Múzeumi sztorik: egykor ereklyét rejtett, ma történelmet hordoz magában a kotormányi lelet
Botár István régész és a márciusi hónap tárgya
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Egy kotormányi gazda évekkel ezelőtt különleges tárgyat talált szántás közben. Megőrizte, majd, amikor egy régész bekopogtatott hozzá, felajánlotta neki. Így került a Csíki Székely Múzeumba az az ereklyetartó mellkereszt, amely Székelyföld máig egyetlen ilyen típusú tárgya, és Erdély területén is csak néhány került elő eddig. Húsvétra készülődve, márciusban ezt választották a hónap tárgyává.
Péter Beáta
2024. március 12., 14:252024. március 12., 14:25
2024. március 12., 15:002024. március 12., 15:00
A 11–12. századi, valószínűleg a kijevi Rusz területén készített mellkereszt egyik oldalán a keresztre feszített Krisztus, másik oldalán Mária látható a kisdeddel – a szárak végein medalionba foglalt apostolok. A szétnyitható keresztből hiányzik az egykori viselőjének erőt, bátorítást, védelmet és hitet kínáló szent ereklye, de maga a tárgy teljesen épen került elő szántás során a piciny, templommal sem rendelkező, Hargita megyei Kotormány faluból.
A típusát tekintve úgy tűnik, hogy ez egy 11-12. századi kijevi ereklyetartó. Sok ismert a Kárpát-medencében, de Székelyföldön csak ez az egy került elő. A jelentősége, hogy korai Árpád-kori keresztről van szó, amely egy olyan kicsi faluból került elő mint Kotormány, amely az írott forrásokban csak az 1500-as években jelenik meg. A falu egyházi szempontból Csíkszentgyörgyhöz tartozik, és ez a kereszt már önmagában azt jelzi, hogy ha egy kicsi, filiális falu, amely nem rendelkezett templommal, létezett, akkor annak a településnek is, ahol a plébánia volt, léteznie kellett. Közvetve az egész Fiság-mente történetére nézve nagyon fontos ez a lelet” – magyarázta Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze.
Egyik oldalán Mária látható a kisdeddel
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A szakember úgy véli, ez a lelet emellett még azt is igazolja, hogy a vidék így vagy úgy, de bekapcsolódott a korszak távolsági kereskedelmébe, illetve azt, hogy területén egy rangos (nemes) és vallásos ember élt. Vélhetően hozzá köthető a faluban végzett hitelesítő ásatás során előkerült lovagi kard markolatgombja is, és nagy bizonyossággal talán az ő neve vált a falucska helynevévé is – a Katurman/Kotorman igazoltan Árpád-kori személynév.
„A néhai Kasza Gábor találta ezt a keresztet. Egy alkalommal, amikor terepen voltam a faluban, cserepeket gyűjtöttem a szántásokból, bekéredzkedtem a kertjébe. Ő rögtön értette, hogy mit keresek, mondta, menjek csak hátra, addig ő előszerel valamit. A kertjében találtam is Árpád-kori és 14. századi cserepeket, akkor írtam a doktori dolgozatomat és gyűjtöttem az adatokat, hogy mikor születtek a csíki falvak, mikortól vannak régészeti leletek. Örömmel mutattam neki a cserepeket, mondta, érdekes, ő is szokott találni, de mutat ő is valamit, amit ő talált. És kitette az asztalra a keresztet. Addig még ilyent nem láttam, nem is tudtam, mi az, csak éreztem, hogy nagyon fontos. Kérdeztem, hogy lefotózhatom-e, de mondta, hogy ő nincs amit csináljon vele, látja, hogy engem érdekel, nekem adja. Mondtam, hogy adja a múzeumnak, és így került az intézmény tulajdonába. A lényeg, hogy
– hangsúlyozta Botár István.
Az ereklyetartó másik oldalán a keresztre feszített Krisztus látható
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Elmondta, ezt követően további ásatásokat végeztek a kotormányi kertben, ahol két gödörből egy 14. századi háznak a maradványai is előkerültek, köztük egy háromrétegű kemence, nagyon jó minőségű kancsók, poharak, korsók, kályhaszemek. Hozzátette,
„Ez egy 13. századi markolatgomb. Azért fontos, mert kétkezes kard, nem egy könnyűlovas fegyver, tehát ez is arra utal, hogy egy jelentősebb család élt itt. Ugyanakkor, az Árpád-korban a Kotormány, Katurman létező személynév volt, és az Árpád-kori helynévanyagnak az egyik legkorábbi rétege személynévből keletkezett. Ráadásul, nem keresztény név, tehát a keresztény nevek – Mihály, János, Péter stb. – divatja előtti helynév. A történeti források igazolják, hogy a keresztény nevek divatja a 13. század második felétől domináns. Előtte is voltak Mihályok, Jánosok, Péterek, de sok volt a Katurman, Csicsó, Csiba stb. Ez fokozatosan változik, aztán a 13. század második felében, a tatárjárás után a katolikus egyház szorgalmazza, hogy csak keresztény neveket adjanak az újszülötteknek, és utána már nagyon visszaszorul a korábbi személynevek divatja. És ez azért fontos, mert Kotormány települést még akkor nevezték el, amikor az adott személynév még divatban volt.
Azt nem tudni, hogy milyen ereklyét tartalmazott
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az, hogy milyen ereklyét őrzött az ereklyetartó, nem tudni. Botár István rámutatott, a középkori ember meglehetősen erős hittel rendelkezett, hitte azt, hogy a szentség, a szenttől eredeztethető óvó-védő jótékony erő továbbruházható. „Az ereklyéknek is ez volt a lényege. Ha egy székesegyház, egy püspökség, vagy akár egy templom kapott egy ereklyét – Szent Jakabnak egy csontját, Jézus töviskoszorújából egy tövist, Szent Péter keresztfájából egy szilánkot –, akkor attól kezdve azt hitték, hogy akik elzarándokolnak oda, imádkoznak és hozzáérintik a ruhájukat, akkor az a szentség rájuk is rászáll, őket is fogja védeni. A mi mellkeresztünk is üreges, szét lehet nyitni, tehát valaki ereklyét tartott benne, és abban bízott, hogy az megvédi őt a rossztól.”
Az ereklyetartó mellkereszt megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Csíkszék
A rovat további cikkei
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Kovászosuborka-leves – videó
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Kovászosuborka-leves – videó
Facebook-köztársaság, TikTok-nemzedék és a figyelemért vívott háború
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Facebook-köztársaság, TikTok-nemzedék és a figyelemért vívott háború
A nándorfehérvári csatára emlékeztek a sepsiszentgyörgyi vártemplomban
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
A nándorfehérvári csatára emlékeztek a sepsiszentgyörgyi vártemplomban
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!