Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:58

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság

20:33

Bukovinai szezonzáró: királycsinálók lesznek a háromszéki csapatok a 3. Ligában

20:24

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

20:09

Az ivóvíz tiszta, több kút viszont erősen fertőzött Kézdivásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Flitteres emlékek: egy korszak a jégen

Milyen volt egy műkorcsolya-ruházat az 1950-es években? Mi mindenről mesélhet ez a piros gyapjúszövetből készült, flitteres ruha és a fehér színű korcsolya? A téli sportok csíki történetét idézi februárban a Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya.

Péter Beáta

2025. február 09., 11:092025. február 09., 11:09

2025. február 09., 11:222025. február 09., 11:22

műkorcsolya, emlékek, múzeum, ruha, flitteres

A flitteres piros ruha

Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum

Péter Beáta

2025. február 09., 11:092025. február 09., 11:09

2025. február 09., 11:222025. február 09., 11:22

A flitteres piros ruha

Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum

A Csíki Székely Múzeum 2018-ban nyitotta meg az Útkereszteződésben című nagyszabású állandó kiállítását, amely Csíkszereda város történetét mutatja be a kezdetektől a kommunizmus utolsó évéig, 1989-ig. A Ligeten 13 részes sorozatban mutattuk be a nagyszabású kiállítást, Vásáros utak kereszteződésében címmel.

korábban írtuk

Vásáros utak kereszteződésében (1.): hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?

A székelyek megtelepedésétől az 1989-es fordulatig tartó időszakot öleli fel az a várostörténeti kiállítás a csíkszeredai Mikó-várban, amely öt év muzeológusi munkát követően valósult meg. Most induló minisorozatunkban a hét teremben látható, augusztusban megnyílt kiállítást mutatjuk be.

A kiállítás létrehozását évekig tartó levéltári- és terepkutatás, valamint tárgygyűjtés előzte meg. Ez alkalommal, a csíkszeredai néhai Rákosi Zoltán mérnök és családja nagytételű adományt ajánlott fel a múzeumnak, melynek részét képezte a műkorcsolya-ruházat is, korcsolyával együtt. Ezt a tárgyegyüttest állították ki a csíki múzeumban a februári hónap tárgyaként, a téli sportok hónapjában.

korábban írtuk

Vásáros utak kereszteződésében (13.): a kommunizmus évei

Útkereszteződésben címmel nyílt állandó kiállítás 2018 augusztusában a Csíki Székely Múzeum hét termében, izgalmas kalandozást kínálva a múltba: Csíkszereda város történetét mutatja be a látogatóknak. Az elmúlt mintegy másfél évben teremről teremre kalauzoltuk végig olvasóinkat.

Az értékes adomány magába foglalja azokat a korabeli sportújságokat is (eredeti példányok), melyek tudósítanak az eseményekről, versenyekről, díjazásokról, román és magyar nyelven egyaránt, idézve a kor hangulatát és e művészi sportág megbecsülését, értékét. Ilyenek a Sportul popular (1958), Informația Bucureștiului (1960), Előre (1960), Ifjúmunkás (1968), Hargita (1971) stb.

Ezeket kronológiai sorrendben, igényesen összeállítva őrizte meg a család, az utókor számára.

Továbbá, eredeti plakátok, diplomák, kitüntetések, a műkorcsolya szakosztály szervezési dokumentumai is gazdagították a múzeum tulajdonát – avatott be Magyari Éva, a Csíki Székely Múzeum történeti gyűjteményének vezetője.

Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona

A most kiállított műkorcsolyaruha egykori tulajdonosa, Rákosi Zoltánné Seiwarth Éva az 1950-60-as évek csíkszeredai jégsport kiemelkedő alakja volt, tehetsége révén sikeres műkorcsolyázóként vált ismertté. Testvérével, Imolával együtt számos ifjúsági és felnőtt országos szintű műkorcsolyázó-bajnokságon vettek részt, jelentős eredményekkel.

