Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:05

Csak vállalt névvel lehet panaszt emelni a helyi rendőrségre Székelyudvarhelyen

21:00

Az új edzővel a kispadon nyert szoros csatát Déván a Marosvásárhelyi VSK

20:27

Közösségben az időskor is ünneplésre adhat okot

20:10

Visszakapaszkodott a Sepsi-SIC, pontot mentett a címvédő ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Nyilvánosságra került egy térfigyelő kamerás felvétel a halálos frontális ütközésről

Tizenhét éves lányt találtak felakasztva

Legyen otthon készpénz legalább három napra – konkrét összeget is javasolnak

Székelyföldről származó, magyar nemzetiségű román állampolgárokat fogtak el egy nemzetközi akció révén – videóval

Hiába volt magyar a nagymamája, attól még belerúgott egyet a magyarokba az AUR tanácsosa

Parkolási bírságok és közbiztonsági gondok: gyűlést tartottak a csíkszeredai Fürdő utcaiak

Legyen otthon készpénz legalább három napra – konkrét összeget is javasolnak

Hiába volt magyar a nagymamája, attól még belerúgott egyet a magyarokba az AUR tanácsosa

AUR-os tanácsos zuhant le egy kisrepülővel egy katonai egység közelében – videóval

Kelemen Hunor szerint ki kell mondani: nehéz tél vár ránk

Múzeumi sztorik: egykor ereklyét rejtett, ma történelmet hordoz magában a kotormányi lelet

Botár István régész és a márciusi hónap tárgya

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Egy kotormányi gazda évekkel ezelőtt különleges tárgyat talált szántás közben. Megőrizte, majd, amikor egy régész bekopogtatott hozzá, felajánlotta neki. Így került a Csíki Székely Múzeumba az az ereklyetartó mellkereszt, amely Székelyföld máig egyetlen ilyen típusú tárgya, és Erdély területén is csak néhány került elő eddig. Húsvétra készülődve, márciusban ezt választották a hónap tárgyává.

Péter Beáta

2024. március 12., 14:252024. március 12., 14:25

2024. március 12., 15:002024. március 12., 15:00

A 11–12. századi, valószínűleg a kijevi Rusz területén készített mellkereszt egyik oldalán a keresztre feszített Krisztus, másik oldalán Mária látható a kisdeddel – a szárak végein medalionba foglalt apostolok. A szétnyitható keresztből hiányzik az egykori viselőjének erőt, bátorítást, védelmet és hitet kínáló szent ereklye, de maga a tárgy teljesen épen került elő szántás során a piciny, templommal sem rendelkező, Hargita megyei Kotormány faluból.

Ez az ereklyetartó Székelyföldön unikum, és ez már önmagában is nagyon érdekessé és értékessé teszi. A történelmi jelentősége pedig óriási.

A típusát tekintve úgy tűnik, hogy ez egy 11-12. századi kijevi ereklyetartó. Sok ismert a Kárpát-medencében, de Székelyföldön csak ez az egy került elő. A jelentősége, hogy korai Árpád-kori keresztről van szó, amely egy olyan kicsi faluból került elő mint Kotormány, amely az írott forrásokban csak az 1500-as években jelenik meg. A falu egyházi szempontból Csíkszentgyörgyhöz tartozik, és ez a kereszt már önmagában azt jelzi, hogy ha egy kicsi, filiális falu, amely nem rendelkezett templommal, létezett, akkor annak a településnek is, ahol a plébánia volt, léteznie kellett. Közvetve az egész Fiság-mente történetére nézve nagyon fontos ez a lelet” – magyarázta Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze.

Egyik oldalán Mária látható a kisdeddel

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

A szakember úgy véli, ez a lelet emellett még azt is igazolja, hogy a vidék így vagy úgy, de bekapcsolódott a korszak távolsági kereskedelmébe, illetve azt, hogy területén egy rangos (nemes) és vallásos ember élt. Vélhetően hozzá köthető a faluban végzett hitelesítő ásatás során előkerült lovagi kard markolatgombja is, és nagy bizonyossággal talán az ő neve vált a falucska helynevévé is – a Katurman/Kotorman igazoltan Árpád-kori személynév.

