
Kézműveskedés a karanténos időszak alatt
Fotó: Veres Nándor
A világjárvány, a karantén és a kijárási tilalomhoz köthető történeteket, emlékeket gyűjt a Csíki Székely Múzeum. Arra kérik a csíkiakat, hogy osszák meg tapasztalataikat, gondolataikat, hogy miként élték meg az elmúlt pár hónapot.
2020. július 01., 17:462020. július 01., 17:46
Több múzeum is hirdetett a járványhelyzettel kapcsolatos gyűjtést, a Csíki Székely Múzeum is fontosnak tartja, hogy dokumentálja, megőrizze a közösség számára a jelenlegi helyzettel kapcsolatos egyéni történeteket.
illetve hogy általuk később is megérthessük, értelmezhessük a mostani történelmi időket” – áll a felhívásban.
A rügyezés végigkövetése, fotózása. Máskor erre nem adódott alkalom
Fotó: Ladó Ágota
Ladó Ágota, a múzeum munkatársa elmondta, elsősorban olyasmit várnak, ami digitálisan küldhető, egyelőre tárgyak átvételére nincs lehetőségük. A felhívásukra már többen jelentkeztek, küldtek be fotókat vagy történeteket, de szeretnék, ha minél többen osztanák meg a személyes élményeiket, például a karanténban töltött napokról, boltokban kiürített polcokról, vécépapírból és élesztőből felhalmozott otthoni készletekről, átalakított lakásokról, irodának berendezett nappalikról, a képernyőkön keresztül átélt gyűlésekről és kávézásokról, gyerekekkel készített alkotásokról, lecsiszolt és átfestett bútorokról, elolvasott könyvekről, fűszerkertekről, otthoni kilátásokról, a tömbház körül vagy a faluban megtett sétákról, a természet újrafelfedezéséről, nyilatkozatokról, igazából bármiről, ami köthető ehhez az időszakhoz.
Milyen tevékenységeket folytattak, milyen tapasztalatokat szereztek az utóbbi hetekben? Ezzel kapcsolatban várja a történeteket a múzeum
Fotó: Veres Nándor
„Van egy olyan félreértés, amivel találkoztam, miután meghirdettük a gyűjtést, hogy sokan azt mondták, ezek nem nagy történelmi dolgok.
Mi például a fiammal, azért, hogy tevékenység legyen és fejlesztés is, sokat kézműveskedtünk. Nekem ez egy nagy újdonság volt, nem tartom magam ilyen típusnak, aki kézműveskedik, és egy komoly kihívás volt, hogy üljünk le, legyen tevékenység, én is tudjam csinálni, értelme is legyen, kössem is le a gyereket, és legyen is valami eredmény a végére. Vagy sok ember számára nem nagyon volt más lehetőség, újra felfedezte a természetet magának. Mi kimentünk a szüleimhez falura, ott töltöttük a karantén nagy részét, és gyakorlatilag március elejétől végigkövettem egy fának a rügyezését. Máskor nem volt ilyen alkalom, pedig mostanig is ott voltak ezek a fák. De most az első rügytől a virágzásig végigkövettem. Ilyen típusú élményeket, emlékeket várunk, hogy osszanak meg velünk” – vallotta a Ligetnek a muzeológus.
Ugyanakkor szeretnék, ha különböző szakmákban tevékenykedő személyek – orvosok, tanárok stb. – is küldenének beszámolókat, fotókat erről az időszakról.
Egy fotósorozat egy darabja. Ez is lehet „karanténos” emlék
Fotó: Ladó Ágota
„Az egész karantén alatt figyeltük Gyarmati Zsolttal, a múzeum igazgatójával, hogy mi történik a múzeumokkal világszerte, láttuk, hogy van egy ilyen tendencia, sok múzeum hirdetett gyűjtést. A cél az, hogy őrizzük meg az emlékét ennek az időszaknak, mert ugyan most mindenki számára egyértelmű, hogy ez van, de mégiscsak egy sajátos időszak. Most még éljük ezeket az élményeket, átalakulásokat, amelyeket a járvány okozta helyzet hozott, de öt-tíz-húsz év múlva teljesen más színezetet kap. Most mindenkinek van első kézből tapasztalata, valós időben mindenkinek van élménye ezzel kapcsolatban, nem kell a nagyszüleitől gyűjtsön. És noha az emberekben megvan a kétely, hogy ezekben a személyes vallomásokban, abban, hogy ő otthon fényképezte például a rügyező fát, semmi történelmi nincs, ám mégis van, azaz lesz évekkel később. Ezért szeretnénk most megfogni mindezt. Ugyanakkor történelmi idők ezek, nemcsak a jövő szempontjából, hanem mert mi ilyesmit még nem éltünk át” – magyarázta a múzeum munkatársa.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!