Radnóti mellett az erőltetett menetben
Tóth Péter Lóránt a IV. Radnóti Emlékmeneten
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
115 évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós. A tragikus sorsú költő mindössze 35 évet élt – idén emlékezünk halálának nyolcvanadik évfordulójára. Ehhez kapcsolódva, Radnóti utolsó hónapjait idézi meg a Hajvert Ákos rendezte „Lélek vagyok, élni szeretnék!” című hangjáték, amelyet Tóth Péter Lóránt előadásában hallhatunk.
Péter Beáta
2024. május 06., 10:402024. május 06., 10:40
2024. május 06., 10:432024. május 06., 10:43
Az erdélyi településeken is gyakran megforduló kuntszentmiklósi Tóth Péter Lóránt Radnóti-, Latinovits- és Pro Cultura Hungarica-díjas versmondó, versvándor öt évvel ezelőtt, Radnóti halálának 75. évfordulója alkalmból végigjárta az „erőltetett menet” útvonalát. Azt a több mint 800 kilométeres utat, amelyet a költő és a többi ártatlanul elhurcolt munkaszolgálatos Bortól Abdáig megtett.
korábban írtuk
Radnóti útján a versvándorral
Egyik héten még Felvidéken van, a következő héten már magyarországi iskolákban tart rendhagyó irodalomórákat, de már készül Erdélybe vagy éppen Délvidékre. Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjas versmondóval Csíkszeredában találkoztunk.
Az úton „Lélek vagyok, élni szeretnék!” címmel tartott pódiumműsorokat, az előadás anyagából Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó rendezésében hangjáték készült, amely a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg lemezen.
A lemez borítója
„Radnóti Miklós zsidó származású, magyar költő 1944 májusában kapja meg a harmadik munkaszolgálatra szóló behívóját a dél-szerbiai bori rézbányák környékére. Több ezer sorstársával június elején érkeznek, ő a központi tábortól harminc kilométerre lévő Lager Heidenauba kerül, Zsagubica fölé, a hegyekbe. A front közeledtével a németek úgy döntenek, hogy ’44 őszén kiürítik a táborokat, és a munkaszolgálatosokat erőltetett menetben Magyarország felé hajtják. Két lépcsőben tervezik indítani az embereket, Radnóti a második csoportba kerül, de utolsó éjszaka átkönyörgi magát az elsőbe, mert minél hamarabb haza akar jutni. (Soha nem tudja meg, hogy a második csoportot, akik Borban maradtak, azokat pár nap múlva felszabadítják a partizánok.) Radnóti és sorstársainak keresztútja 1944. szeptember 17-én kezdődik.
– olvasható a lemezborítón.
Radnóti Miklós 1935 körül
Fotó: Forrás: Wikipédia
Radnóti verseket ír a halálúton. Túl akar élni, és ezért az irodalmat hívja segítségül – fogalmaznak az alkotók. „Tudja azt, hogy ha a test feladja, akkor ott helyben agyonlövik. De azt is tudja, hogy csak a lélek erejével kerekedhet felül a fizikai fájdalmakon. Ezért hívja segítségül a költeményeket. Ha kell, »...vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron«.”
A felvételen a kreatív zenei hangszerelés Zsoldos Ervin munkája, közreműködik Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész, Bődi Szabolcs, valamint Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin, a Mécsvirág együttes tagjai.
Az Erőltetett menet kézirata
Fotó: Forrás: Wikipédia
A lemez zenei világa arra törekszik, hogy visszaadja az út, a remény, a félelem, a környezet hangulatait, amelyek segítik az elmélyülést a történetben. Az anyag mikrofejezetekre van bontva, a történetbe beágyazott versekkel, részletekkel, azzal a céllal, hogy az iskolai tanulmányok során is felhasználható legyen – fogalmaz Hajvert Ákos. Rámutat, azért választották a CD-formátumot, mert hisznek abban, hogy ennek a történetelmesélésnek testet kell öltenie.
„…szeretnénk eljuttatni Önhöz azt a világot, ami a mi prizmánkon keresztül keresi a nagy költő erőltetett menetének értelmét, közelebb hoz minket a történelem egyik legsötétebb korszakához, és bepillantást enged a Bori notesz verseinek megszületésébe. Mintegy láthatatlan társként szegődünk a munkaszolgálatosokhoz, akik 1944. szeptember 17-én indultak útnak a szerbiai Bor városából.”
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
Az élőknek kötelessége van a halottakkal és az eljövendő korokkal szemben: megírni és elmondani az elmondhatatlant. Óvni, megőrizni az életet, és továbbadni azt – írja Tóth Péter Lóránt a lemez borítóján a Radnótihoz címzett levelében. „A mű, a mű megmarad. Mi pedig, halandók, mormoljuk, mondjuk, olvassuk, kiáltjuk a verseit.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Korhelyleves – videó
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
Korhelyleves – videó
Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Kertészkedés februárban
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Kertészkedés februárban
Dichotómia mint létállapot
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Dichotómia mint létállapot
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
A hiány térben való felmutatása
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A hiány térben való felmutatása
Farsangi fánk mákos töltelékkel
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Farsangi fánk mákos töltelékkel
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!