
Fotó: Taylor Projects/A Vándormozi
Magyarországon több mint 75 ezer néző, Romániában pedig 11 ezer néző tekintette meg az 1848. március 15-i eseményei alapján készült fikciós történelmi kalandfilmet. A romániai mozikban a második a premier filmek sorában a Most vagy soha!, a forradalom filmje.
2024. március 19., 19:282024. március 19., 19:28
2024. március 19., 22:192024. március 19., 22:19
A Petőfi Sándorról és a Márciusi Ifjakról szóló történelmi kalandfilm a nyitóhétvégén 75 551 nézőt vonzott a magyarországi mozikba, több mint 162 millió forint bevételt generálva – közölték a film producerei és a Forum Hungary az MTI-vel.
– olvasható a forgalmazó tájékoztatásában.
„A film első hétvégi nézőszámát tekintve – a Covid utáni időszak – legsikeresebb magyar filmje” – tették hozzá.
A Most vagy soha! 2024 eddigi második legnagyobb bevételét könyvelte el, csak a Dűne 2 előzte meg az első hétvége jegyértékesítése alapján – közölték.

Nagyobb, grandiózusabb a 2021-ben megjelent első résznél a Dűne folytatása, ami immár teljes egészében feldogozza Frank Herbert legendás sci-fi klasszikusának első regényét, ám annak ismeretében vannak hiányosságai is. Enyhén spoileres elemzés.
A cinemagia.ro adatai szerint a pénteken először bemutatott filmek rangsorában csak a Kung Fu Panda 4. családi vígjáték előzi meg a Lóth Balázs rendezte film nézettségét, ami ennek alapján
– adja hírül az alkotást Romániában forgalmazó Taylor Projects és A Vándormozi.
Ugyanakkor az összes, a romániai mozikban megtekinthető film közül a Most vagy soha! lett a harmadik legnézettebb film a „forradalmi hétvégén”.
Fontos adalék még, hogy a forradalom filmje

Gyönyörűen fényképezett, igényes és korhű díszletek között készült, helyenként pátoszos film készült Semmelweis Ignácról, az „anyák megmentőjéről”. Bár az alkotás nem tér ki a híres magyar orvos életének minden fontos mozzanatára, a célját mégis eléri.
A legnézettebb magyar filmeket egyébként a Taylor Projects és A Vándormozi hozta el Erdélybe. A Most vagy soha! című filmet március 15-től vetítik több erdélyi városban.
Az 1848. március 15-én játszódó magyar történelmi kalandfilmben a főszereplő Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia) mellett kiemelt szerepben látható Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignaz von Lederer tábornok), Nagy Sándor (Emich Gusztáv) és Szerednyey Béla (Landerer Lajos) is.
„Minden alkotótársam nevében hálásan köszönöm a közönség érdeklődését és példátlan szeretetét!
– nyilatkozta a nagy érdeklődésre reagálva Rákay Philip, a film kreatív producere.
Most vagy soha!
magyar történelmi kalandfilm, 135 perc, 2024.
Rendező: Lóth Balázs
Forgatókönyvíró: Kis-Szabó Márk, Rákay Philip , Szente Vajk
Zene: Gulya Róbert
Szereplők: Horváth Lajos Ottó, Jászberényi Gábor , Berettyán Nándor , Mosolygó Sára , Fehér Tibor, Roland Bordás
Operatőr: Dobos Tamás
Producer: Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László, Rákay Philip
Romániai forgalmazók: Taylor Projects, A Vándormozi
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
szóljon hozzá!