Múzeumi sztorik: egykor ereklyét rejtett, ma történelmet hordoz magában a kotormányi lelet
Botár István régész és a márciusi hónap tárgya
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Egy kotormányi gazda évekkel ezelőtt különleges tárgyat talált szántás közben. Megőrizte, majd, amikor egy régész bekopogtatott hozzá, felajánlotta neki. Így került a Csíki Székely Múzeumba az az ereklyetartó mellkereszt, amely Székelyföld máig egyetlen ilyen típusú tárgya, és Erdély területén is csak néhány került elő eddig. Húsvétra készülődve, márciusban ezt választották a hónap tárgyává.
Péter Beáta
2024. március 12., 14:252024. március 12., 14:25
2024. március 12., 15:002024. március 12., 15:00
A 11–12. századi, valószínűleg a kijevi Rusz területén készített mellkereszt egyik oldalán a keresztre feszített Krisztus, másik oldalán Mária látható a kisdeddel – a szárak végein medalionba foglalt apostolok. A szétnyitható keresztből hiányzik az egykori viselőjének erőt, bátorítást, védelmet és hitet kínáló szent ereklye, de maga a tárgy teljesen épen került elő szántás során a piciny, templommal sem rendelkező, Hargita megyei Kotormány faluból.
A típusát tekintve úgy tűnik, hogy ez egy 11-12. századi kijevi ereklyetartó. Sok ismert a Kárpát-medencében, de Székelyföldön csak ez az egy került elő. A jelentősége, hogy korai Árpád-kori keresztről van szó, amely egy olyan kicsi faluból került elő mint Kotormány, amely az írott forrásokban csak az 1500-as években jelenik meg. A falu egyházi szempontból Csíkszentgyörgyhöz tartozik, és ez a kereszt már önmagában azt jelzi, hogy ha egy kicsi, filiális falu, amely nem rendelkezett templommal, létezett, akkor annak a településnek is, ahol a plébánia volt, léteznie kellett. Közvetve az egész Fiság-mente történetére nézve nagyon fontos ez a lelet” – magyarázta Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze.
Egyik oldalán Mária látható a kisdeddel
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A szakember úgy véli, ez a lelet emellett még azt is igazolja, hogy a vidék így vagy úgy, de bekapcsolódott a korszak távolsági kereskedelmébe, illetve azt, hogy területén egy rangos (nemes) és vallásos ember élt. Vélhetően hozzá köthető a faluban végzett hitelesítő ásatás során előkerült lovagi kard markolatgombja is, és nagy bizonyossággal talán az ő neve vált a falucska helynevévé is – a Katurman/Kotorman igazoltan Árpád-kori személynév.
„A néhai Kasza Gábor találta ezt a keresztet. Egy alkalommal, amikor terepen voltam a faluban, cserepeket gyűjtöttem a szántásokból, bekéredzkedtem a kertjébe. Ő rögtön értette, hogy mit keresek, mondta, menjek csak hátra, addig ő előszerel valamit. A kertjében találtam is Árpád-kori és 14. századi cserepeket, akkor írtam a doktori dolgozatomat és gyűjtöttem az adatokat, hogy mikor születtek a csíki falvak, mikortól vannak régészeti leletek. Örömmel mutattam neki a cserepeket, mondta, érdekes, ő is szokott találni, de mutat ő is valamit, amit ő talált. És kitette az asztalra a keresztet. Addig még ilyent nem láttam, nem is tudtam, mi az, csak éreztem, hogy nagyon fontos. Kérdeztem, hogy lefotózhatom-e, de mondta, hogy ő nincs amit csináljon vele, látja, hogy engem érdekel, nekem adja. Mondtam, hogy adja a múzeumnak, és így került az intézmény tulajdonába. A lényeg, hogy
– hangsúlyozta Botár István.
Az ereklyetartó másik oldalán a keresztre feszített Krisztus látható
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Elmondta, ezt követően további ásatásokat végeztek a kotormányi kertben, ahol két gödörből egy 14. századi háznak a maradványai is előkerültek, köztük egy háromrétegű kemence, nagyon jó minőségű kancsók, poharak, korsók, kályhaszemek. Hozzátette,
„Ez egy 13. századi markolatgomb. Azért fontos, mert kétkezes kard, nem egy könnyűlovas fegyver, tehát ez is arra utal, hogy egy jelentősebb család élt itt. Ugyanakkor, az Árpád-korban a Kotormány, Katurman létező személynév volt, és az Árpád-kori helynévanyagnak az egyik legkorábbi rétege személynévből keletkezett. Ráadásul, nem keresztény név, tehát a keresztény nevek – Mihály, János, Péter stb. – divatja előtti helynév. A történeti források igazolják, hogy a keresztény nevek divatja a 13. század második felétől domináns. Előtte is voltak Mihályok, Jánosok, Péterek, de sok volt a Katurman, Csicsó, Csiba stb. Ez fokozatosan változik, aztán a 13. század második felében, a tatárjárás után a katolikus egyház szorgalmazza, hogy csak keresztény neveket adjanak az újszülötteknek, és utána már nagyon visszaszorul a korábbi személynevek divatja. És ez azért fontos, mert Kotormány települést még akkor nevezték el, amikor az adott személynév még divatban volt.
Azt nem tudni, hogy milyen ereklyét tartalmazott
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az, hogy milyen ereklyét őrzött az ereklyetartó, nem tudni. Botár István rámutatott, a középkori ember meglehetősen erős hittel rendelkezett, hitte azt, hogy a szentség, a szenttől eredeztethető óvó-védő jótékony erő továbbruházható. „Az ereklyéknek is ez volt a lényege. Ha egy székesegyház, egy püspökség, vagy akár egy templom kapott egy ereklyét – Szent Jakabnak egy csontját, Jézus töviskoszorújából egy tövist, Szent Péter keresztfájából egy szilánkot –, akkor attól kezdve azt hitték, hogy akik elzarándokolnak oda, imádkoznak és hozzáérintik a ruhájukat, akkor az a szentség rájuk is rászáll, őket is fogja védeni. A mi mellkeresztünk is üreges, szét lehet nyitni, tehát valaki ereklyét tartott benne, és abban bízott, hogy az megvédi őt a rossztól.”
Az ereklyetartó mellkereszt megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Túrófánk – videó
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
Túrófánk – videó
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
A lélek kenyere
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
A lélek kenyere
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A hiányban is a szépet látni
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
A hiányban is a szépet látni
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Legényfogó csirke – videó
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
Legényfogó csirke – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!