
Fotó: Szupermodern Filmstúdió
Gyönyörűen fényképezett, igényes és korhű díszletek között készült, helyenként pátoszos és szentimentális film készült Semmelweis Ignácról, az „anyák megmentőjéről”. A nagyköltségvetésű alkotás bár nem tér ki a híres magyar orvos életének minden fontos mozzanatára, a célját mégis eléri: tiszteleg Semmelweis emléke előtt, és közérthető – néha kissé túlságosan szájbarágós – módon ismerteti meg a híres orvos felfedezésének jelentőségét a széles közönséggel. Kritika.
2024. február 11., 18:192024. február 11., 18:19
2024. február 12., 08:372024. február 12., 08:37
Eleve sikerre volt ítélve az az elképzelés, hogy film készüljön az egyik legfontosabb magyar tudósról, Semmelweis Ignácról. A gyermekágyi láz legyőzésével ismertté vált orvos nevét ma már számos egészségügyi intézmény, egyetem, utca viseli, az utókor kegyelettel adózik az emléke és az orvostudomány előrelendítésében elért eredményei előtt, ám a kor amiben élt, nem volt ennyire kegyes hozzá, méltatlanul távozott az élők sorából, halálának részletes körülményei pedig máig is tisztázatlanok (élete végén a rosszabbodó elmeállapota miatt a felesége elmegyógyintézetbe adta, ahol az ápolók agyonverték, de emellett egy fertőzés is közrejátszhatott a halálában).
Bár 1940-ben és 1952-ben is készült film az életéről, ezek azonban nem maradtak fenn a köztudatban, így mára minden adott volt, hogy a tudományos világon túl, egy, a korszakalkotó felfedezését és az életét bemutató filmalkotással tisztelegjen előtte az utókor, amely révén
Fotó: Szupermodern Filmstúdió
A 2023 végén Magyarországon megjelent, a romániai moziforgalmazásba pedig most bekerült, rendkívül nagy érdeklődésnek örvendő Semmelweis-film kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy másik rendező is vászonra akarta vinni a legendás magyar orvos életét. Az írói munkásságáról is ismert Gárdos Péter (Hajnali láz, Uramisten, Szamárköhögés) filmterve nem kapta meg a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatását, így
Fotó: Szupermodern Filmstúdió
Helyette Lajos Tamás és Vida József producerek filmterve kapott támogatást, a rendezésre pedig a korábban hollywoodi produkciókon is dolgozó, főként operatőri munkásságáról híressé vált Koltai Lajost (a Sorstalanság és az Este rendezője, A napfény íze, Az óceánjáró zongorista legendája, a Zárójelentés operatőre) kérték fel rendezőnek. A Nemzeti Filmintézet közel két és félmilliárd forintos támogatásával készült alkotás igazi nagyívű, kosztümös dráma, amely Semmelweis bécsi éveire fókuszál, egész pontosan 1847-re, amikor a szülészeti klinikán dolgozva,
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
A legtöbb magyar filmtől eltérően hatalmas költségvetésből készült alkotás díszleteiben és megjelenítésében mutatkozik meg leginkább, hogy mekkora kaliberű produkcióról van szó.
A látvány, a berendezés, a díszletekek, az operatőri munka mind-mind elsőoszályú, nagyítóval sem lehetne hibát, vagy oda nem illő dolgokat találni,
És bár a film Budapesten forgott, a régi épületeknek és korhű díszleteknek köszönhetően egyszer sem zökkenünk ki az élményből, hogy a korabeli Bécsben, és annak is a hírhedt szülészeti klinikáján vagyunk, ahol megmagyarázhatatlan gyermekágyi láz szedi az áldozatait a kismamák és újszülöttjeik körében.
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
Már a történet kezdetén megismerkedhetünk Semmelweis Ignáccal, aki egy, az utcáról berángatott, vajúdó kismamát győz meg a fordított pszichológia eszközeivel arról, hogy érdemes orvosi segítséggel világra hoznia gyermekét annak ellenére is, hogy az intézmény a magas halálozási arányok miatt elrettentőnek bizonyul a várandós nők számára.
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
A fiatal Semmelweis elszánt, mániákus és nehéz ember, ezt tapasztalja meg a hozzá beosztott, Nagy Katica által játszott Hoffman Emma nővér is, aki a bábaképző után, kétes hírnévvel itt próbál biztos megélhetést találni magának. A film ezzel az alaphelyzettel be is vezet minket a 19. századi egészségügyi mindennapokba és kihívásokba, abba a világba, ahol
A film majdhogynem megszállottként ábrázolja Semmelweist, aki nem ismer kompromisszumokat és a végső cél lebeg a szeme előtt, aminek eléréséért bármit képes megtenni, ha kell az orvostársaival, a nővérekkel, vagy épp a Gállfi László által alakított igazgatóval konfrontálódik. Folyton ingerült, izzad, küzd, harcol, és ezen kívül mást nem igazán tudunk meg róla, csak hogy mindent arra tesz fel, hogy megtalálja a gyermekágyi láz kiváltó okait, még ha ez azzal is jár, hogy az igazgató két hónapra megvonja a fizetését, vagy épp egy feldühödött férj rendesen helybenhagyja őt, amiért felboncolta a gyermekágyi lázban elhunyt felesége holttestét.
Fotó: Szupermodern Filmstúdió
A film cselekménye meglehetősen egyszerű, és szájbarágós, sem a forgatókönyvírók, sem pedig a rendező nem bízza a nézőre, hogy nagy revelációk kíséretében jöjjenek rá a dolgokra, hiszen itt minden tény, helyzet, információ adott, és mondhatni magától érthetődő, a fordulatok pedig nem váratlanok, hanem egyértelműen következnek egymásból. Az alkotás ugyanakkor meglehetősen pátoszosra is sikerült,
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
A Semmelweis mindezek ellenére nem egy rossz film, azonban szentimentalizmusa és a meglehetősen leegyszerűsített története miatt a későbbi megítélése nem mindenkinél lesz pozitív. Tény, hogy Semmelweis nem mindennapi életútjának bemutatása ennél jóval komplexebb, akár még egy Oppenheimer-kaliberű alkotást is eredményezhetett volna, Koltai filmjében azonban
Vecsei H. Miklós alakítása, a folyamatosan küzdő, és a végső megoldás érdekében mindent feláldozó, sokszor az megszállottság határán lavírozó orvosként sokszor túlzó és túljátszott, de a történet és a forgatókönyv megkövetelte ezt az átlényegülést. Nagy Katica játéka üde színfoltja a filmnek, de a kórház meglehetősen makacs és önfejű igazgatójának a szerepében Gállfi László is kiemelkedően alakít, még ha a végén az ő karaktere is átmegy szentimentálisba.
Fotó: Szupermodern Filmstúdió
A Semmelweis minden hiányossága ellenére azt a célt szolgálja, hogy méltó emléket állítson az egyik leghíresebb magyar orvosnak, aki számos életet mentett meg a felismerése révén, ami Louis Pasteur kutatásai révén vált teljessé. Sajnos Semmelweis nem érhette meg, hogy élete során elismerés övezze személyét a felfedezése miatt, életének végórái és halála pedig teljesen méltatlan volt hozzá, így
Aki azonban többet szeretne megtudni erről a nem mindennapi emberről, az mindenképp olvassa el a róla szóló Wikipédia-szócikken túl Gárdos Péter regényét is, mert csak így lehet teljes képünk arról a zseniális emberről, akinek rengeteg nő és újszülött köszönheti az életét.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
szóljon hozzá!