
Asszony csepeszben. A csíkmadarasi Bíró Albertné három gyermekével, Annával, Árpáddal és Antallal 1916-ban
Fotó: Tankó-Molnár Mária gyűjtése
Csak asszonyok viselhették, lányok nem, és minél módosabb volt valaki, annál szebben díszíthette gyönggyel, bodrosabban szegélyezhette csipkével: a csepeszt választották a júniusi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban.
2024. június 07., 18:542024. június 07., 18:54
2024. június 07., 19:012024. június 07., 19:01
A Csíki Székely Múzeum néprajzi részlegének tárgyanyaga a népi életmód csaknem minden területét felöleli. A tárgyak készítése a 19. század végére és a 20. század első évtizedeire datálható, de vannak ezeknél régebbi és/vagy újabb objektumok is.
Az utána következő évtizedekben véletlenszerű és célorientált gyűjtések történtek a gyűjtemény gazdagítására. A tárgyanyag leginkább a csíki népi életet próbálja bemutatni – olvasható a múzeum honlapján, ahol azt is megtudjuk, hogy a néprajzi gyűjtemény közel nyolcezer darabból áll, ebből mintegy 2400 darab textília. Olyan régi és értékes darabokat tartalmaz a textilgyűjtemény, mint a híres festékesek, házbelső textíliák, csergék, viseletdarabok, így a rokolyák, mellények, vizitkák, székelyharisnyák és ingek között csepeszeket is találunk.
Székelyföldön az asszonyok a kontyba tekert hajukon csepesz elnevezésű, csipkés szélű, tarajos, áll alatt megkötött főkötőt viseltek. Hétköznapokon színes, ünnepnapokon fekete csepeszt hordtak – magyarázta Málnási Levente néprajzos-muzeológus.
Málnási Levente néprajzos-muzeológus
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„A nők öltözéke nem sokban különbözik a többi székely nők öltözékétől. Az asszonyok budrejos fekete főkötőt hordanak…” – írta Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében a csíki női viseletről. Málnási Levente elmondta, Alcsíkon a csepesz nem szerepelt a kelengyében, mert a vőlegény vagy az anyós ajándékozta, Felcsíkon pedig a perefernum egyik tételét képezte. Kezdetben a csepeszt főkötőműves vagy csepeszvarrónő készítette – mert házasulandó mindig volt –, később falusi kismesterek varrták. „Készítésénél valamikor csipkét, üveggyöngyöt, selyemszalagot is felhasználtak, később már a tarajos vagy magyar főkötő jött divatba. Apor Péter erdélyi emlékíró szóvá is tette, hogy »nem vala annyi módi a fejeken, nem vala annyi taré«.
A néprajzos hozzátette, mivel annak idején májusban és júniusban kötötték a legtöbb házasságot – a leánynak ekkor kötötték be a fejét, és asszonyként hordhatott csak csepeszt –, ezért esett a választásuk erre a darabra a hónap tárgyaként.
Csíkdánfalvi csepesz
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A viselet és a hagyományos szokások megújítására törekvő mozgalmak hatására a viselet újra divatba jött. És ez a hatás máig kitart” – mutatott rá Málnási Levente, aki azt is elárulta, hogy ez a különlegesen szép darab látható lesz a budapesti Néprajzi Múzeum októberben nyíló kiállításán is.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A csepesz megtekinthető a Csíki Székely Múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9-17 óra között.
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
szóljon hozzá!