Amikor nincs, és nem is lehet pardon: filmek az amerikai tornászbotrányról
Maggie Nichols (jobbra) és egyik edzője
Fotó: Netflix
A két évvel ezelőtti után idén új dokumentumfilm jelent meg az amerikai tornászbotrányról. Persze a járvány közepette ki ér most rá foglalkozni ezzel, de hát a bűn az bűn, a szexuális zaklatás pedig bűncselekmény. Az ezzel vádolt orvost gyakorlatilag életfogytiglani börtönre ítélték, de mindkét filmben sűrűn emlegetik az erdélyi származású Károlyi-házaspárt is mint olyanokat, akik tudhattak a szexuális zaklatásról.
Katona Zoltán
2020. augusztus 03., 16:462020. augusztus 03., 16:46
2020. augusztus 03., 17:462020. augusztus 03., 17:46
Hogyan reagálna ön, hogyha mondjuk a 12 éves lánya azzal jönne haza az edzésről, hogy fájt a dereka, és a klub orvosa az orvosi szobában olyan módszerrel próbált segíteni rajta, hogy kesztyű nélkül felnyúlt a vaginájába? Akkor tessék szörnyülködni: az Amerikai Egyesült Államok világhírű tornászválogatottjának csapatorvosa évtizedekig ezt tette, méghozzá büntetlenül, illetve a szövetség asszisztálása és az ott dolgozó edzők egy részének tudomása mellett. Nem én mondtam ezt ki, hanem Michigan Állami Bíróság, illetve az a két dokumentumfilm, amely az elmúlt két évben jelent meg az amerikai tornászbotrányról.
Az Egyesült Államok tornasportját alapjaiban rengette meg a 2016–2017-ben kirobbant botrány – évek, sőt évtizedek óta (lévén, hogy Larry Nassar csapatorvos „tevékenységéről” az első jelzés – írdd és mondd! – 1997-ben volt!) ott volt a parázs a hamu alatt, csak a lányok hallgattak róla – vagy elhallgattatták őket. És itt van a sarkalatos pontja ennek a nagyon hosszú és nagyon súlyos történetnek: addig, amíg 2016-ban, a riói olimpia ideje alatt az Indianapolis Star újságírói el nem kezdték írni az oknyomozó, tényfeltáró cikkeket a helyzetről, az Amerikai Tornaszövetség sikeresen eltussolta az eseteket. Mindkét dokumentumfilm (az 2018-ban megjelent HBO-film inkább az áldozatokkal és a bírósági tárgyalással foglalkozik, egyébként utóbbiban vannak a legtorokszorítóbb jelenetek, ugyanakkor az idei, a Netflixen is elérhető alkotás az ügyeken dolgozó újságírókat is megszólaltatja) igyekszik tényszerűen bemutatni a történteket, megszólaltatva a közben felnőtt nővé ért molesztált tornászokat.
A Károlyi-házaspár a londoni olimpián 2012-ben
Fotó: Netflix
Eleinte mind Nassar, mind pedig jó sok amerikai ember, illetve maga a tornászszövetség is megpróbálta elkenni a történetet. Hogy kicsit hazabeszéljek, úgy, hogy – ez mostanában nagyon bevett módszer sok helyen sok érintettől –
Az Athlete A-ben is vannak olyan képsorok, amikor a vallomást tevő lányoknak írt üzenetek peregnek a képernyőn. Tizenkét-tizennégy vagy tizenöt-tizenhat éves kislányok voltak ők a zaklatások, a „vaginális kezelések” alatt, és ők a hibásak, ugye...?
