Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:59

Cristian Miclescu: Kanada egy góllal jobb lesz

11:47

Ittasan és jogosítvány nélkül is vezettek Székelyudvarhelyen

11:44

Kerékpározó kislányokat ütött el egy ittas sofőr – az egyik kiskorú életét vesztette

11:40

Alkohol hatása alatt sodródott sáncba autójával egy nő Gyergyóalfaluban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Bagossy-láz Udvarhelyen: akár 15 ezren is érkezhetnek, jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni

Román kézbe kerülhet a Székelyföldön is jelen levő hipermarket-hálózat

Villámáradásokkal járt a heves zápor Udvarhelyszéken

Nem medve, de vadállat miatt küldtek riasztást

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Jókora bírságot kaphatnak azok, akik építkezési hulladékot tesznek az új kukákba

George Simion a marosvásárhelyi városnapokon?

Múzeumi sztorik: a téli álmából felébresztett medve

Az 1980-as évek elején egy csíkszeredai kislány a tízóraira kapott pénzét gyakran költötte múzeumi belépőre. Ezeknek a múzeumlátogatásoknak többnyire egy céljuk volt: meglátogatni a természetrajzi kiállításon látható preparált barnamedvét. A lány azóta felnőtt – sőt, már az ő gyerekei is –, és jelenleg a Csíki Székely Múzeum munkatársa, ahol a februári hónap tárgyává választották az egykori kiállítás egyik attrakcióját.

Péter Beáta

2024. február 08., 18:472024. február 08., 18:47

2024. február 09., 15:472024. február 09., 15:47

Kelemen Imola és a kitömött medve

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Péter Beáta

2024. február 08., 18:472024. február 08., 18:47

2024. február 09., 15:472024. február 09., 15:47

Kelemen Imola és a kitömött medve

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Újra kiemelt szerepet kapott a Csíki Székely Múzeumban az a preparált barnamedve (Ursus arctos), amely számos más preparált állattal együtt évtizedekig volt része a múzeum ikonikus természetrajzi kiállításának. Dr. Kelemen Imola, a múzeum archaeozoológusa, a természettudományi gyűjtemény kezelője elmondta, a Csíki Székely Múzeumnak már a Mikó-vár előtti székhelyén is volt természetrajzi kiállítása. Az 1959-es évről szóló beszámolójában Kovács Dénes igazgató így írt a Zakariás-házban készülő diorámás kiállításról:

A múzeumi állandó kiállítás tematikája több értekezlet után két irányba kristályosodott ki: 1. természetrajzi részleg és 2. a történeti rész. (...) A Csíki Múzeum a fenti tematikának megfelelően a természetrajzi részleggel kezdi – valószínű kiállítási terem hiányában – a lépcsőfeljárati részben.

Kőzetek, fosszíliák bemutatása után, geológiai korokat szemléltető képek s a harmadkori fosszíliák zárják le ezt a részt, mely úgy látszik az evolucionizmust hivatott bemutatni. / A tulajdonképpeni múzeum 1. sz. terme egy gyógynövénygyűjtemént mutat be félig elfoglalva a rendelkezésre álló kiállítási teret / A 2. sz. terem a vidék faunájának képviselőit, madarakat, állatokat mutat be s egy félig kész dioráma 3 medvével egészíti ki a gyűjteményt.”

Kiállítás a múzeumban az 1980-as években

Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona

Hamarosan igazgatóváltás történt a múzeum élén, Kovács Dénest 1959 nyarán letartóztatták, koholt (politikai) váddal elítélték. „Megközelítőleg 4 évnyit Marosvásárhelyen ült börtönben. Amikor engem kineveztek, nem volt leltár. Hol ezt, hol azt kaptunk meg, a csontokat pedig másfél évre rá, a tárlók aljába rejtve találtuk meg. Több mint egy évet leltároztunk. Augusztus 23-a tiszteletére kötelező módon kiállítást kellett készíteni. Akkor készült az első két dioráma” – írta utódja, Nagy Géza.

Kiállítás 2005-ben a múzeumban

Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona

1970-től a múzeum átköltözött a Mikó-várba, és magával vitte a természetrajzi kiállítását is, és ahogy lassan birtokba vette a várat, helyet találtak az ásványoknak, preparált állatoknak is. A már 1972-től múzeumi alkalmazottként megjelenő Miklóssy Vári Vilmos természetrajz szakos tanár (1974-től muzeológus) irányítása alatt körvonalazódott a kiállítás, ő készítette a további diorámákat, és a Mikó-vár délkeleti bástyájában – néhány megszakítással – évtizedekig látogathatóak voltak többek között a kitömött állatok is – magyarázta Kelemen Imola.

