
Tóth Péter Lóránt a IV. Radnóti Emlékmeneten
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
115 évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós. A tragikus sorsú költő mindössze 35 évet élt – idén emlékezünk halálának nyolcvanadik évfordulójára. Ehhez kapcsolódva, Radnóti utolsó hónapjait idézi meg a Hajvert Ákos rendezte „Lélek vagyok, élni szeretnék!” című hangjáték, amelyet Tóth Péter Lóránt előadásában hallhatunk.
2024. május 06., 10:402024. május 06., 10:40
2024. május 06., 10:432024. május 06., 10:43
Az erdélyi településeken is gyakran megforduló kuntszentmiklósi Tóth Péter Lóránt Radnóti-, Latinovits- és Pro Cultura Hungarica-díjas versmondó, versvándor öt évvel ezelőtt, Radnóti halálának 75. évfordulója alkalmból végigjárta az „erőltetett menet” útvonalát. Azt a több mint 800 kilométeres utat, amelyet a költő és a többi ártatlanul elhurcolt munkaszolgálatos Bortól Abdáig megtett.

Egyik héten még Felvidéken van, a következő héten már magyarországi iskolákban tart rendhagyó irodalomórákat, de már készül Erdélybe vagy éppen Délvidékre. Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjas versmondóval Csíkszeredában találkoztunk.
Az úton „Lélek vagyok, élni szeretnék!” címmel tartott pódiumműsorokat, az előadás anyagából Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó rendezésében hangjáték készült, amely a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg lemezen.
A lemez borítója
„Radnóti Miklós zsidó származású, magyar költő 1944 májusában kapja meg a harmadik munkaszolgálatra szóló behívóját a dél-szerbiai bori rézbányák környékére. Több ezer sorstársával június elején érkeznek, ő a központi tábortól harminc kilométerre lévő Lager Heidenauba kerül, Zsagubica fölé, a hegyekbe. A front közeledtével a németek úgy döntenek, hogy ’44 őszén kiürítik a táborokat, és a munkaszolgálatosokat erőltetett menetben Magyarország felé hajtják. Két lépcsőben tervezik indítani az embereket, Radnóti a második csoportba kerül, de utolsó éjszaka átkönyörgi magát az elsőbe, mert minél hamarabb haza akar jutni. (Soha nem tudja meg, hogy a második csoportot, akik Borban maradtak, azokat pár nap múlva felszabadítják a partizánok.) Radnóti és sorstársainak keresztútja 1944. szeptember 17-én kezdődik.
– olvasható a lemezborítón.
Radnóti Miklós 1935 körül
Fotó: Forrás: Wikipédia
Radnóti verseket ír a halálúton. Túl akar élni, és ezért az irodalmat hívja segítségül – fogalmaznak az alkotók. „Tudja azt, hogy ha a test feladja, akkor ott helyben agyonlövik. De azt is tudja, hogy csak a lélek erejével kerekedhet felül a fizikai fájdalmakon. Ezért hívja segítségül a költeményeket. Ha kell, »...vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron«.”
A felvételen a kreatív zenei hangszerelés Zsoldos Ervin munkája, közreműködik Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész, Bődi Szabolcs, valamint Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin, a Mécsvirág együttes tagjai.
Az Erőltetett menet kézirata
Fotó: Forrás: Wikipédia
A lemez zenei világa arra törekszik, hogy visszaadja az út, a remény, a félelem, a környezet hangulatait, amelyek segítik az elmélyülést a történetben. Az anyag mikrofejezetekre van bontva, a történetbe beágyazott versekkel, részletekkel, azzal a céllal, hogy az iskolai tanulmányok során is felhasználható legyen – fogalmaz Hajvert Ákos. Rámutat, azért választották a CD-formátumot, mert hisznek abban, hogy ennek a történetelmesélésnek testet kell öltenie.
„…szeretnénk eljuttatni Önhöz azt a világot, ami a mi prizmánkon keresztül keresi a nagy költő erőltetett menetének értelmét, közelebb hoz minket a történelem egyik legsötétebb korszakához, és bepillantást enged a Bori notesz verseinek megszületésébe. Mintegy láthatatlan társként szegődünk a munkaszolgálatosokhoz, akik 1944. szeptember 17-én indultak útnak a szerbiai Bor városából.”
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
szóljon hozzá!