Amikor nincs, és nem is lehet pardon: filmek az amerikai tornászbotrányról
Maggie Nichols (jobbra) és egyik edzője
Fotó: Netflix
A két évvel ezelőtti után idén új dokumentumfilm jelent meg az amerikai tornászbotrányról. Persze a járvány közepette ki ér most rá foglalkozni ezzel, de hát a bűn az bűn, a szexuális zaklatás pedig bűncselekmény. Az ezzel vádolt orvost gyakorlatilag életfogytiglani börtönre ítélték, de mindkét filmben sűrűn emlegetik az erdélyi származású Károlyi-házaspárt is mint olyanokat, akik tudhattak a szexuális zaklatásról.
Katona Zoltán
2020. augusztus 03., 16:462020. augusztus 03., 16:46
2020. augusztus 03., 17:462020. augusztus 03., 17:46
Hogyan reagálna ön, hogyha mondjuk a 12 éves lánya azzal jönne haza az edzésről, hogy fájt a dereka, és a klub orvosa az orvosi szobában olyan módszerrel próbált segíteni rajta, hogy kesztyű nélkül felnyúlt a vaginájába? Akkor tessék szörnyülködni: az Amerikai Egyesült Államok világhírű tornászválogatottjának csapatorvosa évtizedekig ezt tette, méghozzá büntetlenül, illetve a szövetség asszisztálása és az ott dolgozó edzők egy részének tudomása mellett. Nem én mondtam ezt ki, hanem Michigan Állami Bíróság, illetve az a két dokumentumfilm, amely az elmúlt két évben jelent meg az amerikai tornászbotrányról.
Az Egyesült Államok tornasportját alapjaiban rengette meg a 2016–2017-ben kirobbant botrány – évek, sőt évtizedek óta (lévén, hogy Larry Nassar csapatorvos „tevékenységéről” az első jelzés – írdd és mondd! – 1997-ben volt!) ott volt a parázs a hamu alatt, csak a lányok hallgattak róla – vagy elhallgattatták őket. És itt van a sarkalatos pontja ennek a nagyon hosszú és nagyon súlyos történetnek: addig, amíg 2016-ban, a riói olimpia ideje alatt az Indianapolis Star újságírói el nem kezdték írni az oknyomozó, tényfeltáró cikkeket a helyzetről, az Amerikai Tornaszövetség sikeresen eltussolta az eseteket. Mindkét dokumentumfilm (az 2018-ban megjelent HBO-film inkább az áldozatokkal és a bírósági tárgyalással foglalkozik, egyébként utóbbiban vannak a legtorokszorítóbb jelenetek, ugyanakkor az idei, a Netflixen is elérhető alkotás az ügyeken dolgozó újságírókat is megszólaltatja) igyekszik tényszerűen bemutatni a történteket, megszólaltatva a közben felnőtt nővé ért molesztált tornászokat.
A Károlyi-házaspár a londoni olimpián 2012-ben
Fotó: Netflix
Eleinte mind Nassar, mind pedig jó sok amerikai ember, illetve maga a tornászszövetség is megpróbálta elkenni a történetet. Hogy kicsit hazabeszéljek, úgy, hogy – ez mostanában nagyon bevett módszer sok helyen sok érintettől –
Az Athlete A-ben is vannak olyan képsorok, amikor a vallomást tevő lányoknak írt üzenetek peregnek a képernyőn. Tizenkét-tizennégy vagy tizenöt-tizenhat éves kislányok voltak ők a zaklatások, a „vaginális kezelések” alatt, és ők a hibásak, ugye...?
