Aki Tusványoson belépett esténként a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre néptáncos mesélt a Ligetnek.
2024. augusztus 02., 14:172024. augusztus 02., 14:17
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Aki Tusványoson belépett esténként a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre néptáncos mesélt a Ligetnek.
2024. augusztus 02., 14:172024. augusztus 02., 14:17
Melles Endre, a Háromszék Táncegyüttes tánckarának Junior Príma-díjas, aranysarkantyús szólótáncosa és menyasszonya, Ádám Julcsi, aki szintén a Háromszék táncművésze, ez év tavaszán három hétig Japánban oktattak erdélyi néptáncokat. Ezúttal ottani barátaik jöttek el Erdélybe, s mint kiderült: nem első alkalommal.
– magyarázta Melles Endre.
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Tusványoson részt vettek a tánctanításokon, táncházban, előadásokon. Egyik nap lejött Eötvös Rémusz is (A Fölszállott a Páva tehetségkutató korábbi különdíjas énekese – szerk. megj.), együtt táncoltak, és látszott az a mérhetetlen öröm mindenki szemében. Annyira körülöleli a kultúra ezt az egészet, hogy van értelme továbbvinni és segíteni egymást, hogy minél jobban részesei lehessünk, minél jobban megismerjük egymás kultúráját.”
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma

Egyedi élményben részesülhetett az elmúlt időszakban a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes két fiatal táncművésze: három hétig Japánban oktathattak erdélyi néptáncokat és közben megmártózhattak egy gyökeresen eltérő kultúrában is.
„Nagyon szeretik a táncainkat, zenéinket, a népi kultúránkat, viszont nem nagyon ismerik az itteni embereket, a viselkedésformát. Ez út afelé, hogy a mi kultúránk legyen mindenki számára elérhető. Ez egy jó példa erre, hogy ha a japán embert érdekli a magyar népi kultúra és meg akarja ismerni és meg is ismeri, akkor mindenki számára elérhető. Sokszor mondják, hogy ez csak egy rétegnek szól, de ez csak kifogás, mindenki megismerkedhet vele, mert ez egy nyitott közeg, közösség, amely befogadó.
Náluk nagyon magas művészetként van kezelve a kultúra, sokkal merevebbek, nálunk a táncház például a paraszti közegnek volt a mulatási helye, ott tudta az ember a hétköznapok búját, baját, akár örömét eltáncolni, elénekelni, elmuzsikálni. Ezt ők nagyon szeretik. Magyar csujogatásokat, énekeket tanultak meg fonetikusan, mert érezték, hogy mennyire hozzátartozik ez is. Megpróbálják megidézni azt a hangi világot, annyira lelkesek, annyira beletesznek mindent, hogy ezentúl is fogom segíteni, mert azt látom, hogy hálásak, alázatosak és komolyan veszik. Ahogy az európai emberek érdeklődnek a japán kultúra iránt, miért ne gyakorolhatnák ők is a mi kultúránkat? A magyar néptánc is lehet ilyen, hogy bárki, aki szeretné megtanulni, legyen lehetősége rá.”
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Náluk ez valahogy a filozófiájukban, a vallásukban is benne van a jelenre való törekvés, és ez látszik a kapcsolatok szintjén is. Ez erősíti bennünk azt, hogy ez, amit ők csinálnak, kutatnak, próbálnak keresni, ahogy hozzáállnak, hogy van értelme, miértje. Megismerik a konyhánkat is, a tájainkat is, látják, hogyan élnek az emberek, mivel foglalkoznak, egy átfogó képet kapnak rólunk és bele tudnak helyezkedni a kultúránkba. Ez több mint egy tánc, egy énektanulás, ez már egy kulturális áthatás” – fogalmazott Melles Endre.
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!