Kultúrák találkozása: japánok erdélyi táncházakban
Aki Tusványoson belépett esténként a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre néptáncos mesélt a Ligetnek.
Péter Beáta
2024. augusztus 02., 14:172024. augusztus 02., 14:17
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Aki Tusványoson belépett esténként a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre néptáncos mesélt a Ligetnek.
Péter Beáta
2024. augusztus 02., 14:172024. augusztus 02., 14:17
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Melles Endre, a Háromszék Táncegyüttes tánckarának Junior Príma-díjas, aranysarkantyús szólótáncosa és menyasszonya, Ádám Julcsi, aki szintén a Háromszék táncművésze, ez év tavaszán három hétig Japánban oktattak erdélyi néptáncokat. Ezúttal ottani barátaik jöttek el Erdélybe, s mint kiderült: nem első alkalommal.
– magyarázta Melles Endre.
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
A tíz vendég Japán különböző helyszíneiről érkezett, a legtöbben Tokióból, Kiotóból és Jokohamából. Melles Endre elmondta, vendégeik nagyon örvendtek a minőségi zenének és programoknak.
Tusványoson részt vettek a tánctanításokon, táncházban, előadásokon. Egyik nap lejött Eötvös Rémusz is (A Fölszállott a Páva tehetségkutató korábbi különdíjas énekese – szerk. megj.), együtt táncoltak, és látszott az a mérhetetlen öröm mindenki szemében. Annyira körülöleli a kultúra ezt az egészet, hogy van értelme továbbvinni és segíteni egymást, hogy minél jobban részesei lehessünk, minél jobban megismerjük egymás kultúráját.”
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
A kapcsolat építésének a következő lépcsőfoka az lesz, hogy jövő tavasszal ismét erdélyi táncosok utaznak Japánba. A fiatal székelyföldi táncos úgy véli, ez egy jól sikerült kapcsolat, barátság folytatása, ami számára elsőként arról szól, hogy azzal, amit itthon ők táncosként kaptak, tudnak, minél jobban megismertessék a japán barátaikkal.
korábban írtuk
A japánok szívéhez szól az erdélyi zene
Egyedi élményben részesülhetett az elmúlt időszakban a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes két fiatal táncművésze: három hétig Japánban oktathattak erdélyi néptáncokat és közben megmártózhattak egy gyökeresen eltérő kultúrában is.
„Nagyon szeretik a táncainkat, zenéinket, a népi kultúránkat, viszont nem nagyon ismerik az itteni embereket, a viselkedésformát. Ez út afelé, hogy a mi kultúránk legyen mindenki számára elérhető. Ez egy jó példa erre, hogy ha a japán embert érdekli a magyar népi kultúra és meg akarja ismerni és meg is ismeri, akkor mindenki számára elérhető. Sokszor mondják, hogy ez csak egy rétegnek szól, de ez csak kifogás, mindenki megismerkedhet vele, mert ez egy nyitott közeg, közösség, amely befogadó.
Náluk nagyon magas művészetként van kezelve a kultúra, sokkal merevebbek, nálunk a táncház például a paraszti közegnek volt a mulatási helye, ott tudta az ember a hétköznapok búját, baját, akár örömét eltáncolni, elénekelni, elmuzsikálni. Ezt ők nagyon szeretik. Magyar csujogatásokat, énekeket tanultak meg fonetikusan, mert érezték, hogy mennyire hozzátartozik ez is. Megpróbálják megidézni azt a hangi világot, annyira lelkesek, annyira beletesznek mindent, hogy ezentúl is fogom segíteni, mert azt látom, hogy hálásak, alázatosak és komolyan veszik. Ahogy az európai emberek érdeklődnek a japán kultúra iránt, miért ne gyakorolhatnák ők is a mi kultúránkat? A magyar néptánc is lehet ilyen, hogy bárki, aki szeretné megtanulni, legyen lehetősége rá.”
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
A japán vendégek nemcsak a magyar néptánccal és énekekkel, muzsikával ismerkedtek, hanem a gasztronómiával is. Mint kiderült, a csoportban volt olyan is, aki több mint húsz éve jár Erdélybe, és magyarul is lehet vele beszélgetni.
Náluk ez valahogy a filozófiájukban, a vallásukban is benne van a jelenre való törekvés, és ez látszik a kapcsolatok szintjén is. Ez erősíti bennünk azt, hogy ez, amit ők csinálnak, kutatnak, próbálnak keresni, ahogy hozzáállnak, hogy van értelme, miértje. Megismerik a konyhánkat is, a tájainkat is, látják, hogyan élnek az emberek, mivel foglalkoznak, egy átfogó képet kapnak rólunk és bele tudnak helyezkedni a kultúránkba. Ez több mint egy tánc, egy énektanulás, ez már egy kulturális áthatás” – fogalmazott Melles Endre.
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Melles Endre magánarchívuma
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Fotó: Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Fokhagymakrémleves – videó
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Fokhagymakrémleves – videó
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Sajtos kréker – videó
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Sajtos kréker – videó
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!