A Houston melletti ranchen tartották az edzéseket
Fotó: Netflix
A Károlyi-házaspár egyik filmben sem szólal meg. Minden idők legsikeresebb tornászedző-házaspárjának történetéről rengeteg archív felvételt látunk mindkét filmben, mint ahogy az általuk Texasban üzemeltetett Károlyi-ranchről is. Mint ismert, Károlyi Béla és Márta (utóbbi székelyudvarhelyi születésű, 2015-ben a város rangos kitüntetést adományozott neki) a birtokukon levő komplexumban tartott edzőtáborokban készítette fel a sportolókat. Eredményeik önmagukért beszélnek, 1984 óta a tornasport az egyik legfontosabb olimpiai sportággá nőtte ki magát Amerikában, jórészt nekik köszönhetően, illetve annak, hogy a jó eredmények miatt a szponzorok is kezdtek pénzt tenni a sportágba. Ez a filmekben többször is elhangzik, de a lányok részéről az is, hogy
A tornászlányok mellett ezekről a történetekről Pozsár Géza beszél, aki 1981-ben együtt disszidált Romániából az Egyesült Államokba a házaspárral.
Rachael Denhollander az egyike volt azoknak a tornászoknak, akik lerántották a leplet az ügyről
Fotó: Netflix
Az Athlete A „főszereplője” Maggie Nichols tornász (eleinte csak az A betűjelű sportolóként hivatkoztak rá az ügyben, később állt ki teljes névvel a nyilvánosság elé – innen a film címe), akit eredményei ellenére nem válogattak be a 2016-os olimpiai csapatba még tartaléknak se (öt tornász és három tartalék volt akkor) – biztos, hogy erre akkor szakmai magyarázatok is voltak, ez a dokumentumfilm viszont azt is sugallja, hogy azért, mert jelezte az őt ért szexuális zaklatást. A filmekben nagyon kemény jeleneteket mesélnek el az érintettek, az ügyész, az újságírók és egy rendőrnő is. Utóbbi például azt, hogy
Nem elírás: harminchétezer. Igen, jól számolnak, majdnem a duplája annak, amennyit Kaleta Gábor laptopján találtak nemrégiben. És ezeket kidobta a kukába az orvos, de pechje volt, mert még nem vitték el a szemetet, így találtak rá a rendőrök. A több mint száz sportoló rendszeres molesztálásáért (és azért, mert a bíróságon szemmel láthatóan nem bánt meg semmit) Rosemarie Aqualina bírónő Nassart 2018 januárjában 175 év börtönbüntetésre ítélte – ezeket a pillanatokat is meg lehet nézni a HBO-s dokumentumfilmben.
Felkavaró az HBO-s dokumentumfilmben az a jelenet, amikor egyik apa, akinek Larry Nassar három (!!!) lányát molesztálta az évek alatt, a tárgyalóteremben arra kéri a bírónőt, hogy engedjen meg neki öt percet ezzel a démonnal (Nassar szemben ül vele, egy asztal mögött, a „vádlottak” padján). Majd csak egy percet kér. A bírónő természetesen elmondja, hogy nem így működik a jogrendszer, de a láthatóan feldúlt és sokkos állapotú férfi nekiindul Nassarnak, három rendőr teperi le.
Nassar a bíróság előtt
Fotó: Netflix
Szóval lehet itt kétségbe vonni mindent, lehet a #metoo mozgalmat túlzottnak tartani, az amerikai tornászbotrányt nem fontosnak, távolinak degradálni, mert ugye, „nálunk ilyen nem történik meg”, csak éppen ne tessék egy molesztált kislány édesapjának lenni... Mert akkor bírósági döntés, dokumentumfilm, pofázó Facebook-kommentelők, jó román szóval élve „musamalizáló” hozzáállások, megy minden a kukába, mint Larry doktor merevlemezei. Mert akkor, abban a helyzetben a szülő és az áldozat szemében nincs pardon. Jó lenne, ha sok mélyen gyökerező problémával szemben hárító magatartásba vonuló társadalom számára sem lenne.
Az amerikai tornászbotrány belülről (At the Heart of Gold: Inside the USA Gymnastics Scandal).
Tényfeltáró dokumentumfilm, 2018, HBO, 90 perc. Rendezte: Erin Lee Carr.
Athlete A. Tényfeltáró dokumentumfilm, 2020, Netflix, 114 perc. Rendezte: Bonni Cohen és Jon Shenk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Amikor a libák elárulták Mártont
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
Amikor a libák elárulták Mártont
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
A kékülő tinóruk nyomában
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
A kékülő tinóruk nyomában
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Banános palacsinta - videó
Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.
Banános palacsinta - videó
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!