Milyen volt egy műkorcsolya-ruházat az 1950-es években? Mi mindenről mesélhet ez a piros gyapjúszövetből készült, flitteres ruha és a fehér színű korcsolya? A téli sportok csíki történetét idézi februárban a Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya.
2025. február 09., 11:092025. február 09., 11:09
2025. február 09., 11:222025. február 09., 11:22
A flitteres piros ruha
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Milyen volt egy műkorcsolya-ruházat az 1950-es években? Mi mindenről mesélhet ez a piros gyapjúszövetből készült, flitteres ruha és a fehér színű korcsolya? A téli sportok csíki történetét idézi februárban a Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya.
2025. február 09., 11:092025. február 09., 11:09
2025. február 09., 11:222025. február 09., 11:22
A Csíki Székely Múzeum 2018-ban nyitotta meg az Útkereszteződésben című nagyszabású állandó kiállítását, amely Csíkszereda város történetét mutatja be a kezdetektől a kommunizmus utolsó évéig, 1989-ig. A Ligeten 13 részes sorozatban mutattuk be a nagyszabású kiállítást, Vásáros utak kereszteződésében címmel.

A székelyek megtelepedésétől az 1989-es fordulatig tartó időszakot öleli fel az a várostörténeti kiállítás a csíkszeredai Mikó-várban, amely öt év muzeológusi munkát követően valósult meg. Most induló minisorozatunkban a hét teremben látható, augusztusban megnyílt kiállítást mutatjuk be.
A kiállítás létrehozását évekig tartó levéltári- és terepkutatás, valamint tárgygyűjtés előzte meg. Ez alkalommal, a csíkszeredai néhai Rákosi Zoltán mérnök és családja nagytételű adományt ajánlott fel a múzeumnak, melynek részét képezte a műkorcsolya-ruházat is, korcsolyával együtt. Ezt a tárgyegyüttest állították ki a csíki múzeumban a februári hónap tárgyaként, a téli sportok hónapjában.

Útkereszteződésben címmel nyílt állandó kiállítás 2018 augusztusában a Csíki Székely Múzeum hét termében, izgalmas kalandozást kínálva a múltba: Csíkszereda város történetét mutatja be a látogatóknak. Az elmúlt mintegy másfél évben teremről teremre kalauzoltuk végig olvasóinkat.
Az értékes adomány magába foglalja azokat a korabeli sportújságokat is (eredeti példányok), melyek tudósítanak az eseményekről, versenyekről, díjazásokról, román és magyar nyelven egyaránt, idézve a kor hangulatát és e művészi sportág megbecsülését, értékét. Ilyenek a Sportul popular (1958), Informația Bucureștiului (1960), Előre (1960), Ifjúmunkás (1968), Hargita (1971) stb.
Továbbá, eredeti plakátok, diplomák, kitüntetések, a műkorcsolya szakosztály szervezési dokumentumai is gazdagították a múzeum tulajdonát – avatott be Magyari Éva, a Csíki Székely Múzeum történeti gyűjteményének vezetője.
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
– vallotta könnyeivel küszködve Seiwarth Éva a 2019-ben Becze Zoltán sportújságírónak adott interjúban, amelynek alapján egy könyv is készült Nagyon szerettem a műkorcsolyát címmel. Ebben mesél többek között a kezdetekről, az akkori nehéz körülményekről, a Hargitai mókusokról, a bukaresti évekről, amikor testvérével, Imolával az országos műkorcsolya-válogatott tagjai voltak. És arról is, hogy milyen öröm volt számára, amikor Csíkszeredában a hokimeccsek szünetében korcsolyázhatott, és a közönség lelkesen tapsolt. Nevetve mesélte, hogy „nem volt nekünk testhezálló harisnyánk, hogy jól nézzünk ki. És történt meg ilyen butaság, hogy jöttek fényképezni Csíkszeredába, és képes voltam csóré lábbal -20 Celsius-fokos hidegben kimenni korcsolyázni, hogy jól nézzek ki a képen.”
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
A flitteres piros műkorcsolyaruha és a fehér korcsolya februárban megtekinthető a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A századelején viselt versenyöltözékek annyiban tértek el a hétköznapi téli ruházattól, hogy azokhoz utcai cipő helyett korcsolyát húztak, természetesen a nők bokáig érő szoknyákban, a férfiak öltönyben léptek jégre. Az 1930-as években, a norvég olimpiai- és világbajnok, Sonia Heine reformálta meg a műkorcsolya-ruházat divatját, mégpedig úgy, hogy az addig megszokottnál jóval rövidebb szoknyás kosztümökben kezdett versenyezni. Több női versenyző követte példáját. Később, az ’50-es évek divatja szerint, a ruhák jelmezszerűvé kezdtek válni, megjelentek az élénkebb színű, gyakran fényesebb textúrájú anyagok, kiegészítve olyan dekorációs elemekkel is, mint például a flitterek.
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A tárgyak megtekinthetőek a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Rákosi Zoltán és családja által a múzeumnak adományozott album
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A Becze Zoltán által szerkesztett könyv
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!