Hirdetés
Hirdetés

Meghatározó sorozatélményeink, avagy miért volt rendkívüli néznivaló a Lost?

A 2000-es évek második felének egyik meghatározó tévésorozata volt, akkor, amikor a Facebook még csak nagyon kevesek kiváltsága, a Netflix pedig mindössze egy DVD-kölcsönző volt. A rejtélyekkel teli, mystery-box sorozatok „ősatyjára”, a 11 éve befejeződött Lost-ra tekintünk most nosztalgikus hangvételű írásunkban vissza.

Tamás Attila

2021. október 07., 18:052021. október 07., 18:05

2021. október 07., 18:282021. október 07., 18:28

•  Fotó: Lost/ABC

Fotó: Lost/ABC

A 2000-es évek második felének egyik meghatározó tévésorozata volt, akkor, amikor a Facebook még csak nagyon kevesek kiváltsága, a Netflix pedig mindössze egy DVD-kölcsönző volt. A rejtélyekkel teli, mystery-box sorozatok „ősatyjára”, a 11 éve befejeződött Lost-ra tekintünk most nosztalgikus hangvételű írásunkban vissza.

Tamás Attila

2021. október 07., 18:052021. október 07., 18:05

2021. október 07., 18:282021. október 07., 18:28

•  Fotó: Lost/ABC

Fotó: Lost/ABC

Lassan már tizenhét (!) éve jelent meg a tévésorozatok egyik megkerülhetetlen darabja, a tévétörténelem aranykorának számító időszak egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb alkotása, a hat szezonon át futó Lost (Eltűntek), amelynek hatása ma is tetten érhető a kisképernyős tartalomgyártásban és -fogyasztásban.

Hirdetés

Lakatlan szigeten zuhan le a Sydney-ből Los Angelesbe tartó Oceanic 815 repülőjárat, többtucatnyi ember pedig túléli a szerencsétlenséget, és kénytelenek a velük történteket feldolgozva közösségé kovácsolódni a további túlélés érdekében. Mint kiderül, a sziget nem is annyira „lakatlan” és háborítatlan földi paradicsom, hiszen

megmagyarázhatatlan dolgokat és jelenséget tapasztalnak a túlélők, később pedig az is kiderül, hogy rajtuk kívül mások is vannak a szigeten

A „többieket” látszólag nem a jószándék vezérli, hiszen az éj leple alatt csapnak le a túlélőkre, akik közül elrabolnak egy gyereket és egy várandós kismamát is.

Mindez pedig csak a jéghegy csúcsa, vagyis az alapszituációja egy olyan sorozatnak, amiben tér- és időutazás, párhuzamos valóságok, múlt- és jövőbeni történések, a jó és a gonosz örökös harca elevenedik meg, sőt a történet – ha úgy értelmezzük – egyenesen a világ teremtésééig nyúlik vissza. A Lost egy olyan komplex történetfolyam, amihez fogható azóta sem igazán készült (kivéve a Netflix Darkja, ami az időutazás komplex kivitelezésében túl is szárnyalja) a rendkívül terjedelmes sorozatpalettán.

•  Fotó: Lost/ABC

Fotó: Lost/ABC

De mitől volt ekkora tényező a sorozat, hogy egyes rajongók már-már vallásos révülettel beszélnek róla évekkel a befejezése után is, míg mások a világ legrosszabb szériájának tartják éppen az ominózus befejezés miatt? A népszerűség titka a produceri és az írószobában, pontosabban J.J. Abrams, Damon Lindelof és Jeffrey Lieber „együttállásában” keresendő. Ők győzték meg a leginkább showműsorairól, de eléggé súlytalan sorozatairól ismert ABC-csatornát, hogy

pénzt adjon és kockáztasson egy high-concept drámával, ami egy lezuhant repülő utasairól szól egy misztikus szigeten.

A csatorna áldását adta a projektre, annak rendje és módja szerint berendelték a pilot-epizódot, majd az alapján az egész sorozatot, és láss csodát, meg is lett a nem várt nézettség és a világszenzáció.

•  Fotó: Lost/ABC

Fotó: Lost/ABC

A Lost egy úgynevezett mystery-box sorozat, ami rejtélyekre és azok megválaszolására épül (itt a hasonló cipőben járó HBO-sorozat, a Westworld még a kanyarban sem volt). De a Lost ahelyett, hogy a részenként bedobott misztikumokat megmagyarázta volna, csak fokozta ezek mennyiségét, és egy idő után már

nem az volt a kérdés, hogy HOL vannak a túlélők, hanem, hogy MIKOR és MIÉRT vannak ott, ahol vannak?

