulturális Filmek Fesztiváljára készült filmek ötven, száz év múlva kordokumentumok lesznek, és lenyomatai lesznek annak, hogy hogyan éltünk ma a Kárpát-medencében, de akár Argentínában, Brazíliában, Ausztráliában magyarként.

Idézet
Biztos vagyok benne, hogy sok információt és erőt fognak adni ezek a filmek ötven, száz év múlva a magyar embereknek, az unokáink unokáinak is. Mert ez a fesztivál nekik is szól.”

Hozzátette, aki meglátogatja a 10.kultfilm.hu oldalt, látni fogja az idei versenykiírást, illetve a tavalyi filmeket, amelyek valóban bemutatták a Kárpát-medence színes, de ugyanakkor erős nemzeti kultúráját.

korábban írtuk

Átadták a Kulturális Filmek Fesztiválja díjait
Átadták a Kulturális Filmek Fesztiválja díjait

Balatonakarattyán tartották szombat este a 9. Kulturális Filmek Fesztiváljának díjátadó gáláját, a 29 döntőbe jutott alkotás közül a Médiatér munkatársainak alkotását is díjazták.


Kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak, hogy személyesen szólítsa meg a filmes kollégákat egy ilyen körút során, kifejtette, a személyes kontaktus ebben a digitális világban nélkülözhetetlen. Mert a digitális világban kötött kapcsolatok is csak úgy maradhatnak fenn, ha néha személyesen is találkoznak az emberek. „A Kulturális Filmek Fesztiválja is azért nagyon jó, mert egy évben egyszer a külhoni magyar televíziósok találkozhatnak, együtt lehetnek, beszélgethetnek, borozhatnak, turisztikai élményben lehet részük.

Idézet
Sok televíziós mondta nekem, hogy nem is azért jön, hogy díjat nyerjen, hanem azért, hogy barátságokat kössön. Azért, hogy megismerjék a szabadkaiak a kárpátaljaiakat, az erdélyiek a felvidékieket, tehát legyen egy személyes, baráti kontaktus.

És utána mehetünk megint a közösségi oldalra, de legyen egy kis idő – idén augusztus 29. és szeptember 1. között –, amikor négy napig egymás mellett ülünk, reggelizünk, ebédelünk, strandolunk, beszélgetünk, iszunk jó borokat, eszünk finom ételeket. Mert mégiscsak egy nemzet vagyunk, akkor is, ha hét országból érkezünk, mégiscsak egy magyar kultúrát képviselünk. Az, hogy van mellette filmverseny és vannak díjazottak, ilyen szempontból mellékes” – magyarázta a fesztivál igazgatója.

A fesztivál kilencedik kiadásának döntősei tavaly Balatonakarattyán találkoztak •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A fesztivál kilencedik kiadásának döntősei tavaly Balatonakarattyán találkoztak

Fotó: Pinti Attila


Arra is kitértünk a beszélgetés során, hogy a találkozás öröme mellett a fesztivál szakmai része is kiemelkedő, hiszen amatőrök nem jelentkezhetnek, illetve nagy erőssége a rendezvénynek, hogy az alkotók szakmai véleményezést kapnak a filmjeikre, a zsűri a jelenlétükben értékeli azokat.

Idézet
Amikor Kerényi Imrét felkértem zsűrielnöknek és elindítottuk a filmfesztivált, akkor az volt az egyik legfontosabb kitétele, hogy rendben, csináljuk, de személyesen szeretne az alkotókkal találkozni. Ezért csak azoknak a döntős alkotóknak a filmjeit értékeljük, akik el tudnak jönni. A személyes értékelés nagyon fontos, mert rengeteg tudást lehet szerezni ezekből.

Kerényi Imre csak három évig tudott velünk lenni, sajnos a Jóisten magához szólította, de Koltay Gábor, a zsűri jelenlegi elnöke is ragaszkodott hozzá, hogy az alkotóknak személyesen, szemtől szemben fogalmazza meg a kritikáit, jótanácsait. De ugyanígy a zsűri többi tagja is, Buglya Sándor filmrendező, Kollarik Tamás producer és Kozári Réka, az MTVA szerkesztője mind egyéniségek a saját szakmai területükön, és mind-mind más szemszögből látják a filmeket. És ha valaki meghallgatja őket, azt, hogy hogyan elemzik ki, értékelik a filmeket, szakmailag sokat tanulhat.”

Koltay Gábor, a zsűri elnöke •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Koltay Gábor, a zsűri elnöke

Fotó: Pinti Attila

És hogy hogyan tekint vissza az elmúlt tíz évre? Ha erre gondol, akkor negyven évre kell visszamennie – válaszolja Bolyáki Attila. Hiszen negyven évvel ezelőtt volt a fehérgyarmati helyi televízió, a Szamos ügyvezetője és főszerkesztője. „Fehérgyarmat Kárpátaljától húsz kilométerre, Szatmárnémetitől húsz kilométerre van. A keresztszüleim is Kárpátalján laktak és sok éven át nem láthattam őket, mert nem engedték át Magyarországra őket.

