Ez a tükör már nem is annyira fekete

De lássuk, hogy miről is szóltak ezek az új epizódok (minimális spoilerekkel):

Striking Vipers

Egy párkapcsolati dráma, amelyben helyet kap egy kevés felnövéstörténet, az ellaposodó, illetve kibontakozó szexualitás, az újdonság magával ragadó érzése és a jó folyamatos átélésének akarása és hajszolása. Dany és Karl, akik fiatalkoruk óta jó barátok, évek múlva találkoznak: egyikük családos ember, másikuk kapcsolatról kapcsolatra ugráló, soha fel nem növő nagymenő.

A közös pont egy fiatalkori kedvenc, a Mortal Kombatra és a Tekkenre hajazó számítógépes játék, aminek immár a virtuális valóságban kipróbálható legújabb verziója okozza a bonyodalmakat. Itt azonban nem valami sötét technológiával állunk szemben, csupán egy továbbgondolt játékfejlesztéssel, ami az egyelőre még távoli, de a számítógépes játékok és a virtuális valóság ötvözésének nem egy elképzelhetetlen vetületével, egészen pontosan

Ez az epizód nem is egy elképzelt jövőről, hanem a jelen több technológiai fejlesztésének kisarkításáról, párhuzamba állításáról szól. (Az epizód elején a néző tudtára is adják, hogy egy fiktív 2018-ban játszódik a történet.) Adott egy Hitcher-sofőr (Uber), aki csak a Smithereens (Facebook/Twitter) tech-cég székhelye előtt állomásozva vállal fuvarokat, azzal a szándékkal, hogy kapcsolatba léphessen annak elérhetetlennek számító vezetőjével, ennek érdekében pedig a fenyegetéstől és az erőszaktól sem riad vissza.

A saját maga által kreált visszafordíthatatlan helyzet mocsarában egyre inkább elsüllyedő frusztrált kisember és a vállalati bürokrácia, valamint az egyre nagyobb méreteket öltő hatósági intézkedés, emellett

A rész, amelyet Miley Cyrussal promóztak, mégsem az énekesnő a főszereplője. A zeneipari kizsákmányolást, az influencer-jelenséget, a rajongást, a kiégést és a sztereotípiákat is pellengére állító epizódban már a sötét jövőből is kapunk egy szeletet, azonban a happy end végül elveszi ennek a komolyságát.

A két lelkileg sérült, egymást meg nem értő lány, az öntudatra ébredő tudat-lenyomat, a pártfogoltja tehetségét kihasználó kíméletlen, már gonosznak mondható üzletasszony és a csipkerózsika-álomba kényszerített, a sztárságba belefáradó, megtört primadonna története

Azonban nem temetném még teljesen a produkciót, hiszen Charlie Brookerből simán kinézem, hogy a kísérletezős, interaktív Bandersnatch után van még bőven borzongatás a tarsolyában, csak épp a sorozatot forgalmazó Netflix nyomására rövid idő alatt kellett előrukkolnia valamivel.

De hátha év végén, vagy jövő ilyenkor egy újabb, a korábbi évadok szintjéhez felérő sötét jövőképpel hozza ránk a frászt, ha csak néhány pillanat erejéig is…