Az idők során a kitömött állatokat nem kerülték el a kártevők sem, volt olyan időszak is, amikor hónapokig fertőtlenítő-oldatban fürödtek az udvaron, hogy később megtisztultan, megújultan várhassák ismét a látogatókat. Ahogy a 2000-es évek elején a vár ezen részén elkezdődtek a régészeti munkálatok, a természetrajzi kiállítás nagy része átköltözött a vár északnyugati bástyájának földszintjére, illetve az előtte levő termekbe, a jelenleg látható néprajzi kiállítás helyszínére.”

Az első nagyszabású képzőművészeti kiállítás – Munkácsy Erdélyben – előtt, 2007-ben végérvényesen lebontották és megszűnt a természetrajzi kiállítás, a benne levő tárgyak pedig raktárba kerültek.

Költöztetik a barnamedvét 2007-ben, a Munkácsy kiállítást megelőzően

Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona

Az egykori természetrajzi kiállítás a kitömött állatokkal látogatók – főként diákok, gyerekek – százait nyűgözte le. Ebből a gyűjteményből látható februárban a barnamedve.

Kiállítás a múzeumban az 1980-as években

Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona

De hogyan is zajlik egy preparálás? Kelemen Imola elmondta, a madarak, emlősök esetében az úgynevezett bőrbetömést használják. A köznyelv ezeket a montírozott preparátumokat hívja „kitömött” állatoknak. Rámutatott,

a preparálás nagyon szakszerű munkát igényel és fontos a tapasztalat is.

„A folyamata röviden a következő: az elejtett állatot – a minél épebb bőr megmaradása érdekében bizonyos fontos szabályok szerint – apró, kis mozdulatokkal megnyúzzák, a szemeket eltávolítják, majd az előtartósítás érdekében a bőrt besózzák, és kiterítve, szellős, hűvös helyen tárolják. Ezután valamilyen mű anyagból (manapság sokszor polieszterből, de régen lehetett ez akár fából kifaragva vagy faforgácsból összekötözve) elkészül az állat valamilyen természetes testhelyzetben mutató váza, amelyre ráillesztik a tartósított bőrt. A szemek többnyire üvegszemek, illetve néha – a mi medvénknél is – látszanak az állaton olyan lágyszövetek is, mint a nyitott szájban a nyelv, ezek gipszből (vagy bármilyen gyúrható, formázható anyagból) készülnek, amit utólag festenek, színeznek. A mi medvénk esetében a fogak eredetiek, még ha mára már jónéhány hiányzik vagy éppen töredezett is.”

Kiállítás 2005-ben a múzeumban

Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona

Az egykori kislány, aki szinte hetente bejárt ehhez a medvéhez, és akinek az ötlete nyomán előkerült most a raktárból, ma muzeológusként dolgozik az intézményben. Hompoth Hanna Erika felnőttként a saját gyerekeinek is megmutatta gyermekkora kedves „ismerősét”. Így emlékszik vissza:

A 80-as évek elején, kisiskolás koromban találkoztam először vele, amikor az osztállyal meglátogattuk a múzeumot. Hatalmas volt, méltóságteljes és attól a pillanattól kezdve, hogy egymás szemébe néztünk, különös kapcsolat született kettőnk között. A bástyateremben, körös-körül, számtalan állat, de engem ő volt az, aki ámulatba ejtett. Lenyűgözött és visszahívott. Ettől a pillanattól kezdve többször is meglátogattam úgy, hogy iskola után kitérőt tettem a múzeumba, belépőre költve a tízórai pénzemet, csak azért, hogy újra meg újra láthassam.

Tudom, hogy számára nem én voltam az egyetlen, hiszen nem volt olyan diák a városban, akivel ne találkozott volna. De az én rajongásom időtálló, ma is meghatározó emlék a gyerekkoromból. Később, amikor anya lettem, a gyerekeimnek is megmutattam, belevonva őket is ebbe a különös barátságba. Aztán hosszú évekre téli álomba szenderült...” A

Kiállítás a múzeumban az 1980-as években - jobboldalt az a bizonyos barnamedve

Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona

A múzeum munkatársai most „felébresztették” ezt a barnamedvét, remélve, hogy sokakban felidézi a gyermekkori múzeumlátogatásokat, és egy hónapig hasonló élményt nyújthat, mint 30-40 évvel ezelőtt.

A barnamedve megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.