Idézet
Én tudom, mit jelent magyarként élni külhonban, és azt mondtam, hogy egy helyi televízió vezetőjeként nemcsak az a dolgom, hogy a fehérgyamatiakat tájékoztassam az ottani kulturális, vallási, irodalmi, egyházi szép tevékenységekről, rendezvényekről, hanem az is, hogy Mátészalkán, Budapesten, Szabadkán, Csíkszeredában is megismerjék, hogy hogyan élnek a fehérgyarmati emberek. És ez ugyanígy fordítva.

Én szeretném tudni akár fehérgyarmatiként, akár budapestiként, hogy mi történik például Székelyudvarhelyen, mert nekem fontos, hogy a székelyudvarhelyi kultúrát is tudjam követni. Szeretném megnézni a székelyudvarhelyi televíziósok munkáját, olvasni a Székelyhont, Ligetet, Nőileget például. Mert hiányos az életem, ha nem ismerem a székelyudvarhelyi kultúrát, gondolkodást, mert része az életemnek, a magyar kultúrának. Nekem fontos, hogy akár a mátészalkaiak, szatmárcsekeiek is tudjanak a csíki, udvarhelyi kulturális eseményekről. Ez motiválja az életünket, és a fesztivált is.”

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila


És míg a fesztivál első kiadásain az alkotók tízperces filmekkel jelentkezhettek, amelyek eseményekről, rendezvényekről szóltak, a szervezők egy idő után rájöttek, hogy sajátos jelleget kell adniuk a fesztiválnak, ezért három fő szempontot vettek figyelembe a következő kiadások megszervezésekor. Egyrészt, hogy

külhoni magyar filmeseket szólítanak meg, olyanokat, akik magyarként a külhoni országokban meg tudják fogalmazni filmben a magyar kultúrát.

Másrészt, hogy csak portréfilmeket várnak – idén csak négy perc hosszúságúakat –, és hogy Isten áldásával indítják a fesztivált és a díjátadót. „Minden díjátadás előtt egy lelkész megáld bennünket, a filmeseket. Tibai Zsolt református lelkész mondta, hogy ezt a fesztivált az Isten hozta létre és addig fog tartani, amíg akarja, hogy tartson. Bízunk benne, hogy a Jóisten megsegít bennünket és az előttünk lévő tíz évet is meg fogjuk tartani, és a magyar kultúra sokáig fog élni.”

Kulturális Filmek Fesztiválja

A 10. Kulturális Filmek Fesztiváljára a portré műfaján belül két témában lehet nevezni: helyi magyar kultúra és helyi energia hasznosítása. A versenyfilmeket Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ további magyarok lakta területein kell forgatni. A filmek maximális terjedelme 4 perc. A jelentkezési lap, melyet a fesztivál weboldalán keresztül lehet igényelni, leadási határideje: 2024. június 23.
A közönség előzsűrizése alapján a döntőbeli zsűrizésre bocsátott, döntősnek minősülő versenyművel alkotói vehetnek részt a díjátadón és a kapcsolódó helyszíni eseményeken 2024. augusztus 29. és szeptember 1. között a demjéni Egri Korona Borházban. A közönségszavazás június 24-től augusztus 3-ig tart.
A verseny fődíja mindkét témában 1.300.000 forint, a második helyezettek 800.000 forintot, míg a harmadik helyezettek 500.000 forintot vihetnek haza. A közönségdíj 600.000 forint.
A teljes kiírás itt érhető el.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 14., péntek

Gyömbéres erőleves

Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.

Gyömbéres erőleves
Gyömbéres erőleves
2025. november 14., péntek

Gyömbéres erőleves

Hirdetés
2025. november 14., péntek

Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása

A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.

Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
2025. november 13., csütörtök

Kék a kökény, recece...

A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.

Kék a kökény, recece...
Kék a kökény, recece...
2025. november 13., csütörtök

Kék a kökény, recece...

2025. november 13., csütörtök

A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok

A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.

A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
2025. november 13., csütörtök

A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok

Hirdetés
2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.

Az elveszett üvegszem
Az elveszett üvegszem
2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

2025. november 11., kedd

Amikor a libák elárulták Mártont

Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.

Amikor a libák elárulták Mártont
Amikor a libák elárulták Mártont
2025. november 11., kedd

Amikor a libák elárulták Mártont

2025. november 10., hétfő

Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok

A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.

Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Hirdetés
2025. november 09., vasárnap

Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa

A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.

Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
2025. november 08., szombat

A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron

Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”

A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
2025. november 07., péntek

Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”

230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).

Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Hirdetés