Egy adott pont után már az is felmerült, hogy az összes szereplő halott és az egész sorozat a túlvilágon játszódik, vagyis a szereplők az átmeneti, úgynevezett tisztítótűzbe kerültek, ahonnan csak a szenvedéseik árán léphetnek tovább. A nézőkből lett rajongók internetes fórumokon osztották meg vadabbnál vadabb elképzeléseiket a sorozattal kapcsolatosan. Tegyük azt hozzá, hogy akkoriban teljesen más kommunikációs és tartalomfogyasztási szokások voltak, amelyeket bizonyos szinten meg tudott lovagolni ez a sorozat, ami ráadásul szerkezetéből adódóan alkalmas volt a kibeszélésre és a teóriák gyártására, hiszen az ősztől tavaszig tartó „sorozatév” alatt hetente jöttek ki belőle az új epizódok (évadonként 20–24 rész).

•  Fotó: Lost/ABC

Fotó: Lost/ABC

A főszereplő Jack, Kate, Sawyer, Locke, Sayid, Sun, Hurley, Yin és a többi „szigetlakó” súlyosan traumatizált emberek, mindegyikük sebekkel „érkezik meg” a szigetre.

Történeteiket visszaemlékezések formájában kapjuk meg, miközben láthatjuk, hogy miként alakítják karaktereiket a szigeten eltöltött mindennapok.

Jack a született vezető, aki hamar kézbe veszi a túlélők mindennapjainak irányítását, megvívja a harcokat a kakaskodó Sawyerrel és társaival. Locke, aki a repülőszerencsétlenség előtt mozgássérültként élt, megmagyarázhatatlan okból kifolyólag ismét járni tud a szigeten, így ő válaszokat keres a misztikus élőhelyen, de ott van még tucatnyi karakter, akiknek tényleg vaskos elő- és utótörténeteket írtak a készítők, és akikhez ebből kifolyólag

az évadok során lehetett kötődni, vagy épp megvetéssel viszonyulni: mindenkihez a saját érdemei alapján.

Mindig lehetett sajnálni a két férfi között őrlődő Kate-t, vicces volt Sawyer folyamatos élcelődése, már-már komikus szintet öltött, hogy Benjamin Linust mindig véresre agyabugyálták, lehetett szorítani Locke-nak, hogy találja meg a válaszokat az őt foglalkoztató rejtélyekre, folyton lehetett aggódni Jack miatt, hogy mikor veszíti el az irányítást, és nagyokat lehetett derülni a mindig jókedélyű Hurley-n, akivel rendkívül vicces dolgok történtek még a legdrámaibb pillanatok árnyékában is.

•  Fotó: Lost/ABC

Fotó: Lost/ABC

De míg az első szezon a szigettel való ismerkedésről és a mindennapos túlélésről szólt, addig a következő évadokban keményen megemelték a téteket a készítők, és

mindenki csak kapkodta a fejét az újabbnál újabb rejtélyekkel szembesülve, amiket csak jóval később, vagy egyáltalán nem követett logikus magyarázat.

Egyre több minden derül ki a rejtélyes „többiekről” akik szintén hús-vér emberek, megismerkedhetünk a gép hátsó részében levő túlélőkkel, akik a sziget másik részén zuhantak le, ugyanakkor egyre mélyebben váj bele a cselekmény a múlt szövetébe is. És akkor még nem is beszéltünk Desmondról, aki

a szigeten fellelhető titokzatos bunkerek egyikében 108 percenként be kell üssön egy számsort, és meg kell nyomja az entert, hogy ne jöjjön el a világvége…

A Lost tehát meglehetősen lassan építkezett, és szűkmarkúan bánt a válaszokkal, amik a sorozat nézésekor felmerültek, de épp, hogy ebben állt a varázsa, ettől tudott olyan népszerű lenni, hiszen a nézőket folyamatos agyalásra késztette, annak érdekében, hogy kitalálják:

mi miért történik, és hogyan lehet fokozni az egész őrültséget.

Ezeket az írók valószínűsíthetően kéjes örömmel nyugtáztak, és még ANNÁL is nagyobb őrültségeket dobtak be a kalapba.

