
Fotó: Netflix
Korunk egyik legnagyszerűbb antológia-sorozata a Black Mirror (Fekete Tükör). A disztópikus jövőképet, alternatív valóságokat bemutató széria egyedülálló a maga nemében, a nemrég megjelent negyedik évada pedig azt bizonyítja, hogy tud még újat hozni az ember és a modern technológia vívmányainak egyre sötétedő kapcsolatáról.
2018. január 11., 15:342018. január 11., 15:34
Elgondolkodtunk már valaha azon, hogy milyen lenne, ha a technológia segítségével tovább élhetne a tudatunk? Vagy azon, hogy milyen lenne, ha egy algoritmus sorsolna össze az életünk párjával, aki így tényleg a nagy Ő lenne számunkra? Esetleg azon, hogy mit mondanánk annak az embernek, akivel halála után ismét találkozhatnánk?
Fotó: Netflix
Nos, a Black Mirror készítője, Charlie Brooker elgondolkodott, és
A Black Mirror szerint a jövő technológiája alapvetően rossz és elhibázott, de tulajdonképpen mi, emberek vagyunk, akik ilyenné tesszük.
Fotó: Netflix
Amikor mindenkinek meg kell legyen a helye a kerek egészben, és nincs kitörési lehetőség, ha pedig ezt valaki megpróbálná, azt kegyetlenül megtorolnák. Ilyen és ehhez hasonló fiktív jeleneteket vázol fel korunk egyik, immár legismertebb antológia-sorozata, amely egy brit tévéadón kezdte a pályafutását, majd a Netflixnek hála új „lehetőséget” kapott, és most világszerte készteti szörnyülködésre és elgondolkodásra a nézőket.
Fotó: Netflix
Az antológia-sorozat lényege, hogy teljesen különálló, egymástól független részekből épül fel, tehát bárhol be lehet kapcsolódni és nem szükséges a korábbi epizódok ismerete. A Black Mirror is ilyen, bár a legutóbbi, december végén kijött negyedik évad utolsó része, a Black Museum egy kissé összeköti a részeket, és megerősíti azt a rajongói teóriát, miszerint a sorozat összes nem túl távoli, vagy épp nagyon távoli jövőben játszó része egy alternatív univerzum részét képezi, amelynek középpontjában az emberi társadalom és a modern technológia legújabb vívmányainak szoros kapcsolata áll.
Milyen lenne, ha valaki az engedélyünk nélkül a saját tudatunk másolatát kényszerítené rabszolgasorsra? – ezt a helyzetet vázolja fel két epizód is: a második évad karácsonyi különkiadása (White Christmas) és a negyedik évad első része (USS Callister) is. Utóbbi egy, a sorozattól nem annyira megszokott könnyedebb rész, amelynek a végén még a happy end is nyomokban fellelhető. A Star Trek sorozat előtti tisztelgésnek, de ugyanakkor annak paródiájaként is felfogható részben
Fotó: Netflix
De ott van az Emmy-díjat nyert San Junipero című epizód, amely szintén eltér a sötét jövőt lefestő történetfüzér többi részétől, és amelynek negyedik évados „verziója” a Hang the DJ címet kapta és az internetes párkeresők egy ijesztőbb alternatíváját mutatja be, nem kis csavarral a végén.
A többi rész pedig szinte kivétel nélkül
Fotó: Netflix
A nagy „gonosz” pedig mindig valamilyen eszköz, amit az ember vagy nem rendeltetésszerűen használ, vagy pedig a használat miatt fordul az ember ellen.
Természetesen ez a fajta fikció is eléggé sarkított, és
Fotó: Netflix
Azonban több esetben is kísérteties hasonlóság van a már ma használt technológia és a Black Mirrorban bemutatott között: elég csak a közösségi oldalak osztályozási rendszerére gondolni a Nosedive, a már létező robotkutyák a Metalhead, vagy éppen a virtuális valóság (VR) a Playtest című részekben való továbbgondolása miatt.
Fotó: Netflix
Nem hagyományos értelemben vett sorozat, mivel a történetei sorozatrésznyi hosszúságban mondhatni filmként is megállják a helyüket. Ha egy kis szörnyülködésre vágyunk, netán szeretjük a disztópikus sci-fiket, akkor érdemes bepróbálni.
Fotó: Netflix
Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.
Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.
A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.
A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.
Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
szóljon hozzá!