
A Harvey Weinstein filmproducer nevéhez köthető botrány indította el a #metoo mozgalmat
Fotó: Pixabay.com
Négy évvel ezelőtt robbant ki a Harvey Weinstein filmproducer nevéhez köthető óriási botrány, amely tulajdonképpen elindította a #metoo mozgalmat, és amelynek hatása a világ több pontján is érezhető volt. A Weinstein-ügyek felgöngyölítését újságíróknak köszönhetjük, közülük a legjelentősebb Ronan Farrow, akinek a teljes történetről írt könyve idén nyáron jelent meg magyar fordításban, Hollywood csúcsragadozója címmel.
2021. október 19., 18:092021. október 19., 18:09
2021. október 21., 14:242021. október 21., 14:24
Ronan Farrow könyvét úgy is lehet olvasni mint egy krimit, vagy egy kémregényt, de közben tudjuk, hogy szóról szóra igaz. De még ha feltételeznénk is, amolyan „reálisan gondolkodóként”, hogy csak nyolcvan, kilencven százalékban van valóságalapja a leírtaknak, és a szerző túloz, akkor is égbekiáltó az a történetsorozat, amit ebben a könyvben első kézből olvashatunk.
„Ha ezt olvasod, az azért van, mert én nem tudtam közzétenni az itt található információkat. Amit itt látsz, az egy sztori alapanyaga, aminek segítségével egy sorozatosan szexuális bűncselekményeket elkövető ragadozót felelősségre lehet vonni”– írta ezt akkor Ronan, amikor az ügyről összegyűjtött anyagait, bizonyítékait egy széfben helyezte el, hiszen maga is tartott a következményeitől. Nem is csoda, hiszen mint utólag kiderült, a nagy hatalmú producer amikor megneszelte, hogy a riporter az ő évtizedek óta viselt dolgai után kezdett nyomozni, megpróbálta ellehetetleníteni Farrow-t. De nem csak őt, hanem azokat is, akik nyilatkoztak, vagy nyilatkoztak volna neki és másoknak a szexuális zaklatásairól, arról, hogy színésznőket, munkatársakat, asszisztenseket zaklatott, vagy erőszakolt meg.
Végig lebilincselő, izgalmas könyv
Fotó: Katona Zoltán
A folyamat egészen elképesztő, s bár a végét ismerjük (Harvey Weinsteint 2018 májusában letartóztatták, jelenleg 23 éves börtönbüntetését tölti, az ítéletet 2020 februárjában hozták), azért ennyire belemenni a sztori minden részletébe nagyon kemény.
Weinsteinnek és embereinek még az NBC főnökeit, Farrow feletteseit és munkatársait is sikerült részben „behálózniuk”, emiatt az első cikk a The New Yorker újságban jelent meg – onnantól viszont a botrány (az eltussolást illetően is) dagadt, és 2017 talán legnagyobb médiabotránya kerekedett belőle. Tudomásul kellett venni azt, hogy a Ponyvaregény, a Szerelmes Shakespeare, a New York bandái, a Chicago, a Kill Bill, vagy a részben Romániában is forgatott Hideghegy (hogy csak néhányat említsünk) producere sokszor az ezekben a filmekben is szerepelt ismert színésznőket is molesztált.
„Többször is tiltakoztam, de ő rám vetette magát. Nem sikoltoztam, de határozottan mondtam, hogy nem akarom ezt. Aztán testének teljes súlyával rám nehezedett” – mondta például Ally Canosa, aki olyan filmnek volt a munkatársa, mint a Marco Polo tévésorozat.
Egy ilyen történetet ma is a legmagasabb szinteken lehet eltussolni
Fotó: 123rf
A könyv elolvasása nyomán két olyan dolog van, ami nagyon szíven üt. Az egyik ez a bizonyos informatikai háttér, a digitalizáció, amelynek használatát, kihasználását elképesztően művelik azok, akiknek ez a szakterülete, nevezetesen a korábbi titkosügynökökből lett magánnyomozók, az ilyen jellegű cégek, amelyek a telefonok lehallgatásától az igen aprólékos megfigyelésig mindenre képesek.
És utóbbi cél elérése érdekében úgynevezett újságírókat is bevetettek, akik például a színésznők rossz hírét keltették különböző sajtóorgánumokban. Nem beszélve a telefonos kémprogramokról…

A két évvel ezelőtti után idén új dokumentumfilm jelent meg az amerikai tornászbotrányról. Mindkét filmben sűrűn emlegetik az erdélyi származású Károlyi-házaspárt is mint olyanokat, akik tudhattak a szexuális zaklatásról.

Woody Allen önéletrajza olvastatja magát egy darabig, aztán kínossá és vontatottá válik – érthető okokból. Habár nem okoz csalódást, mert tele van humorral, vicces beszólásokkal, kis történetekkel.

Ritkán írom le, de most megteszem: a Netflix dokumentumfilmjét mindenkinek meg kellene néznie, aki okostelefont birtokol, illetve számítógépen dolgozik. Ugyan van benne némi hatásvadászat, de a felvázolt jövő elborzaszt.
A másik az, hogy egy ilyen történetet, vagy történetek sorozatát ma is a legmagasabb szinteken lehet eltussolni, és nemcsak ezekkel a módszerekkel, hanem azzal is, hogy „ismerem a főnököt”. Igen,
Apropó film: a témáról már készítettek dokumentumfilmeket, ám egy játékfilmért is kiált ez, fogadni mernék, hogy legalább akkora sikere lenne, mint a Spotlightnak (Egy nyomozás részletei) vagy Az elnök embereinek.
Ronan Farrow és társai Pulitzer-díjat kaptak az oknyomozásért
Fotó: Katona Zoltán
Kicsi Székelyföldünkön nyilván ekkora horderejű dolgok nincsenek, ezek csak a „naaaagy Ámerikában” történnek meg, Hollywoodban. Itt még a #metoo-nak is csak enyhe füstje volt, nemhogy lángja, egy idő után sokan kifordították ezt is, mint annyi mindent a hétköznapokban. Filmproducerekről nem, de egyszerűen csak „férfiakról” talán lehetne beszélni, olyanokról, akik hasonló módon éreznek és tesznek, ha megtehetik, mint Harvey Weinstein. És mindebben a legszomorúbb az, hogy ma már a társadalom többségének beleegyezésével történne: lelki szemeim előtt látom és hallom azt a sok álszent és undorító védőbeszédet („há sok embernek munkát ad”, „me amúgy rendes ember”, „az a nő engedte meg”, „bizonnyiccsa bé, hallám”, „csak bésározzák a nevit” stb.), ami egy ilyen eset kapcsán elhangzana. Vagy elhangzott.
Nem, nincsenek. Mind ki lehet „lőni” őket.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!