Hirdetés
Hirdetés

Kultúrák találkozása: japánok erdélyi táncházakban

Aki Tusványoson belépett esténként a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre néptáncos mesélt a Ligetnek.

Péter Beáta

2024. augusztus 02., 14:172024. augusztus 02., 14:17

2024. augusztus 02., 14:172024. augusztus 02., 14:17

•  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Aki Tusványoson belépett esténként a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre néptáncos mesélt a Ligetnek.

Péter Beáta

2024. augusztus 02., 14:172024. augusztus 02., 14:17

•  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Melles Endre, a Háromszék Táncegyüttes tánckarának Junior Príma-díjas, aranysarkantyús szólótáncosa és menyasszonya, Ádám Julcsi, aki szintén a Háromszék táncművésze, ez év tavaszán három hétig Japánban oktattak erdélyi néptáncokat. Ezúttal ottani barátaik jöttek el Erdélybe, s mint kiderült: nem első alkalommal.

Idézet
Japánból több tánccsoportból szervezett kirándulás keretében jöttek el hozzánk, én egy ötnapos tábort szerveztem nekik. Láttam, hogy ez az öt nap épp egybeesik a Tusványossal, ezért így ezt is bevettük a programba. Szerettem volna továbbá, mivel tanítottam nekik őrkői cigánytáncokat is, hogy élőben is lássák a helyszínt és találkozzanak az ottani emberekkel”

– magyarázta Melles Endre.

Hirdetés

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma


A tíz vendég Japán különböző helyszíneiről érkezett, a legtöbben Tokióból, Kiotóból és Jokohamából. Melles Endre elmondta, vendégeik nagyon örvendtek a minőségi zenének és programoknak.

Idézet
Nagyon hálásak voltak, óriási élmény volt számukra, azért is, mert nagyon ritkán találkoznak élőzenével. Ugyanakkor találkoztak a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosaival, akik példaképek a néptáncosok körében. Látszott rajtuk az őszinte, tiszta megélés, és az, hogy szükségük van arra, hogy ilyen élményeket átéljenek.

Tusványoson részt vettek a tánctanításokon, táncházban, előadásokon. Egyik nap lejött Eötvös Rémusz is (A Fölszállott a Páva tehetségkutató korábbi különdíjas énekese – szerk. megj.), együtt táncoltak, és látszott az a mérhetetlen öröm mindenki szemében. Annyira körülöleli a kultúra ezt az egészet, hogy van értelme továbbvinni és segíteni egymást, hogy minél jobban részesei lehessünk, minél jobban megismerjük egymás kultúráját.”

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma


A kapcsolat építésének a következő lépcsőfoka az lesz, hogy jövő tavasszal ismét erdélyi táncosok utaznak Japánba. A fiatal székelyföldi táncos úgy véli, ez egy jól sikerült kapcsolat, barátság folytatása, ami számára elsőként arról szól, hogy azzal, amit itthon ők táncosként kaptak, tudnak, minél jobban megismertessék a japán barátaikkal.

korábban írtuk

A japánok szívéhez szól az erdélyi zene
A japánok szívéhez szól az erdélyi zene

Egyedi élményben részesülhetett az elmúlt időszakban a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes két fiatal táncművésze: három hétig Japánban oktathattak erdélyi néptáncokat és közben megmártózhattak egy gyökeresen eltérő kultúrában is.

„Nagyon szeretik a táncainkat, zenéinket, a népi kultúránkat, viszont nem nagyon ismerik az itteni embereket, a viselkedésformát. Ez út afelé, hogy a mi kultúránk legyen mindenki számára elérhető. Ez egy jó példa erre, hogy ha a japán embert érdekli a magyar népi kultúra és meg akarja ismerni és meg is ismeri, akkor mindenki számára elérhető. Sokszor mondják, hogy ez csak egy rétegnek szól, de ez csak kifogás, mindenki megismerkedhet vele, mert ez egy nyitott közeg, közösség, amely befogadó.

Idézet
Van egy felszabadult életérzés ebben, szól a zene, közösségben vagyunk, jól érezzük magunkat, van egy szép forma, amibe bele lehet helyezkedni. És azt láttam, hogy a távolról érkezett barátaink is megnyíltak, ráéreztek erre.

Náluk nagyon magas művészetként van kezelve a kultúra, sokkal merevebbek, nálunk a táncház például a paraszti közegnek volt a mulatási helye, ott tudta az ember a hétköznapok búját, baját, akár örömét eltáncolni, elénekelni, elmuzsikálni. Ezt ők nagyon szeretik. Magyar csujogatásokat, énekeket tanultak meg fonetikusan, mert érezték, hogy mennyire hozzátartozik ez is. Megpróbálják megidézni azt a hangi világot, annyira lelkesek, annyira beletesznek mindent, hogy ezentúl is fogom segíteni, mert azt látom, hogy hálásak, alázatosak és komolyan veszik. Ahogy az európai emberek érdeklődnek a japán kultúra iránt, miért ne gyakorolhatnák ők is a mi kultúránkat? A magyar néptánc is lehet ilyen, hogy bárki, aki szeretné megtanulni, legyen lehetősége rá.”

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma


A japán vendégek nemcsak a magyar néptánccal és énekekkel, muzsikával ismerkedtek, hanem a gasztronómiával is. Mint kiderült, a csoportban volt olyan is, aki több mint húsz éve jár Erdélybe, és magyarul is lehet vele beszélgetni.

Idézet
Ez bizonyítja azt, hogy nemcsak egy fellángolás részükről, egy kirándulás, hanem ez egy mélyebb kapcsolat, sok ismerősük van már itt, vágynak arra, hogy találkozzanak velük. Nagy és fontos találkozások történnek.

Náluk ez valahogy a filozófiájukban, a vallásukban is benne van a jelenre való törekvés, és ez látszik a kapcsolatok szintjén is. Ez erősíti bennünk azt, hogy ez, amit ők csinálnak, kutatnak, próbálnak keresni, ahogy hozzáállnak, hogy van értelme, miértje. Megismerik a konyhánkat is, a tájainkat is, látják, hogyan élnek az emberek, mivel foglalkoznak, egy átfogó képet kapnak rólunk és bele tudnak helyezkedni a kultúránkba. Ez több mint egy tánc, egy énektanulás, ez már egy kulturális áthatás” – fogalmazott Melles Endre.

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

•  Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

•  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

•  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

•  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

•  Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

Hirdetés
2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Hirdetés