
Fotó: Netflix
Korunk egyik legnagyszerűbb antológia-sorozata a Black Mirror (Fekete Tükör). A disztópikus jövőképet, alternatív valóságokat bemutató széria egyedülálló a maga nemében, a nemrég megjelent negyedik évada pedig azt bizonyítja, hogy tud még újat hozni az ember és a modern technológia vívmányainak egyre sötétedő kapcsolatáról.
2018. január 11., 15:342018. január 11., 15:34
Elgondolkodtunk már valaha azon, hogy milyen lenne, ha a technológia segítségével tovább élhetne a tudatunk? Vagy azon, hogy milyen lenne, ha egy algoritmus sorsolna össze az életünk párjával, aki így tényleg a nagy Ő lenne számunkra? Esetleg azon, hogy mit mondanánk annak az embernek, akivel halála után ismét találkozhatnánk?
Fotó: Netflix
Nos, a Black Mirror készítője, Charlie Brooker elgondolkodott, és
A Black Mirror szerint a jövő technológiája alapvetően rossz és elhibázott, de tulajdonképpen mi, emberek vagyunk, akik ilyenné tesszük.
Fotó: Netflix
Amikor mindenkinek meg kell legyen a helye a kerek egészben, és nincs kitörési lehetőség, ha pedig ezt valaki megpróbálná, azt kegyetlenül megtorolnák. Ilyen és ehhez hasonló fiktív jeleneteket vázol fel korunk egyik, immár legismertebb antológia-sorozata, amely egy brit tévéadón kezdte a pályafutását, majd a Netflixnek hála új „lehetőséget” kapott, és most világszerte készteti szörnyülködésre és elgondolkodásra a nézőket.
Fotó: Netflix
Az antológia-sorozat lényege, hogy teljesen különálló, egymástól független részekből épül fel, tehát bárhol be lehet kapcsolódni és nem szükséges a korábbi epizódok ismerete. A Black Mirror is ilyen, bár a legutóbbi, december végén kijött negyedik évad utolsó része, a Black Museum egy kissé összeköti a részeket, és megerősíti azt a rajongói teóriát, miszerint a sorozat összes nem túl távoli, vagy épp nagyon távoli jövőben játszó része egy alternatív univerzum részét képezi, amelynek középpontjában az emberi társadalom és a modern technológia legújabb vívmányainak szoros kapcsolata áll.
Milyen lenne, ha valaki az engedélyünk nélkül a saját tudatunk másolatát kényszerítené rabszolgasorsra? – ezt a helyzetet vázolja fel két epizód is: a második évad karácsonyi különkiadása (White Christmas) és a negyedik évad első része (USS Callister) is. Utóbbi egy, a sorozattól nem annyira megszokott könnyedebb rész, amelynek a végén még a happy end is nyomokban fellelhető. A Star Trek sorozat előtti tisztelgésnek, de ugyanakkor annak paródiájaként is felfogható részben
Fotó: Netflix
De ott van az Emmy-díjat nyert San Junipero című epizód, amely szintén eltér a sötét jövőt lefestő történetfüzér többi részétől, és amelynek negyedik évados „verziója” a Hang the DJ címet kapta és az internetes párkeresők egy ijesztőbb alternatíváját mutatja be, nem kis csavarral a végén.
A többi rész pedig szinte kivétel nélkül
Fotó: Netflix
A nagy „gonosz” pedig mindig valamilyen eszköz, amit az ember vagy nem rendeltetésszerűen használ, vagy pedig a használat miatt fordul az ember ellen.
Természetesen ez a fajta fikció is eléggé sarkított, és
Fotó: Netflix
Azonban több esetben is kísérteties hasonlóság van a már ma használt technológia és a Black Mirrorban bemutatott között: elég csak a közösségi oldalak osztályozási rendszerére gondolni a Nosedive, a már létező robotkutyák a Metalhead, vagy éppen a virtuális valóság (VR) a Playtest című részekben való továbbgondolása miatt.
Fotó: Netflix
Nem hagyományos értelemben vett sorozat, mivel a történetei sorozatrésznyi hosszúságban mondhatni filmként is megállják a helyüket. Ha egy kis szörnyülködésre vágyunk, netán szeretjük a disztópikus sci-fiket, akkor érdemes bepróbálni.
Fotó: Netflix
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!