Fotó: Szupermodern Filmstúdió
Gyönyörűen fényképezett, igényes és korhű díszletek között készült, helyenként pátoszos és szentimentális film készült Semmelweis Ignácról, az „anyák megmentőjéről”. A nagyköltségvetésű alkotás bár nem tér ki a híres magyar orvos életének minden fontos mozzanatára, a célját mégis eléri: tiszteleg Semmelweis emléke előtt, és közérthető – néha kissé túlságosan szájbarágós – módon ismerteti meg a híres orvos felfedezésének jelentőségét a széles közönséggel. Kritika.
2024. február 11., 18:192024. február 11., 18:19
2024. február 12., 08:372024. február 12., 08:37
Eleve sikerre volt ítélve az az elképzelés, hogy film készüljön az egyik legfontosabb magyar tudósról, Semmelweis Ignácról. A gyermekágyi láz legyőzésével ismertté vált orvos nevét ma már számos egészségügyi intézmény, egyetem, utca viseli, az utókor kegyelettel adózik az emléke és az orvostudomány előrelendítésében elért eredményei előtt, ám a kor amiben élt, nem volt ennyire kegyes hozzá, méltatlanul távozott az élők sorából, halálának részletes körülményei pedig máig is tisztázatlanok (élete végén a rosszabbodó elmeállapota miatt a felesége elmegyógyintézetbe adta, ahol az ápolók agyonverték, de emellett egy fertőzés is közrejátszhatott a halálában).
Bár 1940-ben és 1952-ben is készült film az életéről, ezek azonban nem maradtak fenn a köztudatban, így mára minden adott volt, hogy a tudományos világon túl, egy, a korszakalkotó felfedezését és az életét bemutató filmalkotással tisztelegjen előtte az utókor, amely révén
Fotó: Szupermodern Filmstúdió
A 2023 végén Magyarországon megjelent, a romániai moziforgalmazásba pedig most bekerült, rendkívül nagy érdeklődésnek örvendő Semmelweis-film kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy másik rendező is vászonra akarta vinni a legendás magyar orvos életét. Az írói munkásságáról is ismert Gárdos Péter (Hajnali láz, Uramisten, Szamárköhögés) filmterve nem kapta meg a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatását, így
Fotó: Szupermodern Filmstúdió
Helyette Lajos Tamás és Vida József producerek filmterve kapott támogatást, a rendezésre pedig a korábban hollywoodi produkciókon is dolgozó, főként operatőri munkásságáról híressé vált Koltai Lajost (a Sorstalanság és az Este rendezője, A napfény íze, Az óceánjáró zongorista legendája, a Zárójelentés operatőre) kérték fel rendezőnek. A Nemzeti Filmintézet közel két és félmilliárd forintos támogatásával készült alkotás igazi nagyívű, kosztümös dráma, amely Semmelweis bécsi éveire fókuszál, egész pontosan 1847-re, amikor a szülészeti klinikán dolgozva,
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
A legtöbb magyar filmtől eltérően hatalmas költségvetésből készült alkotás díszleteiben és megjelenítésében mutatkozik meg leginkább, hogy mekkora kaliberű produkcióról van szó.
A látvány, a berendezés, a díszletekek, az operatőri munka mind-mind elsőoszályú, nagyítóval sem lehetne hibát, vagy oda nem illő dolgokat találni,
És bár a film Budapesten forgott, a régi épületeknek és korhű díszleteknek köszönhetően egyszer sem zökkenünk ki az élményből, hogy a korabeli Bécsben, és annak is a hírhedt szülészeti klinikáján vagyunk, ahol megmagyarázhatatlan gyermekágyi láz szedi az áldozatait a kismamák és újszülöttjeik körében.
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
Már a történet kezdetén megismerkedhetünk Semmelweis Ignáccal, aki egy, az utcáról berángatott, vajúdó kismamát győz meg a fordított pszichológia eszközeivel arról, hogy érdemes orvosi segítséggel világra hoznia gyermekét annak ellenére is, hogy az intézmény a magas halálozási arányok miatt elrettentőnek bizonyul a várandós nők számára.
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
A fiatal Semmelweis elszánt, mániákus és nehéz ember, ezt tapasztalja meg a hozzá beosztott, Nagy Katica által játszott Hoffman Emma nővér is, aki a bábaképző után, kétes hírnévvel itt próbál biztos megélhetést találni magának. A film ezzel az alaphelyzettel be is vezet minket a 19. századi egészségügyi mindennapokba és kihívásokba, abba a világba, ahol
A film majdhogynem megszállottként ábrázolja Semmelweist, aki nem ismer kompromisszumokat és a végső cél lebeg a szeme előtt, aminek eléréséért bármit képes megtenni, ha kell az orvostársaival, a nővérekkel, vagy épp a Gállfi László által alakított igazgatóval konfrontálódik. Folyton ingerült, izzad, küzd, harcol, és ezen kívül mást nem igazán tudunk meg róla, csak hogy mindent arra tesz fel, hogy megtalálja a gyermekágyi láz kiváltó okait, még ha ez azzal is jár, hogy az igazgató két hónapra megvonja a fizetését, vagy épp egy feldühödött férj rendesen helybenhagyja őt, amiért felboncolta a gyermekágyi lázban elhunyt felesége holttestét.
