Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:24

Megdolgozott a győzelemért a Corona az Ágyúsok ellen

21:10

Gálázott az új padlóburkolaton, az élen zárta az alapszakaszt a Sepsi-SIC

20:59

Sok az RSV-fertőzés, tele vannak a gyermekgyógyászati osztályok

20:27

Nacsa Lőrinc Gyergyószentmiklóson: támogatások és választási regisztráció a fókuszban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Nem volt józan a balesetet okozó fiatal remetei sofőr

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Érvénytelenítette a bíróság a Csukás-tó területének kisajátítását

Kultúrák találkozása: japánok erdélyi táncházakban

Aki Tusványoson belépett esténként a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre néptáncos mesélt a Ligetnek.

Péter Beáta

2024. augusztus 02., 14:172024. augusztus 02., 14:17

Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza

Péter Beáta

2024. augusztus 02., 14:172024. augusztus 02., 14:17

Melles Endre, a Háromszék Táncegyüttes tánckarának Junior Príma-díjas, aranysarkantyús szólótáncosa és menyasszonya, Ádám Julcsi, aki szintén a Háromszék táncművésze, ez év tavaszán három hétig Japánban oktattak erdélyi néptáncokat. Ezúttal ottani barátaik jöttek el Erdélybe, s mint kiderült: nem első alkalommal.

Japánból több tánccsoportból szervezett kirándulás keretében jöttek el hozzánk, én egy ötnapos tábort szerveztem nekik. Láttam, hogy ez az öt nap épp egybeesik a Tusványossal, ezért így ezt is bevettük a programba. Szerettem volna továbbá, mivel tanítottam nekik őrkői cigánytáncokat is, hogy élőben is lássák a helyszínt és találkozzanak az ottani emberekkel”

– magyarázta Melles Endre.

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

A tíz vendég Japán különböző helyszíneiről érkezett, a legtöbben Tokióból, Kiotóból és Jokohamából. Melles Endre elmondta, vendégeik nagyon örvendtek a minőségi zenének és programoknak.

Nagyon hálásak voltak, óriási élmény volt számukra, azért is, mert nagyon ritkán találkoznak élőzenével. Ugyanakkor találkoztak a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosaival, akik példaképek a néptáncosok körében. Látszott rajtuk az őszinte, tiszta megélés, és az, hogy szükségük van arra, hogy ilyen élményeket átéljenek.

Tusványoson részt vettek a tánctanításokon, táncházban, előadásokon. Egyik nap lejött Eötvös Rémusz is (A Fölszállott a Páva tehetségkutató korábbi különdíjas énekese – szerk. megj.), együtt táncoltak, és látszott az a mérhetetlen öröm mindenki szemében. Annyira körülöleli a kultúra ezt az egészet, hogy van értelme továbbvinni és segíteni egymást, hogy minél jobban részesei lehessünk, minél jobban megismerjük egymás kultúráját.”

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

A kapcsolat építésének a következő lépcsőfoka az lesz, hogy jövő tavasszal ismét erdélyi táncosok utaznak Japánba. A fiatal székelyföldi táncos úgy véli, ez egy jól sikerült kapcsolat, barátság folytatása, ami számára elsőként arról szól, hogy azzal, amit itthon ők táncosként kaptak, tudnak, minél jobban megismertessék a japán barátaikkal.

korábban írtuk

A japánok szívéhez szól az erdélyi zene

Egyedi élményben részesülhetett az elmúlt időszakban a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes két fiatal táncművésze: három hétig Japánban oktathattak erdélyi néptáncokat és közben megmártózhattak egy gyökeresen eltérő kultúrában is.

„Nagyon szeretik a táncainkat, zenéinket, a népi kultúránkat, viszont nem nagyon ismerik az itteni embereket, a viselkedésformát. Ez út afelé, hogy a mi kultúránk legyen mindenki számára elérhető. Ez egy jó példa erre, hogy ha a japán embert érdekli a magyar népi kultúra és meg akarja ismerni és meg is ismeri, akkor mindenki számára elérhető. Sokszor mondják, hogy ez csak egy rétegnek szól, de ez csak kifogás, mindenki megismerkedhet vele, mert ez egy nyitott közeg, közösség, amely befogadó.

Van egy felszabadult életérzés ebben, szól a zene, közösségben vagyunk, jól érezzük magunkat, van egy szép forma, amibe bele lehet helyezkedni. És azt láttam, hogy a távolról érkezett barátaink is megnyíltak, ráéreztek erre.

Náluk nagyon magas művészetként van kezelve a kultúra, sokkal merevebbek, nálunk a táncház például a paraszti közegnek volt a mulatási helye, ott tudta az ember a hétköznapok búját, baját, akár örömét eltáncolni, elénekelni, elmuzsikálni. Ezt ők nagyon szeretik. Magyar csujogatásokat, énekeket tanultak meg fonetikusan, mert érezték, hogy mennyire hozzátartozik ez is. Megpróbálják megidézni azt a hangi világot, annyira lelkesek, annyira beletesznek mindent, hogy ezentúl is fogom segíteni, mert azt látom, hogy hálásak, alázatosak és komolyan veszik. Ahogy az európai emberek érdeklődnek a japán kultúra iránt, miért ne gyakorolhatnák ők is a mi kultúránkat? A magyar néptánc is lehet ilyen, hogy bárki, aki szeretné megtanulni, legyen lehetősége rá.”

Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

A japán vendégek nemcsak a magyar néptánccal és énekekkel, muzsikával ismerkedtek, hanem a gasztronómiával is. Mint kiderült, a csoportban volt olyan is, aki több mint húsz éve jár Erdélybe, és magyarul is lehet vele beszélgetni.

Ez bizonyítja azt, hogy nemcsak egy fellángolás részükről, egy kirándulás, hanem ez egy mélyebb kapcsolat, sok ismerősük van már itt, vágynak arra, hogy találkozzanak velük. Nagy és fontos találkozások történnek.

Náluk ez valahogy a filozófiájukban, a vallásukban is benne van a jelenre való törekvés, és ez látszik a kapcsolatok szintjén is. Ez erősíti bennünk azt, hogy ez, amit ők csinálnak, kutatnak, próbálnak keresni, ahogy hozzáállnak, hogy van értelme, miértje. Megismerik a konyhánkat is, a tájainkat is, látják, hogyan élnek az emberek, mivel foglalkoznak, egy átfogó képet kapnak rólunk és bele tudnak helyezkedni a kultúránkba. Ez több mint egy tánc, egy énektanulás, ez már egy kulturális áthatás” – fogalmazott Melles Endre.