A Houston melletti ranchen tartották az edzéseket
Fotó: Netflix
A Károlyi-házaspár egyik filmben sem szólal meg. Minden idők legsikeresebb tornászedző-házaspárjának történetéről rengeteg archív felvételt látunk mindkét filmben, mint ahogy az általuk Texasban üzemeltetett Károlyi-ranchről is. Mint ismert, Károlyi Béla és Márta (utóbbi székelyudvarhelyi születésű, 2015-ben a város rangos kitüntetést adományozott neki) a birtokukon levő komplexumban tartott edzőtáborokban készítette fel a sportolókat. Eredményeik önmagukért beszélnek, 1984 óta a tornasport az egyik legfontosabb olimpiai sportággá nőtte ki magát Amerikában, jórészt nekik köszönhetően, illetve annak, hogy a jó eredmények miatt a szponzorok is kezdtek pénzt tenni a sportágba. Ez a filmekben többször is elhangzik, de a lányok részéről az is, hogy
A tornászlányok mellett ezekről a történetekről Pozsár Géza beszél, aki 1981-ben együtt disszidált Romániából az Egyesült Államokba a házaspárral.
Rachael Denhollander az egyike volt azoknak a tornászoknak, akik lerántották a leplet az ügyről
Fotó: Netflix
Az Athlete A „főszereplője” Maggie Nichols tornász (eleinte csak az A betűjelű sportolóként hivatkoztak rá az ügyben, később állt ki teljes névvel a nyilvánosság elé – innen a film címe), akit eredményei ellenére nem válogattak be a 2016-os olimpiai csapatba még tartaléknak se (öt tornász és három tartalék volt akkor) – biztos, hogy erre akkor szakmai magyarázatok is voltak, ez a dokumentumfilm viszont azt is sugallja, hogy azért, mert jelezte az őt ért szexuális zaklatást. A filmekben nagyon kemény jeleneteket mesélnek el az érintettek, az ügyész, az újságírók és egy rendőrnő is. Utóbbi például azt, hogy
Nem elírás: harminchétezer. Igen, jól számolnak, majdnem a duplája annak, amennyit Kaleta Gábor laptopján találtak nemrégiben. És ezeket kidobta a kukába az orvos, de pechje volt, mert még nem vitték el a szemetet, így találtak rá a rendőrök. A több mint száz sportoló rendszeres molesztálásáért (és azért, mert a bíróságon szemmel láthatóan nem bánt meg semmit) Rosemarie Aqualina bírónő Nassart 2018 januárjában 175 év börtönbüntetésre ítélte – ezeket a pillanatokat is meg lehet nézni a HBO-s dokumentumfilmben.
Felkavaró az HBO-s dokumentumfilmben az a jelenet, amikor egyik apa, akinek Larry Nassar három (!!!) lányát molesztálta az évek alatt, a tárgyalóteremben arra kéri a bírónőt, hogy engedjen meg neki öt percet ezzel a démonnal (Nassar szemben ül vele, egy asztal mögött, a „vádlottak” padján). Majd csak egy percet kér. A bírónő természetesen elmondja, hogy nem így működik a jogrendszer, de a láthatóan feldúlt és sokkos állapotú férfi nekiindul Nassarnak, három rendőr teperi le.
Nassar a bíróság előtt
Fotó: Netflix
Szóval lehet itt kétségbe vonni mindent, lehet a #metoo mozgalmat túlzottnak tartani, az amerikai tornászbotrányt nem fontosnak, távolinak degradálni, mert ugye, „nálunk ilyen nem történik meg”, csak éppen ne tessék egy molesztált kislány édesapjának lenni... Mert akkor bírósági döntés, dokumentumfilm, pofázó Facebook-kommentelők, jó román szóval élve „musamalizáló” hozzáállások, megy minden a kukába, mint Larry doktor merevlemezei. Mert akkor, abban a helyzetben a szülő és az áldozat szemében nincs pardon. Jó lenne, ha sok mélyen gyökerező problémával szemben hárító magatartásba vonuló társadalom számára sem lenne.
Az amerikai tornászbotrány belülről (At the Heart of Gold: Inside the USA Gymnastics Scandal).
Tényfeltáró dokumentumfilm, 2018, HBO, 90 perc. Rendezte: Erin Lee Carr.
Athlete A. Tényfeltáró dokumentumfilm, 2020, Netflix, 114 perc. Rendezte: Bonni Cohen és Jon Shenk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!