
Fotó: Netflix
Emlékszünk, hogy milyen érzés borzongani a lehetséges sötét jövő és az elborult fiktív technológia negatív hatásainak láttán a Black Mirror (Fekete Tükör) korábbi évadaiban? Na, az új évad nézése közben elfelejthetjük ezt az érzést.
2019. június 12., 15:142019. június 12., 15:14
2020. augusztus 10., 21:552020. augusztus 10., 21:55
Még tavaly decemberben különálló, interaktív epizóddal rukkolt elő a brit Chanel 4-on kezdődött, a harmadik évadtól a Netflix által felélesztett, sötét disztópiákat bemutató antológiasorozat, most visszatértek a gyökerekhez, és hat helyett háromrészes évadot adtak ki. Ha a premier előtt alig néhány héttel bemutatott előzetesek bizakodásra adtak okot, hogy ismét borzonghatunk az elképzelt sötét jövő láttán,

Korunk egyik legnagyszerűbb antológia-sorozata a Black Mirror (Fekete Tükör). A disztópikus jövőképet, alternatív valóságokat bemutató széria egyedülálló a maga nemében.
Hiába nyertek meg a készítők olyan hírességeket és színészeket az új évadhoz, mint Miley Cyrus, Pom Klementieff, Anthony Mackie, Yahya Abdul-Mateen II, Andrew Scott, Topher Grace, ez nem elég ahhoz, hogy a Black Mirror legújabb kiadása kiemelkedjen a középszerből. Nyilván nem rajtuk múlt, ők többek között azért kellettek, hogy azoknak is eladják a Black Mirrort, akiknek eddig valamiért nem került fel a radarjára a sorozat, ugyanakkor azért, hogy megmutassák:
Visszatérve azonban a sorozat védjegyének számító sötét jövőre, az újonnan bemutatott három disztópia nem sikerült olyan feketére, mint amikhez eddig hozzászoktunk. Most inkább a jelen kifigurázására mentek rá a készítők, ami még csak megosztóra sem sikerült, a háromból két rész pedig a szereplők szempontjából viszonylagos happy enddel zárult, ami néhány korábbi epizódot leszámítva nem igazán volt jellemző eddig a sorozatra.
Fotó: Netflix
De lássuk, hogy miről is szóltak ezek az új epizódok (minimális spoilerekkel):
• Videó: Netflix
Egy párkapcsolati dráma, amelyben helyet kap egy kevés felnövéstörténet, az ellaposodó, illetve kibontakozó szexualitás, az újdonság magával ragadó érzése és a jó folyamatos átélésének akarása és hajszolása. Dany és Karl, akik fiatalkoruk óta jó barátok, évek múlva találkoznak: egyikük családos ember, másikuk kapcsolatról kapcsolatra ugráló, soha fel nem növő nagymenő.
A közös pont egy fiatalkori kedvenc, a Mortal Kombatra és a Tekkenre hajazó számítógépes játék, aminek immár a virtuális valóságban kipróbálható legújabb verziója okozza a bonyodalmakat. Itt azonban nem valami sötét technológiával állunk szemben, csupán egy továbbgondolt játékfejlesztéssel, ami az egyelőre még távoli, de a számítógépes játékok és a virtuális valóság ötvözésének nem egy elképzelhetetlen vetületével, egészen pontosan
Ezt leszámítva azonban az epizód nem tud kimozdulni egy sima párkapcsolati dráma szintjéről, mint például amilyen a Netflix Easy című folytatásos antológiája is, ami magában érdekes, a Black Mirror világában viszont kevésnek bizonyul.
• Videó: Netflix
Ez az epizód nem is egy elképzelt jövőről, hanem a jelen több technológiai fejlesztésének kisarkításáról, párhuzamba állításáról szól. (Az epizód elején a néző tudtára is adják, hogy egy fiktív 2018-ban játszódik a történet.) Adott egy Hitcher-sofőr (Uber), aki csak a Smithereens (Facebook/Twitter) tech-cég székhelye előtt állomásozva vállal fuvarokat, azzal a szándékkal, hogy kapcsolatba léphessen annak elérhetetlennek számító vezetőjével, ennek érdekében pedig a fenyegetéstől és az erőszaktól sem riad vissza.
A saját maga által kreált visszafordíthatatlan helyzet mocsarában egyre inkább elsüllyedő frusztrált kisember és a vállalati bürokrácia, valamint az egyre nagyobb méreteket öltő hatósági intézkedés, emellett
Ezt lovagolja meg az epizód, ami egy nem is annyira fiktív példával állítja pellengére a közösségi oldalak függőségének problematikáját (gondoljunk csak a tavalyi, élőben közvetített, számos áldozattal járó buszbalesetre), amihez sajnos már nem szükséges egy Black Mirror rész. Az évad legjobbjának számító epizód elnyújtott fokozással jut el a korábbi részekben is a nézőbe sulykolt végkövetkeztetésig, miszerint
• Videó: Netflix
A rész, amelyet Miley Cyrussal promóztak, mégsem az énekesnő a főszereplője. A zeneipari kizsákmányolást, az influencer-jelenséget, a rajongást, a kiégést és a sztereotípiákat is pellengére állító epizódban már a sötét jövőből is kapunk egy szeletet, azonban a happy end végül elveszi ennek a komolyságát.
A két lelkileg sérült, egymást meg nem értő lány, az öntudatra ébredő tudat-lenyomat, a pártfogoltja tehetségét kihasználó kíméletlen, már gonosznak mondható üzletasszony és a csipkerózsika-álomba kényszerített, a sztárságba belefáradó, megtört primadonna története
Hiányoltam az új évadból, hogy egy pillanatra sem váltott ki borzongást belőlem és egy percre sem ébresztette fel a sötét jövő iránt érzett paranoiám, amit azért el tudott érni a legtöbb korábbi epizód.
Fotó: Netflix
Azonban nem temetném még teljesen a produkciót, hiszen Charlie Brookerből simán kinézem, hogy a kísérletezős, interaktív Bandersnatch után van még bőven borzongatás a tarsolyában, csak épp a sorozatot forgalmazó Netflix nyomására rövid idő alatt kellett előrukkolnia valamivel.
De hátha év végén, vagy jövő ilyenkor egy újabb, a korábbi évadok szintjéhez felérő sötét jövőképpel hozza ránk a frászt, ha csak néhány pillanat erejéig is…
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!