Korcsolyát nem kötöttem most már tizenöt éve, de álmomban rengeteget korcsolyázok”

– vallotta könnyeivel küszködve Seiwarth Éva a 2019-ben Becze Zoltán sportújságírónak adott interjúban, amelynek alapján egy könyv is készült Nagyon szerettem a műkorcsolyát címmel. Ebben mesél többek között a kezdetekről, az akkori nehéz körülményekről, a Hargitai mókusokról, a bukaresti évekről, amikor testvérével, Imolával az országos műkorcsolya-válogatott tagjai voltak. És arról is, hogy milyen öröm volt számára, amikor Csíkszeredában a hokimeccsek szünetében korcsolyázhatott, és a közönség lelkesen tapsolt. Nevetve mesélte, hogy „nem volt nekünk testhezálló harisnyánk, hogy jól nézzünk ki. És történt meg ilyen butaság, hogy jöttek fényképezni Csíkszeredába, és képes voltam csóré lábbal -20 Celsius-fokos hidegben kimenni korcsolyázni, hogy jól nézzek ki a képen.”

Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum

1960-ban édesapjukat, Seiwarth Lászlót (1908-1979) politikai összeesküvés vádjával bebörtönözték és mindenét elkobozták. „Utána kitettek a Dinamotól. Ott maradtunk edző nélkül és jég nélkül, mert a jégre nem engedtek fel.” Hozzátette, egy politikai elítélt gyermeke semmi nem lehetett, sem válogatott sportoló, sem egyetemista.

A flitteres piros műkorcsolyaruha és a fehér korcsolya februárban megtekinthető a Csíki Székely Múzeumban

Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum

Az 1960-as évek második felében megalakult Csíki Sportiskolában ő indította el a műkorcsolya szakosztályt, szervezőként és edzőként is gyümölcsöző pályát tudhat magáénak. A Seiwarth család Csíkszeredában nemcsak a sportban ismert, édesapjuk a város egykori neves fényképésze volt. Lányai műkorcsolyában elért sikereit fotósorozatban örökítette meg és rendezte gyönyörű, kemény kötésű albumokba, melyeket akár képes krónikának is nevezhetünk – mutatott rá Magyari Éva.

műkorcsolya, emlékek, múzeum, ruha, album

Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona

A történeti gyűjteményének vezetője kitért arra is, hogy a műkorcsolyázók ruházatának divattörténete a 19. század végére nyúlik vissza, amikor nemzetközi műkorcsolyaversenyeket rendeztek Hamburgban, Szentpéterváron, valamint Londonban.

A korcsolyázók technikai tudása, a koreográfia és zene mellett rendkívül fontos szerepet kapott a megjelenés és a látványos kosztumáció.

A századelején viselt versenyöltözékek annyiban tértek el a hétköznapi téli ruházattól, hogy azokhoz utcai cipő helyett korcsolyát húztak, természetesen a nők bokáig érő szoknyákban, a férfiak öltönyben léptek jégre. Az 1930-as években, a norvég olimpiai- és világbajnok, Sonia Heine reformálta meg a műkorcsolya-ruházat divatját, mégpedig úgy, hogy az addig megszokottnál jóval rövidebb szoknyás kosztümökben kezdett versenyezni. Több női versenyző követte példáját. Később, az ’50-es évek divatja szerint, a ruhák jelmezszerűvé kezdtek válni, megjelentek az élénkebb színű, gyakran fényesebb textúrájú anyagok, kiegészítve olyan dekorációs elemekkel is, mint például a flitterek.

Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum

A kiállított korcsolyaruha is követi az 1950-es, ’60-as évek divatját: piros színű, puha gyapjúszövetből készült, hosszú ujjú, kis kerek gallérral, karcsúsított, rövid rakott szoknyarésszel, melynek flitterezése ünnepélyessé teszi a ruha hangulatát. Állapota nagyon jó, mérete alapján a jelenlegi 38-as női ruhaméretnek felel meg. Bukarestben készítették a válogatottnak.

Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona

A fehér színű korcsolya bőrből készült (a női korcsolyázók általában fehér színűt viseltek, míg a férfiak feketét), jó állapotban maradt meg. Kifinomult és stílusos dizájnnal rendelkezik: a lábhoz való rögzítése fűzéssel történt, bokáig lyukakon keresztül, innen lábszárig kapcsokban folytatódik. Pengéje acélból készült, enyhén görbített profilú, orránál recés. A recés rész szerepe, az ugrások, trükkök kivitelezésénél, a cipő sarkán túlnyúló penge viszont irányváltás esetén kellett stabilitást biztosítson a korcsolya viselőjének.

A tárgyak megtekinthetőek a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.