A Múzeumok Éjszakáján Málnási Levente néprajzos vezetésével különleges bepillantást nyerhettek a látogatók a Csíki Székely Múzeum rejtett kincseibe: a textíliák és bútorok tárolását és történetét bemutató raktárlátogatás ritka élményt kínált.
2025. június 24., 14:092025. június 24., 14:09
2025. június 24., 14:102025. június 24., 14:10
Első ránézésre csak találomra összeválogatott textíliákat látunk, holott ezekkel az övekkel kötötték meg a gyimesi népviselet szoknyáját a nők
Fotó: Nagy Lilla
A Múzeumok Éjszakáján Málnási Levente néprajzos vezetésével különleges bepillantást nyerhettek a látogatók a Csíki Székely Múzeum rejtett kincseibe: a textíliák és bútorok tárolását és történetét bemutató raktárlátogatás ritka élményt kínált.
2025. június 24., 14:092025. június 24., 14:09
2025. június 24., 14:102025. június 24., 14:10
A Szent Iván éjhez legközelebbi szombaton, június 21-én a Csíki Székely Múzeum ezúttal is csatlakozott a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A különleges alkalom nemcsak fényfestést, koncerteket és kézműves programokat kínált, hanem bepillantást engedett a kulisszák mögé is –
Este kilenc órakor Málnási Levente néprajzossal indult a különleges tárlatvezetés, amely során a textília- és bútorrészleg ritkán látható tárgyai kerültek fókuszba. A kutató részletes magyarázata nyomán nemcsak egy-egy darab története, de a mögöttük húzódó életmód, technikai tudás és kulturális gazdagság is megelevenedett.
Fejszék, béklyók, mozsarak: számos fémtárgy található a Csíki Székely Múzeum néprajzi raktárában
Fotó: Nagy Lilla
A raktárlátogatás a 2017-ben kialakított látványtározóknál kezdődött. „Ezeket egy budapesti cég szerelte fel a korábbi, fából készült egyszerű tározók helyett most fiókos, átlátható rendszerben őrizzük a viseleteket, belső textíliákat, festékes szőnyegeket” – magyarázta a néprajzos. A híres csíki festékesek közül több 19. század végi, 20. század eleji, melyek kék színe a valódi csíki színezéstechnikát idézi. Málnási kiemelte Sánta Juliánna szerepét, aki a harmincas évektől kezdve új minták szerint, modern szövőszéken szőtte újra ezeket a szőnyegeket. Munkáit Kolozsváron is kiállították – Szervátiusz szobraival együtt –, és a gyergyószentmiklósi időszakból is számos darab került a gyűjteménybe.
A városiasodás hatására főkötők jelentek meg a népvieletben is
Fotó: Nagy Lilla
A bemutatón szó esett az 1930-as csíksomlyói néprajzi és egyházművészeti kiállításról is, mely a Csíki Székely Múzeum néprajzi anyagának egyik kiindulópontja lett. A tárgyak egy része Domokos Pál Péter gyűjtéséből származik, de látható volt Kristóf János csíkkozmási fafaragó munkája, valamint a makkfalvi agyagszobrász alkotásai is.
Ezek a darabok nemcsak díszesek, de beszédesek is: színük, mintázatuk és kidolgozottságuk a viselő korát, társadalmi helyzetét is elárulta. „Minél gazdagabb volt az asszony, annál több részből állt a taraj a csepeszen” – mutatott rá Málnási Levente.
A kisasztal, ami szépségével nagy hírnévre tett szert: többen írtak újságcikket is róla
Fotó: Nagy Lilla
A bemutató során megismerhettük a férfiak bőröndként is szolgáló dészüjét vagy tüszőjét, amely pénz, bicska és más apróságok tárolására szolgált, miközben a derekat is megtámasztotta nehéz munkák során. A moldvai csángók által használt bernyócok – díszövek – is sorra kerültek, melyeket sokszor kézi szövőeszközökkel készítettek. A csángó öltözet román hatásairól is mesélt a szakértő.
A textil, fa és más érzékeny anyagok megóvása érdekében a hőmérséklet és páratartalom stabilitása elsődleges – a Múzeumok Éjszakája tehát különleges lehetőséget nyújtott a szűk körű bepillantásra.
A hagyományos bútorfestékek receptje a mai napig titkosított
Fotó: Nagy Lilla
A raktárban minden egyes darab történetet mesél: viseletek, amelyek életciklusokat, ünnepeket, társadalmi szerepeket idéznek; tárgyak, amelyek kézzelfoghatóvá teszik a helyi mesterségeket, az anyák örökségét, a falvak szokásvilágát. A különleges vezetés végén nemcsak gazdagabbak, hanem kicsit időutazók is lettünk – s hogy valóban látványtározó volt-e a hely, az talán épp abban rejlett, hogy minden részlete egy kicsit megmutatta, milyen sokféleképpen lehet egy kultúrát megőrizni, fénybe hozni.
A polgáriasodással a modern tárgyak is feltűntek a tehetősebb családoknál
Fotó: Nagy Lilla
A gyimesi népviselet mellénye gazagon díszített, ma már több tájegység átvette a csángó motívumokat
Fotó: Nagy Lilla
Székely rokolyák és a színek jelentése: a sötétebb színeket az asszonyok, míg a világosabb színeket a fiatal lányok hordták
Fotó: Nagy Lilla
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!