
Fotó: Pinti Attila
Ötven, száz év múlva is sok erőt és információt fognak nyújtani arról a Kulturális Filmek Fesztiváljára beérkezett alkotások, hogy hogyan éltünk ma magyarként a Kárpát-medencében – vallja Bolyáki Attila, a fesztivál alapító igazgatója. Vele beszélgettünk.
2024. június 06., 16:072024. június 06., 16:07
A Kulturális Filmek Fesztiválját népszerűsítő körútra érkezett Erdélybe Bolyáki Attila, a fesztivál alapítója és igazgatója, ennek keretében látogatta meg a Liget szerkesztőségét is, hiszen úgy véli, nem elég, ha valaki jó dolgokat visz véghez, azt népszerűsíteni is kell. „Ebben a világban a jót nem elég megtenni, hanem büszkének is kell lenni rá. És fontos, hogy minél többen tudjanak arról, hogy a nemzetünknek a világ nagyon sok országában egy kultúrája van.
Amikor több mint tíz évvel ezelőtt Kerényi Imrével elindítottuk a fesztivált, szerettük volna összekötni ezeket az apró morzsákat, amelyek a külhonban vannak. Sajnos a történelem szétszakított bennünket, de a lelkünk az egy. Tehát egyként dobog a szívünk, amikor a magyar himnuszt meghalljuk, énekeljük, és ez a magyar nemzet addig fog élni, amíg van magyar kultúra.”
Bolyáki Attila, a Kulturális Filmek Fesztiváljának alapítója, igazgatója
Fotó: Pinti Attila
Kiemelte, bíznak abban, hogy a Kulturális Filmek Fesztiváljára készült filmek ötven, száz év múlva kordokumentumok lesznek, és lenyomatai lesznek annak, hogy hogyan éltünk ma a Kárpát-medencében, de akár Argentínában, Brazíliában, Ausztráliában magyarként.
Hozzátette, aki meglátogatja a 10.kultfilm.hu oldalt, látni fogja az idei versenykiírást, illetve a tavalyi filmeket, amelyek valóban bemutatták a Kárpát-medence színes, de ugyanakkor erős nemzeti kultúráját.

Balatonakarattyán tartották szombat este a 9. Kulturális Filmek Fesztiváljának díjátadó gáláját, a 29 döntőbe jutott alkotás közül a Médiatér munkatársainak alkotását is díjazták.
És utána mehetünk megint a közösségi oldalra, de legyen egy kis idő – idén augusztus 29. és szeptember 1. között –, amikor négy napig egymás mellett ülünk, reggelizünk, ebédelünk, strandolunk, beszélgetünk, iszunk jó borokat, eszünk finom ételeket. Mert mégiscsak egy nemzet vagyunk, akkor is, ha hét országból érkezünk, mégiscsak egy magyar kultúrát képviselünk. Az, hogy van mellette filmverseny és vannak díjazottak, ilyen szempontból mellékes” – magyarázta a fesztivál igazgatója.
A fesztivál kilencedik kiadásának döntősei tavaly Balatonakarattyán találkoztak
Fotó: Pinti Attila
Kerényi Imre csak három évig tudott velünk lenni, sajnos a Jóisten magához szólította, de Koltay Gábor, a zsűri jelenlegi elnöke is ragaszkodott hozzá, hogy az alkotóknak személyesen, szemtől szemben fogalmazza meg a kritikáit, jótanácsait. De ugyanígy a zsűri többi tagja is, Buglya Sándor filmrendező, Kollarik Tamás producer és Kozári Réka, az MTVA szerkesztője mind egyéniségek a saját szakmai területükön, és mind-mind más szemszögből látják a filmeket. És ha valaki meghallgatja őket, azt, hogy hogyan elemzik ki, értékelik a filmeket, szakmailag sokat tanulhat.”
Koltay Gábor, a zsűri elnöke
Fotó: Pinti Attila
És hogy hogyan tekint vissza az elmúlt tíz évre? Ha erre gondol, akkor negyven évre kell visszamennie – válaszolja Bolyáki Attila. Hiszen negyven évvel ezelőtt volt a fehérgyarmati helyi televízió, a Szamos ügyvezetője és főszerkesztője. „Fehérgyarmat Kárpátaljától húsz kilométerre, Szatmárnémetitől húsz kilométerre van. A keresztszüleim is Kárpátalján laktak és sok éven át nem láthattam őket, mert nem engedték át Magyarországra őket.
Én szeretném tudni akár fehérgyarmatiként, akár budapestiként, hogy mi történik például Székelyudvarhelyen, mert nekem fontos, hogy a székelyudvarhelyi kultúrát is tudjam követni. Szeretném megnézni a székelyudvarhelyi televíziósok munkáját, olvasni a Székelyhont, Ligetet, Nőileget például. Mert hiányos az életem, ha nem ismerem a székelyudvarhelyi kultúrát, gondolkodást, mert része az életemnek, a magyar kultúrának. Nekem fontos, hogy akár a mátészalkaiak, szatmárcsekeiek is tudjanak a csíki, udvarhelyi kulturális eseményekről. Ez motiválja az életünket, és a fesztivált is.”
Fotó: Pinti Attila
Másrészt, hogy csak portréfilmeket várnak – idén csak négy perc hosszúságúakat –, és hogy Isten áldásával indítják a fesztivált és a díjátadót. „Minden díjátadás előtt egy lelkész megáld bennünket, a filmeseket. Tibai Zsolt református lelkész mondta, hogy ezt a fesztivált az Isten hozta létre és addig fog tartani, amíg akarja, hogy tartson. Bízunk benne, hogy a Jóisten megsegít bennünket és az előttünk lévő tíz évet is meg fogjuk tartani, és a magyar kultúra sokáig fog élni.”
Kulturális Filmek Fesztiválja
A 10. Kulturális Filmek Fesztiváljára a portré műfaján belül két témában lehet nevezni: helyi magyar kultúra és helyi energia hasznosítása. A versenyfilmeket Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ további magyarok lakta területein kell forgatni. A filmek maximális terjedelme 4 perc. A jelentkezési lap, melyet a fesztivál weboldalán keresztül lehet igényelni, leadási határideje: 2024. június 23.
A közönség előzsűrizése alapján a döntőbeli zsűrizésre bocsátott, döntősnek minősülő versenyművel alkotói vehetnek részt a díjátadón és a kapcsolódó helyszíni eseményeken 2024. augusztus 29. és szeptember 1. között a demjéni Egri Korona Borházban. A közönségszavazás június 24-től augusztus 3-ig tart.
A verseny fődíja mindkét témában 1.300.000 forint, a második helyezettek 800.000 forintot, míg a harmadik helyezettek 500.000 forintot vihetnek haza. A közönségdíj 600.000 forint.
A teljes kiírás itt érhető el.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
szóljon hozzá!