Fotó: Szupermodern Filmstúdió
A film cselekménye meglehetősen egyszerű, és szájbarágós, sem a forgatókönyvírók, sem pedig a rendező nem bízza a nézőre, hogy nagy revelációk kíséretében jöjjenek rá a dolgokra, hiszen itt minden tény, helyzet, információ adott, és mondhatni magától érthetődő, a fordulatok pedig nem váratlanok, hanem egyértelműen következnek egymásból. Az alkotás ugyanakkor meglehetősen pátoszosra is sikerült,
Fotó: Szvacsek Attila/Szupermodern Filmstúdió
A Semmelweis mindezek ellenére nem egy rossz film, azonban szentimentalizmusa és a meglehetősen leegyszerűsített története miatt a későbbi megítélése nem mindenkinél lesz pozitív. Tény, hogy Semmelweis nem mindennapi életútjának bemutatása ennél jóval komplexebb, akár még egy Oppenheimer-kaliberű alkotást is eredményezhetett volna, Koltai filmjében azonban
Vecsei H. Miklós alakítása, a folyamatosan küzdő, és a végső megoldás érdekében mindent feláldozó, sokszor az megszállottság határán lavírozó orvosként sokszor túlzó és túljátszott, de a történet és a forgatókönyv megkövetelte ezt az átlényegülést. Nagy Katica játéka üde színfoltja a filmnek, de a kórház meglehetősen makacs és önfejű igazgatójának a szerepében Gállfi László is kiemelkedően alakít, még ha a végén az ő karaktere is átmegy szentimentálisba.
Fotó: Szupermodern Filmstúdió
A Semmelweis minden hiányossága ellenére azt a célt szolgálja, hogy méltó emléket állítson az egyik leghíresebb magyar orvosnak, aki számos életet mentett meg a felismerése révén, ami Louis Pasteur kutatásai révén vált teljessé. Sajnos Semmelweis nem érhette meg, hogy élete során elismerés övezze személyét a felfedezése miatt, életének végórái és halála pedig teljesen méltatlan volt hozzá, így
Aki azonban többet szeretne megtudni erről a nem mindennapi emberről, az mindenképp olvassa el a róla szóló Wikipédia-szócikken túl Gárdos Péter regényét is, mert csak így lehet teljes képünk arról a zseniális emberről, akinek rengeteg nő és újszülött köszönheti az életét.
Ötven, száz év múlva is sok erőt és információt fognak nyújtani arról a Kulturális Filmek Fesztiváljára beérkezett alkotások, hogy hogyan éltünk ma magyarként a Kárpát-medencében – vallja Bolyáki Attila, a fesztivál alapító igazgatója. Vele beszélgettünk.
Új kötettel jelentkezett Szakács István Péter: a Magyar PEN Club kiadásában megjelent Boszorkánykör tizenhat novellát tartalmaz. A székelyudvarhelyi író, tanár könyvét a szülővárosában mutatták be.
Idén már nincs Barbenheimer-kaliberű jelenség, ami lázban tartaná a filmrajongókat, ám legújabb összeállításunkban néhány érdekesnek ígérkező filmet szedtünk össze, amik moziba vagy éppen a Netflixre érkeznek a nyár elején. Ajánló.
Első rész, avagy hősünk elbúcsúzik a családjától és útra kel. Miért megy bárki is Ecuadorba, amikor otthon is jó? – töpreng el, miközben az első benyomásait felskicceli a rajzlapokra. S hogy Loja felé miket látott, kiderül az alábbi képsorokból.
Hét város hét felekezetének hét templomában hangzanak el június 2-8. között a Tizenöt zsoltár című műsor dalai Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos előadásában. A koncertkörút kapcsán Gryllus Dániellel készített interjút a Rádió GaGa.
Változott a zenekar felállása, új dalokon és terveken dolgoznak, és folytatódik az együttműködés Al Di Meolával – derült ki, amikor arról beszélgettünk Bodó Istvánnal, az Ineffable menedzserével, hogy jelenleg mi történik a zenekar háza táján.
Gumicsizmával, rajzfüzettel, a feleségétől kapott kis aranyozott békakitűzővel, kíváncsisággal és jó nagy adag kalandvággyal indult el Széles Ferenc grafikus, hogy egy Ecuadorban élő székely biológusházaspár kutatómunkáját rajzokon keresztül dokumentálja.
Nincs még egy olyan streamingfelület, ami ennyit változott volna az elmúlt néhány évben, mint a Warner Media szórakoztatóipari cégóriás ernyője alá tartozó online videótárból Netflix-konkurenssé váló HBO Go/Max. A legújabb átalakulást vesszük górcső alá.
A Furiosa nem tudja megismételni a 2015-ös Mad Max bravúrját, de így is kenterbe veri a mostani blockbuster-felhozatal középszerű darabjait. Kritika.
Máriási Masznyik Iván festőművész grafikáiból és karikatúráiból nyílt kiállítás a Székelyudvarhelyi Művelődési Házban. A Mosolygó parnasszus című rendkívüli tárlaton a Székács András tulajdonában levő mintegy kétszáz grafikából láthatunk válogatást.
szóljon hozzá!