
Tóth Péter Lóránt a IV. Radnóti Emlékmeneten
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
115 évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós. A tragikus sorsú költő mindössze 35 évet élt – idén emlékezünk halálának nyolcvanadik évfordulójára. Ehhez kapcsolódva, Radnóti utolsó hónapjait idézi meg a Hajvert Ákos rendezte „Lélek vagyok, élni szeretnék!” című hangjáték, amelyet Tóth Péter Lóránt előadásában hallhatunk.
2024. május 06., 10:402024. május 06., 10:40
2024. május 06., 10:432024. május 06., 10:43
Az erdélyi településeken is gyakran megforduló kuntszentmiklósi Tóth Péter Lóránt Radnóti-, Latinovits- és Pro Cultura Hungarica-díjas versmondó, versvándor öt évvel ezelőtt, Radnóti halálának 75. évfordulója alkalmból végigjárta az „erőltetett menet” útvonalát. Azt a több mint 800 kilométeres utat, amelyet a költő és a többi ártatlanul elhurcolt munkaszolgálatos Bortól Abdáig megtett.

Egyik héten még Felvidéken van, a következő héten már magyarországi iskolákban tart rendhagyó irodalomórákat, de már készül Erdélybe vagy éppen Délvidékre. Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjas versmondóval Csíkszeredában találkoztunk.
Az úton „Lélek vagyok, élni szeretnék!” címmel tartott pódiumműsorokat, az előadás anyagából Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó rendezésében hangjáték készült, amely a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg lemezen.
A lemez borítója
„Radnóti Miklós zsidó származású, magyar költő 1944 májusában kapja meg a harmadik munkaszolgálatra szóló behívóját a dél-szerbiai bori rézbányák környékére. Több ezer sorstársával június elején érkeznek, ő a központi tábortól harminc kilométerre lévő Lager Heidenauba kerül, Zsagubica fölé, a hegyekbe. A front közeledtével a németek úgy döntenek, hogy ’44 őszén kiürítik a táborokat, és a munkaszolgálatosokat erőltetett menetben Magyarország felé hajtják. Két lépcsőben tervezik indítani az embereket, Radnóti a második csoportba kerül, de utolsó éjszaka átkönyörgi magát az elsőbe, mert minél hamarabb haza akar jutni. (Soha nem tudja meg, hogy a második csoportot, akik Borban maradtak, azokat pár nap múlva felszabadítják a partizánok.) Radnóti és sorstársainak keresztútja 1944. szeptember 17-én kezdődik.
– olvasható a lemezborítón.
Radnóti Miklós 1935 körül
Fotó: Forrás: Wikipédia
Radnóti verseket ír a halálúton. Túl akar élni, és ezért az irodalmat hívja segítségül – fogalmaznak az alkotók. „Tudja azt, hogy ha a test feladja, akkor ott helyben agyonlövik. De azt is tudja, hogy csak a lélek erejével kerekedhet felül a fizikai fájdalmakon. Ezért hívja segítségül a költeményeket. Ha kell, »...vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron«.”
A felvételen a kreatív zenei hangszerelés Zsoldos Ervin munkája, közreműködik Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész, Bődi Szabolcs, valamint Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin, a Mécsvirág együttes tagjai.
Az Erőltetett menet kézirata
Fotó: Forrás: Wikipédia
A lemez zenei világa arra törekszik, hogy visszaadja az út, a remény, a félelem, a környezet hangulatait, amelyek segítik az elmélyülést a történetben. Az anyag mikrofejezetekre van bontva, a történetbe beágyazott versekkel, részletekkel, azzal a céllal, hogy az iskolai tanulmányok során is felhasználható legyen – fogalmaz Hajvert Ákos. Rámutat, azért választották a CD-formátumot, mert hisznek abban, hogy ennek a történetelmesélésnek testet kell öltenie.
„…szeretnénk eljuttatni Önhöz azt a világot, ami a mi prizmánkon keresztül keresi a nagy költő erőltetett menetének értelmét, közelebb hoz minket a történelem egyik legsötétebb korszakához, és bepillantást enged a Bori notesz verseinek megszületésébe. Mintegy láthatatlan társként szegődünk a munkaszolgálatosokhoz, akik 1944. szeptember 17-én indultak útnak a szerbiai Bor városából.”
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!