Radnóti mellett az erőltetett menetben
Tóth Péter Lóránt a IV. Radnóti Emlékmeneten
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
115 évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós. A tragikus sorsú költő mindössze 35 évet élt – idén emlékezünk halálának nyolcvanadik évfordulójára. Ehhez kapcsolódva, Radnóti utolsó hónapjait idézi meg a Hajvert Ákos rendezte „Lélek vagyok, élni szeretnék!” című hangjáték, amelyet Tóth Péter Lóránt előadásában hallhatunk.
Péter Beáta
2024. május 06., 10:402024. május 06., 10:40
2024. május 06., 10:432024. május 06., 10:43
Az erdélyi településeken is gyakran megforduló kuntszentmiklósi Tóth Péter Lóránt Radnóti-, Latinovits- és Pro Cultura Hungarica-díjas versmondó, versvándor öt évvel ezelőtt, Radnóti halálának 75. évfordulója alkalmból végigjárta az „erőltetett menet” útvonalát. Azt a több mint 800 kilométeres utat, amelyet a költő és a többi ártatlanul elhurcolt munkaszolgálatos Bortól Abdáig megtett.
korábban írtuk
Radnóti útján a versvándorral
Egyik héten még Felvidéken van, a következő héten már magyarországi iskolákban tart rendhagyó irodalomórákat, de már készül Erdélybe vagy éppen Délvidékre. Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjas versmondóval Csíkszeredában találkoztunk.
Az úton „Lélek vagyok, élni szeretnék!” címmel tartott pódiumműsorokat, az előadás anyagából Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó rendezésében hangjáték készült, amely a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg lemezen.
A lemez borítója
„Radnóti Miklós zsidó származású, magyar költő 1944 májusában kapja meg a harmadik munkaszolgálatra szóló behívóját a dél-szerbiai bori rézbányák környékére. Több ezer sorstársával június elején érkeznek, ő a központi tábortól harminc kilométerre lévő Lager Heidenauba kerül, Zsagubica fölé, a hegyekbe. A front közeledtével a németek úgy döntenek, hogy ’44 őszén kiürítik a táborokat, és a munkaszolgálatosokat erőltetett menetben Magyarország felé hajtják. Két lépcsőben tervezik indítani az embereket, Radnóti a második csoportba kerül, de utolsó éjszaka átkönyörgi magát az elsőbe, mert minél hamarabb haza akar jutni. (Soha nem tudja meg, hogy a második csoportot, akik Borban maradtak, azokat pár nap múlva felszabadítják a partizánok.) Radnóti és sorstársainak keresztútja 1944. szeptember 17-én kezdődik.
– olvasható a lemezborítón.
Radnóti Miklós 1935 körül
Fotó: Forrás: Wikipédia
Radnóti verseket ír a halálúton. Túl akar élni, és ezért az irodalmat hívja segítségül – fogalmaznak az alkotók. „Tudja azt, hogy ha a test feladja, akkor ott helyben agyonlövik. De azt is tudja, hogy csak a lélek erejével kerekedhet felül a fizikai fájdalmakon. Ezért hívja segítségül a költeményeket. Ha kell, »...vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron«.”
A felvételen a kreatív zenei hangszerelés Zsoldos Ervin munkája, közreműködik Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész, Bődi Szabolcs, valamint Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin, a Mécsvirág együttes tagjai.
Az Erőltetett menet kézirata
Fotó: Forrás: Wikipédia
A lemez zenei világa arra törekszik, hogy visszaadja az út, a remény, a félelem, a környezet hangulatait, amelyek segítik az elmélyülést a történetben. Az anyag mikrofejezetekre van bontva, a történetbe beágyazott versekkel, részletekkel, azzal a céllal, hogy az iskolai tanulmányok során is felhasználható legyen – fogalmaz Hajvert Ákos. Rámutat, azért választották a CD-formátumot, mert hisznek abban, hogy ennek a történetelmesélésnek testet kell öltenie.
„…szeretnénk eljuttatni Önhöz azt a világot, ami a mi prizmánkon keresztül keresi a nagy költő erőltetett menetének értelmét, közelebb hoz minket a történelem egyik legsötétebb korszakához, és bepillantást enged a Bori notesz verseinek megszületésébe. Mintegy láthatatlan társként szegődünk a munkaszolgálatosokhoz, akik 1944. szeptember 17-én indultak útnak a szerbiai Bor városából.”
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
Az élőknek kötelessége van a halottakkal és az eljövendő korokkal szemben: megírni és elmondani az elmondhatatlant. Óvni, megőrizni az életet, és továbbadni azt – írja Tóth Péter Lóránt a lemez borítóján a Radnótihoz címzett levelében. „A mű, a mű megmarad. Mi pedig, halandók, mormoljuk, mondjuk, olvassuk, kiáltjuk a verseit.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Kovászosuborka-leves – videó
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Kovászosuborka-leves – videó
Facebook-köztársaság, TikTok-nemzedék és a figyelemért vívott háború
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Facebook-köztársaság, TikTok-nemzedék és a figyelemért vívott háború
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!