Az 1980-as évek elején egy csíkszeredai kislány a tízóraira kapott pénzét gyakran költötte múzeumi belépőre. Ezeknek a múzeumlátogatásoknak többnyire egy céljuk volt: meglátogatni a természetrajzi kiállításon látható preparált barnamedvét. A lány azóta felnőtt – sőt, már az ő gyerekei is –, és jelenleg a Csíki Székely Múzeum munkatársa, ahol a februári hónap tárgyává választották az egykori kiállítás egyik attrakcióját.
2024. február 08., 18:472024. február 08., 18:47
2024. február 09., 15:472024. február 09., 15:47
Kelemen Imola és a kitömött medve
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az 1980-as évek elején egy csíkszeredai kislány a tízóraira kapott pénzét gyakran költötte múzeumi belépőre. Ezeknek a múzeumlátogatásoknak többnyire egy céljuk volt: meglátogatni a természetrajzi kiállításon látható preparált barnamedvét. A lány azóta felnőtt – sőt, már az ő gyerekei is –, és jelenleg a Csíki Székely Múzeum munkatársa, ahol a februári hónap tárgyává választották az egykori kiállítás egyik attrakcióját.
2024. február 08., 18:472024. február 08., 18:47
2024. február 09., 15:472024. február 09., 15:47
Újra kiemelt szerepet kapott a Csíki Székely Múzeumban az a preparált barnamedve (Ursus arctos), amely számos más preparált állattal együtt évtizedekig volt része a múzeum ikonikus természetrajzi kiállításának. Dr. Kelemen Imola, a múzeum archaeozoológusa, a természettudományi gyűjtemény kezelője elmondta, a Csíki Székely Múzeumnak már a Mikó-vár előtti székhelyén is volt természetrajzi kiállítása. Az 1959-es évről szóló beszámolójában Kovács Dénes igazgató így írt a Zakariás-házban készülő diorámás kiállításról:
Kőzetek, fosszíliák bemutatása után, geológiai korokat szemléltető képek s a harmadkori fosszíliák zárják le ezt a részt, mely úgy látszik az evolucionizmust hivatott bemutatni. / A tulajdonképpeni múzeum 1. sz. terme egy gyógynövénygyűjtemént mutat be félig elfoglalva a rendelkezésre álló kiállítási teret / A 2. sz. terem a vidék faunájának képviselőit, madarakat, állatokat mutat be s egy félig kész dioráma 3 medvével egészíti ki a gyűjteményt.”
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Hamarosan igazgatóváltás történt a múzeum élén, Kovács Dénest 1959 nyarán letartóztatták, koholt (politikai) váddal elítélték. „Megközelítőleg 4 évnyit Marosvásárhelyen ült börtönben. Amikor engem kineveztek, nem volt leltár. Hol ezt, hol azt kaptunk meg, a csontokat pedig másfél évre rá, a tárlók aljába rejtve találtuk meg. Több mint egy évet leltároztunk. Augusztus 23-a tiszteletére kötelező módon kiállítást kellett készíteni. Akkor készült az első két dioráma” – írta utódja, Nagy Géza.
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Az első nagyszabású képzőművészeti kiállítás – Munkácsy Erdélyben – előtt, 2007-ben végérvényesen lebontották és megszűnt a természetrajzi kiállítás, a benne levő tárgyak pedig raktárba kerültek.
Költöztetik a barnamedvét 2007-ben, a Munkácsy kiállítást megelőzően
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
„A folyamata röviden a következő: az elejtett állatot – a minél épebb bőr megmaradása érdekében bizonyos fontos szabályok szerint – apró, kis mozdulatokkal megnyúzzák, a szemeket eltávolítják, majd az előtartósítás érdekében a bőrt besózzák, és kiterítve, szellős, hűvös helyen tárolják. Ezután valamilyen mű anyagból (manapság sokszor polieszterből, de régen lehetett ez akár fából kifaragva vagy faforgácsból összekötözve) elkészül az állat valamilyen természetes testhelyzetben mutató váza, amelyre ráillesztik a tartósított bőrt. A szemek többnyire üvegszemek, illetve néha – a mi medvénknél is – látszanak az állaton olyan lágyszövetek is, mint a nyitott szájban a nyelv, ezek gipszből (vagy bármilyen gyúrható, formázható anyagból) készülnek, amit utólag festenek, színeznek. A mi medvénk esetében a fogak eredetiek, még ha mára már jónéhány hiányzik vagy éppen töredezett is.”
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Tudom, hogy számára nem én voltam az egyetlen, hiszen nem volt olyan diák a városban, akivel ne találkozott volna. De az én rajongásom időtálló, ma is meghatározó emlék a gyerekkoromból. Később, amikor anya lettem, a gyerekeimnek is megmutattam, belevonva őket is ebbe a különös barátságba. Aztán hosszú évekre téli álomba szenderült...” A
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években - jobboldalt az a bizonyos barnamedve
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A múzeum munkatársai most „felébresztették” ezt a barnamedvét, remélve, hogy sokakban felidézi a gyermekkori múzeumlátogatásokat, és egy hónapig hasonló élményt nyújthat, mint 30-40 évvel ezelőtt.
A barnamedve megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!