
A Fantomatika képregénysorozatot havonta szeretné megjelentetni a szerzőpáros
Fotó: Fantomatika
A képregényeket vagy nagyon szeretjük, vagy nagyon nem. A science fiction műfajjal is hasonló a helyzet. Ezért sincs olyan könnyű dolga annak a két erdélyi fiatalnak, akik elhatározták, hogy létrehozzák Erdély első képregényhavilapját.
2017. augusztus 22., 18:542017. augusztus 22., 18:54
2017. augusztus 22., 18:562017. augusztus 22., 18:56
Tényfeltáró nyomozásunk kiderítette, hogy a Molnár utcában rejtőzködő szörnyeteget a képregények iránti rajongás hozta el a galaxisunkba – olvasom a Fantomatika nevű képregényhavilap beharangozó szórólapján. Izgalmas, bár sosem rajongtam a képregényekért, de a sci-fi közel áll a szívemhez. Már csak ezért is meghallgattam a Fantomatika marosvásárhelyi bemutatkozását a Szféra rendezvénysorozata keretében.
Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás egyedi kezdeményezésbe fogott, hiszen Erdélyben még nem született sci-fi képregény, nemhogy havilap. A szórólapjukon azt olvasom, hogy olyan fantasztikus képregényt rajzoltak – igaz az XLRGP bolygó követével együttműködve – hogy nemcsak istenhátamegetti városkánkban, hanem a galaxis összes lakott bolygóján is az érdeklődés középpontja lesz, de azért a Szféra udvarán láttam egy kis bizonytalanságot a kreatív alkotók szemében. Ez csak természetes, hiszen „szűz talajon” mozognak, de szeptember végén minden kiderül, ugyanis akkor jelenik meg az első szám.
Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás alkotók
Fotó: Vizi Géza
Jelenleg a terjesztésen dolgoznak, hogy mindenki számára könnyen elérhető legyen például az újságosbódékban vagy megrendelés alapján. Kriszta írja a forgatókönyvet, Mátyás rajzolja, nem is szárnyalhat el túlságosan a rajzoló fantáziája, köti őt a szöveg, de sokszor együtt is „beállnak” egy-egy jelenetbe, sőt néha még a seprű is előkerül, hogy jobban el tudják képzelni az adott jelenetet, amely a kockákba kerül – vallották be a szerzők.
Mindketten hatalmas science fiction rajongók, sci-fi animációs filmkészítéssel kezdték, de hamar rájöttek, hogy nem éri meg a befektetést, hiszen túl sok a munka vele. „Ezután jött a képregény ötlete, amelyet amúgy papírmozinak is neveznek,
– ismerte be Mátyás.
Az első lapszám címlapja
Fotó: Fantomatika
A Fantomatika képregénysorozatot havonta szeretné megjelentetni a szerzőpáros. Ebben önálló történeteket találunk majd, és eredeti, Sárosi Mátyás és Szabó Kriszta, illetve más helyi alkotók által készített történeteket fognak közölni. Azaz várják olyan grafikusok és írók jelentkezését, akik részt vállalnának a következő számok elkészítésében. Már vannak jelentkezők, ki is választottak párat, de még várják az alkotótársakat.
Fotó: Fantomatika
A nagyobb képregényrajzoló cégeknél a munka le van osztva, egy csapat rajzolja a storyboardot, egy másik kihúzza tussal, egy harmadik pedig kiszínezi, meséli Mátyás,
Három hónapig tart egy szám megrajzolása, ezért is keresik az alkotótársakat, hiszen két személynek lehetetlen lenne havilapot készíteni.
A szerzők a marosvásárhelyi Szférán is bemutatkoztak
Fotó: Haáz Vince
Főként a tinédzsereket kívánják megszólítani a lappal, hiszen úgy érzik, nincs lefedve ez a korosztály „folyóiratügyileg”, a tizenéves nem tud egy jobbacska lapot a kezébe venni, csak a Bravot és társait – mesélték a szerzők. Bár azon meglepődtek, hogy a fantomatika.com nevű honlapjukon eddig csak a harminc pluszos korosztály töltötte ki a kérdőívet, de nem adják fel a reményt, azt várják, hogy hazatérjenek a vakációzásból a tizenévesek, és ráharapjanak a képregényre. Igaz, hogy 16 pluszos műfaj, de bátran ajánlják a 14 éven felülieknek már, hiszen a legtöbb amerikai filmben több szexualitás, erőszak és drog jelenik meg, mint a képregényükben.
Fotó: Fantomatika
Bár a Fantomatikában is megjelenik enyhén a szexualitás és az erőszak, de ezek kellenek, hogy valósághűbb legyen a történet – ismerte be a szerzőpáros.
A sorozat első történetének címe Fantomatika, akárcsak a folyóiraté, és hat számból áll.
Titok fedi, hogy miről tudnak vagy nem tudnak a felnőttek, de az iskolások megdöbbentő valósággal szembesülnek: a földi emberiséget szándékosan tudatlanságban tartják, a többiek fejlett technológiai körülmények között élnek egy szép, új világban. Így a régóta elvágyódó Bereg álma, hogy a csillagok közé utazzon, és csodálatos felfedezéseket tegyen, szerencséjére vagy balszerencséjére teljesül — a fantomatikus térben – számolnak be a szerzők az első történetről.
Eredeti erdélyi sci-fi
Fotó: Fantomatika
Első körben Erdélyben és Magyarországon szeretnék forgalmazni, de nem riadnak vissza attól sem, hogy nyugatabbra is berobbanjon a minden ízében erdélyi képregény, ha már hozzánk is eljutott például a tizenkét részes Watchmen képregénysorozat vagy a Marvel-képregények. A sci-fi nem ismer lehetetlent.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!