„A néhai Kasza Gábor találta ezt a keresztet. Egy alkalommal, amikor terepen voltam a faluban, cserepeket gyűjtöttem a szántásokból, bekéredzkedtem a kertjébe. Ő rögtön értette, hogy mit keresek, mondta, menjek csak hátra, addig ő előszerel valamit. A kertjében találtam is Árpád-kori és 14. századi cserepeket, akkor írtam a doktori dolgozatomat és gyűjtöttem az adatokat, hogy mikor születtek a csíki falvak, mikortól vannak régészeti leletek. Örömmel mutattam neki a cserepeket, mondta, érdekes, ő is szokott találni, de mutat ő is valamit, amit ő talált. És kitette az asztalra a keresztet. Addig még ilyent nem láttam, nem is tudtam, mi az, csak éreztem, hogy nagyon fontos. Kérdeztem, hogy lefotózhatom-e, de mondta, hogy ő nincs amit csináljon vele, látja, hogy engem érdekel, nekem adja. Mondtam, hogy adja a múzeumnak, és így került az intézmény tulajdonába. A lényeg, hogy

az ereklyetartót ez a bácsi szántás közben találta, félretette, mert tudta, hogy ez valakinek egyszer fontos lesz. A nyersanyagát tekintve nem érték, egy bronztárgy. De attól, hogy az egész Fiság-völgyére nézve fontos következtetéseket lehet levonni, nagyon értékes”

– hangsúlyozta Botár István.

Az ereklyetartó másik oldalán a keresztre feszített Krisztus látható

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Elmondta, ezt követően további ásatásokat végeztek a kotormányi kertben, ahol két gödörből egy 14. századi háznak a maradványai is előkerültek, köztük egy háromrétegű kemence, nagyon jó minőségű kancsók, poharak, korsók, kályhaszemek. Hozzátette,

szinte biztos, hogy egy rangos család élhetett itt, ezt erősíti az is, hogy az egyik gödörből egy nehéz, kétkezes kardnak a markolatgombja is előkerült.

„Ez egy 13. századi markolatgomb. Azért fontos, mert kétkezes kard, nem egy könnyűlovas fegyver, tehát ez is arra utal, hogy egy jelentősebb család élt itt. Ugyanakkor, az Árpád-korban a Kotormány, Katurman létező személynév volt, és az Árpád-kori helynévanyagnak az egyik legkorábbi rétege személynévből keletkezett. Ráadásul, nem keresztény név, tehát a keresztény nevek – Mihály, János, Péter stb. – divatja előtti helynév. A történeti források igazolják, hogy a keresztény nevek divatja a 13. század második felétől domináns. Előtte is voltak Mihályok, Jánosok, Péterek, de sok volt a Katurman, Csicsó, Csiba stb. Ez fokozatosan változik, aztán a 13. század második felében, a tatárjárás után a katolikus egyház szorgalmazza, hogy csak keresztény neveket adjanak az újszülötteknek, és utána már nagyon visszaszorul a korábbi személynevek divatja. És ez azért fontos, mert Kotormány települést még akkor nevezték el, amikor az adott személynév még divatban volt.

Van tehát egy Árpád-kori személynévből keletkezett településnevünk, van hozzá Árpád-kori cserepünk, egy Árpád-kori ereklyetartó mellkereszt és hozzá egy 13. századi kardmarkolat. Ezek együtt azt mutatják, hogy itt a 13. században legkésőbb, de talán még korábban, Kotormányban élt egy keresztény, előkelő harcos. Ez még jóval az írott források előtt van, mert Kotormányt a 16. században említik először. És ez a kis kereszt ebben a történetben az egyik kulcsfontosságú elem.”

Azt nem tudni, hogy milyen ereklyét tartalmazott

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Az, hogy milyen ereklyét őrzött az ereklyetartó, nem tudni. Botár István rámutatott, a középkori ember meglehetősen erős hittel rendelkezett, hitte azt, hogy a szentség, a szenttől eredeztethető óvó-védő jótékony erő továbbruházható. „Az ereklyéknek is ez volt a lényege. Ha egy székesegyház, egy püspökség, vagy akár egy templom kapott egy ereklyét – Szent Jakabnak egy csontját, Jézus töviskoszorújából egy tövist, Szent Péter keresztfájából egy szilánkot –, akkor attól kezdve azt hitték, hogy akik elzarándokolnak oda, imádkoznak és hozzáérintik a ruhájukat, akkor az a szentség rájuk is rászáll, őket is fogja védeni. A mi mellkeresztünk is üreges, szét lehet nyitni, tehát valaki ereklyét tartott benne, és abban bízott, hogy az megvédi őt a rossztól.”

Az ereklyetartó mellkereszt megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.

Régmúlt Múzeum