
Fotó: Borbély Fanni
Nem szépíti a világot, inkább visszavezeti a gyökeréhez. Szabó János festőművész képei ősi formákat idéznek, élénk színekkel, mégis csendesen. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán az új kiállítássorozatot az ő munkái nyitották meg.
2025. május 16., 17:052025. május 16., 17:05
Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának eskütermében nyílt kiállítás csütörtök délután. Dolhai István főkonzul a megnyitón elmondta: szeretnék, ha ez a gyönyörű, sokak által látogatott tér a helyi művészet egyik otthona lenne. A jövőben negyedévente új kiállítás nyílik itt. Az ötlet nem papíron született. A konzulátus egyik termében már korábban elhelyeztek egy Szabó János-képet. A látványa indította el a gondolatot: vele kell kezdeni. „Egyértelmű volt, hogy Szabó János legyen az első művész” – fogalmazott Dolhai István.
Dolhai István főkonzul és Szabó János a megnyitón
Fotó: Borbély Fanni
Az első vendég: Szabó János
Szabó János 1973-ban született Csíkszeredában. A marosvásárhelyi Művészeti Líceumban kezdte, majd a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Képeit többek között Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Frankfurtban, Londonban és Budapesten is kiállították. A Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa meghívásának különösen örült, s mint mondta a megnyitón: „Nagyon jó érzés volt, hogy elsőként engem kértek fel. Ráadásul minden segítséget megkaptam”.
Az elmúlt években Szabó János vidékre költözött. A lassabb élet, a természet közelsége új lendületet adott a munkájának. Kiemelte, nem új trendeket követ, hanem egy régit. Egy ősi, belső világot.
Fotó: Borbély Fanni
Ősi formák, eleven színek
A kiállított képek között visszatérő motívumok bukkannak fel. Kapuk, lovas hősök, nőalakok – de nem konkrét személyek, inkább archetípusok. Az anya, az istennő, a mag, a harcos nő – mind-mind ismerős alakok a kollektív emlékezetből. A nézők sokszor oldalról látnak rá ezekre a jelenetekre. Szabó nem akar ránk nézni velük – inkább bevon minket. A képek anyaga fa vagy vászon. A felületek néhol durvák, nemezre emlékeztetnek. A színvilág élénk, de sosem harsány.
– mondta a művész. „Azt akarom megmutatni, amit már jól ismerünk. Csak új szemszögből.”
Híd múlt és jelen között
Szabó János művészi hitvallása szerint a képei nem racionális módon közelítenek a világhoz. Nem azt várják, hogy megértsük őket, hanem hogy érezzük. Mint fogalmazott: a művészet híd, amin a múlt öröksége átjöhet a jelenbe. „Talán soha nem volt erre nagyobb szükség” – vallja. Alázattal, nyitottsággal, az ego háttérbe szorításával.
A kiállításon van olyan kép is, amelyet a megnyitó napján fejezett be. „Még ragad” – jegyezte meg. Ez is mutatja: ez a művészet él, változik, velünk együtt.
Fotó: Borbély Fanni
Nem csak a festő szolgál – a közösség is
Dolhai István főkonzul külön megköszönte Szabó közösség iránti elköteleződését. A művész évek óta rendszeresen felajánlja munkáit jótékonysági célokra, például a Katalin-bál aukcióira. A befolyt összegeket mindig közösségi célokra fordítják. A mostani kiállításban a képek nem csupán díszítőelemek.
A főkonzulátus új sorozatának első állomása így nemcsak esztétikai élményt nyújtott, hanem irányt is mutatott. Az ősi értékek újrafelfedezése nem elvont gondolat – hanem a mindennapi élet része lehet. Szabó János ezt képekben mondja el. Nekünk csak nézni – és érezni – kell.
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
szóljon hozzá!