
Fotó: Netflix
Korunk egyik legnagyszerűbb antológia-sorozata a Black Mirror (Fekete Tükör). A disztópikus jövőképet, alternatív valóságokat bemutató széria egyedülálló a maga nemében, a nemrég megjelent negyedik évada pedig azt bizonyítja, hogy tud még újat hozni az ember és a modern technológia vívmányainak egyre sötétedő kapcsolatáról.
2018. január 11., 15:342018. január 11., 15:34
Elgondolkodtunk már valaha azon, hogy milyen lenne, ha a technológia segítségével tovább élhetne a tudatunk? Vagy azon, hogy milyen lenne, ha egy algoritmus sorsolna össze az életünk párjával, aki így tényleg a nagy Ő lenne számunkra? Esetleg azon, hogy mit mondanánk annak az embernek, akivel halála után ismét találkozhatnánk?
Fotó: Netflix
Nos, a Black Mirror készítője, Charlie Brooker elgondolkodott, és
A Black Mirror szerint a jövő technológiája alapvetően rossz és elhibázott, de tulajdonképpen mi, emberek vagyunk, akik ilyenné tesszük.
Fotó: Netflix
Amikor mindenkinek meg kell legyen a helye a kerek egészben, és nincs kitörési lehetőség, ha pedig ezt valaki megpróbálná, azt kegyetlenül megtorolnák. Ilyen és ehhez hasonló fiktív jeleneteket vázol fel korunk egyik, immár legismertebb antológia-sorozata, amely egy brit tévéadón kezdte a pályafutását, majd a Netflixnek hála új „lehetőséget” kapott, és most világszerte készteti szörnyülködésre és elgondolkodásra a nézőket.
Fotó: Netflix
Az antológia-sorozat lényege, hogy teljesen különálló, egymástól független részekből épül fel, tehát bárhol be lehet kapcsolódni és nem szükséges a korábbi epizódok ismerete. A Black Mirror is ilyen, bár a legutóbbi, december végén kijött negyedik évad utolsó része, a Black Museum egy kissé összeköti a részeket, és megerősíti azt a rajongói teóriát, miszerint a sorozat összes nem túl távoli, vagy épp nagyon távoli jövőben játszó része egy alternatív univerzum részét képezi, amelynek középpontjában az emberi társadalom és a modern technológia legújabb vívmányainak szoros kapcsolata áll.
Milyen lenne, ha valaki az engedélyünk nélkül a saját tudatunk másolatát kényszerítené rabszolgasorsra? – ezt a helyzetet vázolja fel két epizód is: a második évad karácsonyi különkiadása (White Christmas) és a negyedik évad első része (USS Callister) is. Utóbbi egy, a sorozattól nem annyira megszokott könnyedebb rész, amelynek a végén még a happy end is nyomokban fellelhető. A Star Trek sorozat előtti tisztelgésnek, de ugyanakkor annak paródiájaként is felfogható részben
Fotó: Netflix
De ott van az Emmy-díjat nyert San Junipero című epizód, amely szintén eltér a sötét jövőt lefestő történetfüzér többi részétől, és amelynek negyedik évados „verziója” a Hang the DJ címet kapta és az internetes párkeresők egy ijesztőbb alternatíváját mutatja be, nem kis csavarral a végén.
A többi rész pedig szinte kivétel nélkül
Fotó: Netflix
A nagy „gonosz” pedig mindig valamilyen eszköz, amit az ember vagy nem rendeltetésszerűen használ, vagy pedig a használat miatt fordul az ember ellen.
Természetesen ez a fajta fikció is eléggé sarkított, és
Fotó: Netflix
Azonban több esetben is kísérteties hasonlóság van a már ma használt technológia és a Black Mirrorban bemutatott között: elég csak a közösségi oldalak osztályozási rendszerére gondolni a Nosedive, a már létező robotkutyák a Metalhead, vagy éppen a virtuális valóság (VR) a Playtest című részekben való továbbgondolása miatt.
Fotó: Netflix
Nem hagyományos értelemben vett sorozat, mivel a történetei sorozatrésznyi hosszúságban mondhatni filmként is megállják a helyüket. Ha egy kis szörnyülködésre vágyunk, netán szeretjük a disztópikus sci-fiket, akkor érdemes bepróbálni.
Fotó: Netflix
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
szóljon hozzá!