Milyen volt egy műkorcsolya-ruházat az 1950-es években? Mi mindenről mesélhet ez a piros gyapjúszövetből készült, flitteres ruha és a fehér színű korcsolya? A téli sportok csíki történetét idézi februárban a Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya.
2025. február 09., 11:092025. február 09., 11:09
2025. február 09., 11:222025. február 09., 11:22
A flitteres piros ruha
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Milyen volt egy műkorcsolya-ruházat az 1950-es években? Mi mindenről mesélhet ez a piros gyapjúszövetből készült, flitteres ruha és a fehér színű korcsolya? A téli sportok csíki történetét idézi februárban a Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya.
2025. február 09., 11:092025. február 09., 11:09
2025. február 09., 11:222025. február 09., 11:22
A Csíki Székely Múzeum 2018-ban nyitotta meg az Útkereszteződésben című nagyszabású állandó kiállítását, amely Csíkszereda város történetét mutatja be a kezdetektől a kommunizmus utolsó évéig, 1989-ig. A Ligeten 13 részes sorozatban mutattuk be a nagyszabású kiállítást, Vásáros utak kereszteződésében címmel.

A székelyek megtelepedésétől az 1989-es fordulatig tartó időszakot öleli fel az a várostörténeti kiállítás a csíkszeredai Mikó-várban, amely öt év muzeológusi munkát követően valósult meg. Most induló minisorozatunkban a hét teremben látható, augusztusban megnyílt kiállítást mutatjuk be.
A kiállítás létrehozását évekig tartó levéltári- és terepkutatás, valamint tárgygyűjtés előzte meg. Ez alkalommal, a csíkszeredai néhai Rákosi Zoltán mérnök és családja nagytételű adományt ajánlott fel a múzeumnak, melynek részét képezte a műkorcsolya-ruházat is, korcsolyával együtt. Ezt a tárgyegyüttest állították ki a csíki múzeumban a februári hónap tárgyaként, a téli sportok hónapjában.

Útkereszteződésben címmel nyílt állandó kiállítás 2018 augusztusában a Csíki Székely Múzeum hét termében, izgalmas kalandozást kínálva a múltba: Csíkszereda város történetét mutatja be a látogatóknak. Az elmúlt mintegy másfél évben teremről teremre kalauzoltuk végig olvasóinkat.
Az értékes adomány magába foglalja azokat a korabeli sportújságokat is (eredeti példányok), melyek tudósítanak az eseményekről, versenyekről, díjazásokról, román és magyar nyelven egyaránt, idézve a kor hangulatát és e művészi sportág megbecsülését, értékét. Ilyenek a Sportul popular (1958), Informația Bucureștiului (1960), Előre (1960), Ifjúmunkás (1968), Hargita (1971) stb.
Továbbá, eredeti plakátok, diplomák, kitüntetések, a műkorcsolya szakosztály szervezési dokumentumai is gazdagították a múzeum tulajdonát – avatott be Magyari Éva, a Csíki Székely Múzeum történeti gyűjteményének vezetője.
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
– vallotta könnyeivel küszködve Seiwarth Éva a 2019-ben Becze Zoltán sportújságírónak adott interjúban, amelynek alapján egy könyv is készült Nagyon szerettem a műkorcsolyát címmel. Ebben mesél többek között a kezdetekről, az akkori nehéz körülményekről, a Hargitai mókusokról, a bukaresti évekről, amikor testvérével, Imolával az országos műkorcsolya-válogatott tagjai voltak. És arról is, hogy milyen öröm volt számára, amikor Csíkszeredában a hokimeccsek szünetében korcsolyázhatott, és a közönség lelkesen tapsolt. Nevetve mesélte, hogy „nem volt nekünk testhezálló harisnyánk, hogy jól nézzünk ki. És történt meg ilyen butaság, hogy jöttek fényképezni Csíkszeredába, és képes voltam csóré lábbal -20 Celsius-fokos hidegben kimenni korcsolyázni, hogy jól nézzek ki a képen.”
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
A flitteres piros műkorcsolyaruha és a fehér korcsolya februárban megtekinthető a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A századelején viselt versenyöltözékek annyiban tértek el a hétköznapi téli ruházattól, hogy azokhoz utcai cipő helyett korcsolyát húztak, természetesen a nők bokáig érő szoknyákban, a férfiak öltönyben léptek jégre. Az 1930-as években, a norvég olimpiai- és világbajnok, Sonia Heine reformálta meg a műkorcsolya-ruházat divatját, mégpedig úgy, hogy az addig megszokottnál jóval rövidebb szoknyás kosztümökben kezdett versenyezni. Több női versenyző követte példáját. Később, az ’50-es évek divatja szerint, a ruhák jelmezszerűvé kezdtek válni, megjelentek az élénkebb színű, gyakran fényesebb textúrájú anyagok, kiegészítve olyan dekorációs elemekkel is, mint például a flitterek.
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A tárgyak megtekinthetőek a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Rákosi Zoltán és családja által a múzeumnak adományozott album
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A Becze Zoltán által szerkesztett könyv
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!