•  Fotó: Lost/ABC

Fotó: Lost/ABC

Volt itt minden a megalomán milliomos megbízásából a sziget erejét kiaknázni akaró kutatócsoporton át, az időtlen hatalmi harcokon túl, hidrogénbombán keresztül a sziget „eltűnéséig” minden, sőt az ötödik évad abban csúcsosodott ki, hogy kiderül (SPOILER!): a túlélők egy része idézte elő magát a repülőszerencsétlenséget azáltal, hogy a múltba visszamenve nem megakadályozták, hanem előidézték, hogy a sziget elektromágneses, pusztító ereje felszabaduljon.

A szigetről viszonylag kevés biztos dolgot lehetett tudni az évadok során, egyvalami azonban sokáig állandó volt: hogy nem lehetett elhagyni. Idővel ez a tézis is borult, de újabb csavarokat eredményezve, ugyanis

azok, akiknek tényleg sikerült maguk mögött hagyni a szigetet, kénytelenek voltak visszatérni egy rejtélyes okból kifolyólag, amire aztán az utolsó évad végső epizódjában lesz csak magyarázat.
•  Fotó: Lost/ABC

Fotó: Lost/ABC

Utólag visszatekintve, minden apró utalást megvizsgálva (igen, vannak rajongók, akiknek volt erre ideje) tényleg összeáll a kép, és értelmet nyer majdnem minden. Megtudjuk, hogy minden történés mögött

a jó és a rossz örökös hatalmi harca áll, a tét pedig az emberiség túlélése vagy pusztulása annak függvényében, hogy melyik erő győzedelmeskedik, ebben pedig a főszereplőinknek végül nem kicsi szerep és felelősség jut.

A befejezés, az utolsó rész adásba kerülésekor tényleg megosztó volt, hiszen a válaszok, bár nagyjából összeálltak, a végső jelenet eléggé képlékeny volt, amibe rengeteg mindent bele lehetett magyarázni (többek között a fentebb említett teóriát, hogy a repülő utasai mind meghaltak és a túlvilágon játszódott a történet), ezt pedig meg kellett emészteni, ki kellett békülni vele (vagy éppen utálni kellett, mert nem adott egyértelmű magyarázatot mindenre), a lényeg, hogy ülepednie kellett a nézők fejében.

•  Fotó: Lost/ABC

Fotó: Lost/ABC

Így, tizenegy évvel a befejezés után, persze minden megszépül, és átlengi egyfajta magasztos áhítat és a „régen minden jobb volt” érzés a sorozatot, az érdeme pedig elvitathatatlan, hiszen összességében sok kellemes órát szerzett a nézőinek, még akkor is, ha közben

rendesen megdolgozta a kikapcsolódásra vágyó agytekervényeket.

Hozzá foghatóan misztikus és komplex sorozat azóta sem készült, bár voltak próbálkozások utána, ezek végül egy évad után „elhalt” szériák lettek, mint a világvégét a jövőbe tekintés képességével megakadályozni akaró Flash Forward vagy az összeesküvés-elméletekre alapozó The Event. A Lost készítői is több-kevesebb sikerrel átnyergeltek más projektekre (J.J. Abrams például azóta mozifilmekben élesztette újjá a Star Treket, és a közvélekedés szerint tönkretette a Star Wars franchiset), míg Damon Lindelof olyan szériákat tett le még a nézők elé, mint a Hátrahagyottak (The Leftovers), és a 2019 egyik minőségi szériájának számító, mindössze egyévados Watchmen.

korábban írtuk

Watchmen: álarcos igazságosztók és önbíráskodó „szuperhősök” hatalmi játszmái
Watchmen: álarcos igazságosztók és önbíráskodó „szuperhősök” hatalmi játszmái

Elvitathatatlan, hogy kockázatos projekt, ami nagyrészt rajongóknak készült. Az HBO Watchmen sorozata elsőre talán érthetetlennek és keszekuszának tűnik, a végére azonban helyükre kerülnek a kirakós darabkái. Ajánló.

A Lost tehát egy korszak meghatározó folytatásos története volt, amihez hasonlót, ugyanezen konstrukcióban már biztosan nem fogunk látni többek között a megváltozott tartalomgyártási és -fogyasztási szokások miatt. Ez lényegében nem is baj, hiszen változik a világ. Aki pedig kellemes nosztalgiával gondol rá, az

leporolhatja és újranézheti a sorozatot, biztos, hogy utólag nézve rengeteg minden összeáll majd.

Sőt, még új értelmezést is kaphat az egész történet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Hirdetés