
A Fantomatika képregénysorozatot havonta szeretné megjelentetni a szerzőpáros
Fotó: Fantomatika
A képregényeket vagy nagyon szeretjük, vagy nagyon nem. A science fiction műfajjal is hasonló a helyzet. Ezért sincs olyan könnyű dolga annak a két erdélyi fiatalnak, akik elhatározták, hogy létrehozzák Erdély első képregényhavilapját.
2017. augusztus 22., 18:542017. augusztus 22., 18:54
2017. augusztus 22., 18:562017. augusztus 22., 18:56
Tényfeltáró nyomozásunk kiderítette, hogy a Molnár utcában rejtőzködő szörnyeteget a képregények iránti rajongás hozta el a galaxisunkba – olvasom a Fantomatika nevű képregényhavilap beharangozó szórólapján. Izgalmas, bár sosem rajongtam a képregényekért, de a sci-fi közel áll a szívemhez. Már csak ezért is meghallgattam a Fantomatika marosvásárhelyi bemutatkozását a Szféra rendezvénysorozata keretében.
Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás egyedi kezdeményezésbe fogott, hiszen Erdélyben még nem született sci-fi képregény, nemhogy havilap. A szórólapjukon azt olvasom, hogy olyan fantasztikus képregényt rajzoltak – igaz az XLRGP bolygó követével együttműködve – hogy nemcsak istenhátamegetti városkánkban, hanem a galaxis összes lakott bolygóján is az érdeklődés középpontja lesz, de azért a Szféra udvarán láttam egy kis bizonytalanságot a kreatív alkotók szemében. Ez csak természetes, hiszen „szűz talajon” mozognak, de szeptember végén minden kiderül, ugyanis akkor jelenik meg az első szám.
Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás alkotók
Fotó: Vizi Géza
Jelenleg a terjesztésen dolgoznak, hogy mindenki számára könnyen elérhető legyen például az újságosbódékban vagy megrendelés alapján. Kriszta írja a forgatókönyvet, Mátyás rajzolja, nem is szárnyalhat el túlságosan a rajzoló fantáziája, köti őt a szöveg, de sokszor együtt is „beállnak” egy-egy jelenetbe, sőt néha még a seprű is előkerül, hogy jobban el tudják képzelni az adott jelenetet, amely a kockákba kerül – vallották be a szerzők.
Mindketten hatalmas science fiction rajongók, sci-fi animációs filmkészítéssel kezdték, de hamar rájöttek, hogy nem éri meg a befektetést, hiszen túl sok a munka vele. „Ezután jött a képregény ötlete, amelyet amúgy papírmozinak is neveznek,
– ismerte be Mátyás.
Az első lapszám címlapja
Fotó: Fantomatika
A Fantomatika képregénysorozatot havonta szeretné megjelentetni a szerzőpáros. Ebben önálló történeteket találunk majd, és eredeti, Sárosi Mátyás és Szabó Kriszta, illetve más helyi alkotók által készített történeteket fognak közölni. Azaz várják olyan grafikusok és írók jelentkezését, akik részt vállalnának a következő számok elkészítésében. Már vannak jelentkezők, ki is választottak párat, de még várják az alkotótársakat.
Fotó: Fantomatika
A nagyobb képregényrajzoló cégeknél a munka le van osztva, egy csapat rajzolja a storyboardot, egy másik kihúzza tussal, egy harmadik pedig kiszínezi, meséli Mátyás,
Három hónapig tart egy szám megrajzolása, ezért is keresik az alkotótársakat, hiszen két személynek lehetetlen lenne havilapot készíteni.
A szerzők a marosvásárhelyi Szférán is bemutatkoztak
Fotó: Haáz Vince
Főként a tinédzsereket kívánják megszólítani a lappal, hiszen úgy érzik, nincs lefedve ez a korosztály „folyóiratügyileg”, a tizenéves nem tud egy jobbacska lapot a kezébe venni, csak a Bravot és társait – mesélték a szerzők. Bár azon meglepődtek, hogy a fantomatika.com nevű honlapjukon eddig csak a harminc pluszos korosztály töltötte ki a kérdőívet, de nem adják fel a reményt, azt várják, hogy hazatérjenek a vakációzásból a tizenévesek, és ráharapjanak a képregényre. Igaz, hogy 16 pluszos műfaj, de bátran ajánlják a 14 éven felülieknek már, hiszen a legtöbb amerikai filmben több szexualitás, erőszak és drog jelenik meg, mint a képregényükben.
Fotó: Fantomatika
Bár a Fantomatikában is megjelenik enyhén a szexualitás és az erőszak, de ezek kellenek, hogy valósághűbb legyen a történet – ismerte be a szerzőpáros.
A sorozat első történetének címe Fantomatika, akárcsak a folyóiraté, és hat számból áll.
Titok fedi, hogy miről tudnak vagy nem tudnak a felnőttek, de az iskolások megdöbbentő valósággal szembesülnek: a földi emberiséget szándékosan tudatlanságban tartják, a többiek fejlett technológiai körülmények között élnek egy szép, új világban. Így a régóta elvágyódó Bereg álma, hogy a csillagok közé utazzon, és csodálatos felfedezéseket tegyen, szerencséjére vagy balszerencséjére teljesül — a fantomatikus térben – számolnak be a szerzők az első történetről.
Eredeti erdélyi sci-fi
Fotó: Fantomatika
Első körben Erdélyben és Magyarországon szeretnék forgalmazni, de nem riadnak vissza attól sem, hogy nyugatabbra is berobbanjon a minden ízében erdélyi képregény, ha már hozzánk is eljutott például a tizenkét részes Watchmen képregénysorozat vagy a Marvel-képregények. A sci-fi nem ismer lehetetlent.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
szóljon hozzá!