
Fotó: Taylor Projects/A Vándormozi
Magyarországon több mint 75 ezer néző, Romániában pedig 11 ezer néző tekintette meg az 1848. március 15-i eseményei alapján készült fikciós történelmi kalandfilmet. A romániai mozikban a második a premier filmek sorában a Most vagy soha!, a forradalom filmje.
2024. március 19., 19:282024. március 19., 19:28
2024. március 19., 22:192024. március 19., 22:19
A Petőfi Sándorról és a Márciusi Ifjakról szóló történelmi kalandfilm a nyitóhétvégén 75 551 nézőt vonzott a magyarországi mozikba, több mint 162 millió forint bevételt generálva – közölték a film producerei és a Forum Hungary az MTI-vel.
– olvasható a forgalmazó tájékoztatásában.
„A film első hétvégi nézőszámát tekintve – a Covid utáni időszak – legsikeresebb magyar filmje” – tették hozzá.
A Most vagy soha! 2024 eddigi második legnagyobb bevételét könyvelte el, csak a Dűne 2 előzte meg az első hétvége jegyértékesítése alapján – közölték.

Nagyobb, grandiózusabb a 2021-ben megjelent első résznél a Dűne folytatása, ami immár teljes egészében feldogozza Frank Herbert legendás sci-fi klasszikusának első regényét, ám annak ismeretében vannak hiányosságai is. Enyhén spoileres elemzés.
A cinemagia.ro adatai szerint a pénteken először bemutatott filmek rangsorában csak a Kung Fu Panda 4. családi vígjáték előzi meg a Lóth Balázs rendezte film nézettségét, ami ennek alapján
– adja hírül az alkotást Romániában forgalmazó Taylor Projects és A Vándormozi.
Ugyanakkor az összes, a romániai mozikban megtekinthető film közül a Most vagy soha! lett a harmadik legnézettebb film a „forradalmi hétvégén”.
Fontos adalék még, hogy a forradalom filmje

Gyönyörűen fényképezett, igényes és korhű díszletek között készült, helyenként pátoszos film készült Semmelweis Ignácról, az „anyák megmentőjéről”. Bár az alkotás nem tér ki a híres magyar orvos életének minden fontos mozzanatára, a célját mégis eléri.
A legnézettebb magyar filmeket egyébként a Taylor Projects és A Vándormozi hozta el Erdélybe. A Most vagy soha! című filmet március 15-től vetítik több erdélyi városban.
Az 1848. március 15-én játszódó magyar történelmi kalandfilmben a főszereplő Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia) mellett kiemelt szerepben látható Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignaz von Lederer tábornok), Nagy Sándor (Emich Gusztáv) és Szerednyey Béla (Landerer Lajos) is.
„Minden alkotótársam nevében hálásan köszönöm a közönség érdeklődését és példátlan szeretetét!
– nyilatkozta a nagy érdeklődésre reagálva Rákay Philip, a film kreatív producere.
Most vagy soha!
magyar történelmi kalandfilm, 135 perc, 2024.
Rendező: Lóth Balázs
Forgatókönyvíró: Kis-Szabó Márk, Rákay Philip , Szente Vajk
Zene: Gulya Róbert
Szereplők: Horváth Lajos Ottó, Jászberényi Gábor , Berettyán Nándor , Mosolygó Sára , Fehér Tibor, Roland Bordás
Operatőr: Dobos Tamás
Producer: Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László, Rákay Philip
Romániai forgalmazók: Taylor Projects, A Vándormozi
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
szóljon hozzá!