Aki a klórmeszes kézmosással mentett életeket: Semmelweis

A 2023 végén Magyarországon megjelent, a romániai moziforgalmazásba pedig most bekerült, rendkívül nagy érdeklődésnek örvendő Semmelweis-film kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy másik rendező is vászonra akarta vinni a legendás magyar orvos életét. Az írói munkásságáról is ismert Gárdos Péter (Hajnali láz, Uramisten, Szamárköhögés) filmterve nem kapta meg a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatását, így

Helyette Lajos Tamás és Vida József producerek filmterve kapott támogatást, a rendezésre pedig a korábban hollywoodi produkciókon is dolgozó, főként operatőri munkásságáról híressé vált Koltai Lajost (a Sorstalanság és az Este rendezője, A napfény íze, Az óceánjáró zongorista legendája, a Zárójelentés operatőre) kérték fel rendezőnek. A Nemzeti Filmintézet közel két és félmilliárd forintos támogatásával készült alkotás igazi nagyívű, kosztümös dráma, amely Semmelweis bécsi éveire fókuszál, egész pontosan 1847-re, amikor a szülészeti klinikán dolgozva,

A legtöbb magyar filmtől eltérően hatalmas költségvetésből készült alkotás díszleteiben és megjelenítésében mutatkozik meg leginkább, hogy mekkora kaliberű produkcióról van szó.

A látvány, a berendezés, a díszletekek, az operatőri munka mind-mind elsőoszályú, nagyítóval sem lehetne hibát, vagy oda nem illő dolgokat találni,

Már a történet kezdetén megismerkedhetünk Semmelweis Ignáccal, aki egy, az utcáról berángatott, vajúdó kismamát győz meg a fordított pszichológia eszközeivel arról, hogy érdemes orvosi segítséggel világra hoznia gyermekét annak ellenére is, hogy az intézmény a magas halálozási arányok miatt elrettentőnek bizonyul a várandós nők számára.

A fiatal Semmelweis elszánt, mániákus és nehéz ember, ezt tapasztalja meg a hozzá beosztott, Nagy Katica által játszott Hoffman Emma nővér is, aki a bábaképző után, kétes hírnévvel itt próbál biztos megélhetést találni magának. A film ezzel az alaphelyzettel be is vezet minket a 19. századi egészségügyi mindennapokba és kihívásokba, abba a világba, ahol

A film cselekménye meglehetősen egyszerű, és szájbarágós, sem a forgatókönyvírók, sem pedig a rendező nem bízza a nézőre, hogy nagy revelációk kíséretében jöjjenek rá a dolgokra, hiszen itt minden tény, helyzet, információ adott, és mondhatni magától érthetődő, a fordulatok pedig nem váratlanok, hanem egyértelműen következnek egymásból. Az alkotás ugyanakkor meglehetősen pátoszosra is sikerült,

A Semmelweis mindezek ellenére nem egy rossz film, azonban szentimentalizmusa és a meglehetősen leegyszerűsített története miatt a későbbi megítélése nem mindenkinél lesz pozitív. Tény, hogy Semmelweis nem mindennapi életútjának bemutatása ennél jóval komplexebb, akár még egy Oppenheimer-kaliberű alkotást is eredményezhetett volna, Koltai filmjében azonban

A Semmelweis minden hiányossága ellenére azt a célt szolgálja, hogy méltó emléket állítson az egyik leghíresebb magyar orvosnak, aki számos életet mentett meg a felismerése révén, ami Louis Pasteur kutatásai révén vált teljessé. Sajnos Semmelweis nem érhette meg, hogy élete során elismerés övezze személyét a felfedezése miatt, életének végórái és halála pedig teljesen méltatlan volt hozzá, így