Bolojan: egy sarokba szorított ország vezetését vettem át, de már megkezdődött a kilábalás

Az Agerpres beszámolója szerint felidézte, hogy tavaly júniusban Románia költségvetési hiánya elérte a GDP 9,3 százalékát, a gazdasági növekedés kizárólag a fogyasztásra épült, az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtása megrekedt, és fennállt az uniós források elvesztésének veszélye.

Az elnökválasztás érvénytelenítése után a társadalom megosztottá vált, miközben

Az ügyvivő kormányfő szerint ebben a helyzetben nem volt valódi választási lehetőség: azonnal el kellett kezdeni a pénzügyi és gazdasági egyensúly helyreállítását, még akkor is, ha ez elkerülhetetlen áldozatokkal járt. Az Európai Bizottság és a pénzügyi piacok már nem ígéreteket, hanem azonnali hatású intézkedéseket vártak Romániától.

– mondta.

Bolojan felidézte azt is, hogy kormányzása kezdetén a költségvetési bevételek növelése és a hiány csökkentése érdekében kénytelenek voltak emelni az áfát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

Mint mondta, tisztában van azzal, hogy a megszorító intézkedések mögött családok, alkalmazottak, vállalkozók és nyugdíjasok állnak, akiknek újra kellett tervezniük kiadásaikat, és életszínvonaluk csökkenését tapasztalták.

„Tudom, hogy az emberek nem a makrogazdasági mutatókból élnek. A kormány teljesítményét az alapján ítélik meg, hogy mennyit kell fizetniük a mindennapi megélhetésért, mekkora a fizetésük és a nyugdíjuk, és mennyire biztos a munkahelyük” – fogalmazott.

Az ügyvivő miniszterelnök megköszönte a lakosság áldozatvállalását, hangsúlyozva, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. Szerinte ezek eredményét

Bolojan kifejtette: a kormány intézkedéseinek az volt a céljuk, hogy megőrizzék a beruházásokhoz szükséges forrásokat, és fokozatosan áttérjenek a hitelből finanszírozott fogyasztásra épülő növekedésről a termelésen és a versenyképességen alapuló gazdasági fejlődésre.

Elismerte, hogy a fogyasztás visszaesett, és emiatt a gazdasági növekedés is lassult, de szerinte

Ezzel sikerült kilépni abból az önáltatásból, hogy a kölcsönökből ösztönzött fogyasztás fenntartható növekedést eredményezhet – magyarázta.

Az államadósság emelkedését azzal magyarázta, hogy Romániának magas kamatok mellett kell visszafizetnie az előző években felvett hiteleket. A kamatszintet a nemzetközi folyamatok mellett az is befolyásolta, hogy

Bolojan szerint az infláció részben a korrekció velejárója, részben pedig olyan külső válságok következménye volt, amelyekre Romániának nem volt befolyása. Hangsúlyozta: a költségvetési hiány lefaragása nem önmagában vett cél volt, hanem

Az ügyvivő miniszterelnök kitért az országos helyreállítási tervre is. Elmondása szerint kormánya egy megrekedt, túlvállalt és jelentős késésben lévő programot vett át, amely a kudarc szélén állt, de sikerült újratárgyalni és ismét működőképessé tenni.

Ezek jóváhagyása esetén az ország az eredetileg rendelkezésére bocsátott vissza nem térítendő támogatás mintegy 90 százalékát hívhatná le. Bolojan szerint ez az arány megközelíthette volna a 100 százalékot, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) augusztusban nem akadályozza meg az egységes bértörvény elfogadását.

Hozzátette: az északkelet-romániai autópálya-beruházások is finanszírozás nélkül maradtak volna, ha a kormány nem tárgyalja újra a PNRR-t, és nem helyezi át ezeket a projekteket az Európai Unió SAFE-programjába.