A Múzeumok Éjszakáján Málnási Levente néprajzos vezetésével különleges bepillantást nyerhettek a látogatók a Csíki Székely Múzeum rejtett kincseibe: a textíliák és bútorok tárolását és történetét bemutató raktárlátogatás ritka élményt kínált.
2025. június 24., 14:092025. június 24., 14:09
2025. június 24., 14:102025. június 24., 14:10
Első ránézésre csak találomra összeválogatott textíliákat látunk, holott ezekkel az övekkel kötötték meg a gyimesi népviselet szoknyáját a nők
Fotó: Nagy Lilla
A Múzeumok Éjszakáján Málnási Levente néprajzos vezetésével különleges bepillantást nyerhettek a látogatók a Csíki Székely Múzeum rejtett kincseibe: a textíliák és bútorok tárolását és történetét bemutató raktárlátogatás ritka élményt kínált.
2025. június 24., 14:092025. június 24., 14:09
2025. június 24., 14:102025. június 24., 14:10
A Szent Iván éjhez legközelebbi szombaton, június 21-én a Csíki Székely Múzeum ezúttal is csatlakozott a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A különleges alkalom nemcsak fényfestést, koncerteket és kézműves programokat kínált, hanem bepillantást engedett a kulisszák mögé is –
Este kilenc órakor Málnási Levente néprajzossal indult a különleges tárlatvezetés, amely során a textília- és bútorrészleg ritkán látható tárgyai kerültek fókuszba. A kutató részletes magyarázata nyomán nemcsak egy-egy darab története, de a mögöttük húzódó életmód, technikai tudás és kulturális gazdagság is megelevenedett.
Fejszék, béklyók, mozsarak: számos fémtárgy található a Csíki Székely Múzeum néprajzi raktárában
Fotó: Nagy Lilla
A raktárlátogatás a 2017-ben kialakított látványtározóknál kezdődött. „Ezeket egy budapesti cég szerelte fel a korábbi, fából készült egyszerű tározók helyett most fiókos, átlátható rendszerben őrizzük a viseleteket, belső textíliákat, festékes szőnyegeket” – magyarázta a néprajzos. A híres csíki festékesek közül több 19. század végi, 20. század eleji, melyek kék színe a valódi csíki színezéstechnikát idézi. Málnási kiemelte Sánta Juliánna szerepét, aki a harmincas évektől kezdve új minták szerint, modern szövőszéken szőtte újra ezeket a szőnyegeket. Munkáit Kolozsváron is kiállították – Szervátiusz szobraival együtt –, és a gyergyószentmiklósi időszakból is számos darab került a gyűjteménybe.
A városiasodás hatására főkötők jelentek meg a népvieletben is
Fotó: Nagy Lilla
A bemutatón szó esett az 1930-as csíksomlyói néprajzi és egyházművészeti kiállításról is, mely a Csíki Székely Múzeum néprajzi anyagának egyik kiindulópontja lett. A tárgyak egy része Domokos Pál Péter gyűjtéséből származik, de látható volt Kristóf János csíkkozmási fafaragó munkája, valamint a makkfalvi agyagszobrász alkotásai is.
Ezek a darabok nemcsak díszesek, de beszédesek is: színük, mintázatuk és kidolgozottságuk a viselő korát, társadalmi helyzetét is elárulta. „Minél gazdagabb volt az asszony, annál több részből állt a taraj a csepeszen” – mutatott rá Málnási Levente.
A kisasztal, ami szépségével nagy hírnévre tett szert: többen írtak újságcikket is róla
Fotó: Nagy Lilla
A bemutató során megismerhettük a férfiak bőröndként is szolgáló dészüjét vagy tüszőjét, amely pénz, bicska és más apróságok tárolására szolgált, miközben a derekat is megtámasztotta nehéz munkák során. A moldvai csángók által használt bernyócok – díszövek – is sorra kerültek, melyeket sokszor kézi szövőeszközökkel készítettek. A csángó öltözet román hatásairól is mesélt a szakértő.
A textil, fa és más érzékeny anyagok megóvása érdekében a hőmérséklet és páratartalom stabilitása elsődleges – a Múzeumok Éjszakája tehát különleges lehetőséget nyújtott a szűk körű bepillantásra.
A hagyományos bútorfestékek receptje a mai napig titkosított
Fotó: Nagy Lilla
A raktárban minden egyes darab történetet mesél: viseletek, amelyek életciklusokat, ünnepeket, társadalmi szerepeket idéznek; tárgyak, amelyek kézzelfoghatóvá teszik a helyi mesterségeket, az anyák örökségét, a falvak szokásvilágát. A különleges vezetés végén nemcsak gazdagabbak, hanem kicsit időutazók is lettünk – s hogy valóban látványtározó volt-e a hely, az talán épp abban rejlett, hogy minden részlete egy kicsit megmutatta, milyen sokféleképpen lehet egy kultúrát megőrizni, fénybe hozni.
A polgáriasodással a modern tárgyak is feltűntek a tehetősebb családoknál
Fotó: Nagy Lilla
A gyimesi népviselet mellénye gazagon díszített, ma már több tájegység átvette a csángó motívumokat
Fotó: Nagy Lilla
Székely rokolyák és a színek jelentése: a sötétebb színeket az asszonyok, míg a világosabb színeket a fiatal lányok hordták
Fotó: Nagy Lilla
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!