Ecuadori rajznapló: irány Székelyföld!

Amikor hirtelen indíttatásból úgy döntöttem hogy megnézem magamnak Ecuadort, az egy hónapnyi idő, ami aztán kinyúlt másfél hónapra, nagyon sok időnek tűnt. Most, hogy a szuvenírekkel megpakolt bőröndömet nézegetem, nehéz elhinni, hogy ennyi időt töltöttem távol a családomtól. Az egész utazás egy másodpercnek tűnik: lehunytam a szemem egy pillantra, és amikor kinyitottam, már átfűzték a filmet és a hazafelé tartó repülőúton gondolkozom.

korábban írtuk

Ecuadori rajznapló: egy székelyföldi grafikus kalandozásai

Gumicsizmával, rajzfüzettel, a feleségétől kapott kis aranyozott békakitűzővel, kíváncsisággal és jó nagy adag kalandvággyal indult el Széles Ferenc grafikus, hogy egy Ecuadorban élő székely biológusházaspár kutatómunkáját rajzokon keresztül dokumentálja.

Először el kell jussak a fővárosba, Quitoba, mert onnan indul a repülőgép, ami hazavisz. Mivel az idő szűkös, egy belföldi járattal szándékszom megtenni ezt az utat.

Azon gondolkodom, hogy ezzel a jelenettel az univerzum a fülembe próbálja suttogni, hogy maradjak még, de sajna már meg van véve a repjegyem a nagy gépre, ami majd átrepít az óceánon és visszacuppant a megszokott hétköznapokba.

korábban írtuk

Ecuadori rajznapló: pálmák, lámák, jelzőlámpák és a piros cipő

Első rész, avagy hősünk elbúcsúzik a családjától és útra kel. Miért megy bárki is Ecuadorba, amikor otthon is jó? – töpreng el, miközben az első benyomásait felskicceli a rajzlapokra. S hogy Loja felé miket látott, kiderül az alábbi képsorokból.

A helyiek se nagyon élvezik ezt a döcögést, amit apróbb sikkantásokkkal és nyögésekkel fejeznek ki. Mindenkin napszemüveg van, hogy ne látszodjón rajtuk a félelem, de a karfákat szorongató kezek elfehéredő öklei egész mást mutatnak. Az ablakon kinézve a szárnyakon díszelgő javítószallagok látványa szintén nem segít abban, hogy elmerülhessek a gondolataimban.

Ez egyértelművé tette számomra, hogy nem fogunk lezuhanni, mivel az univerzum szeret vicceskedni, de ennyire talán mégse.

korábban írtuk

Ecuadori rajznapló: vásároljunk-e vulkánt ábrázoló hűtőmágnest?

Második rész, avagy hősünk rácsodálkozik mindarra, amire rá lehet csodálkozni: a biodiverzitásra, a földrajzi adottságokra, a mezei zöld poloska és a koriander hasonlóságára, és az is kiderül, miért ajánlott hűtőmágnest vásárolni. Ecuadori gyorstalpaló.

Mintha pokrócra kiöntött csecsebecséket próbálnék egy szabályos batyuba összefogni, de valamelyik fele folyonosan kiszabadul és kiömlenek a gondolatok.

korábban írtuk

Ecuadori rajznapló: parányi kutykuruttyok nyomában

Harmadik rész, amelyből megtudhatjuk, mi vár a gyanútlan székelyre a lojai piacon, és miben hasonlít az egyetem múzeuma nagymama kamrájához. Előkerül a gumicsizma is, hősünk a susnyásban botorkálva beleveti magát az ecuadori éjszakába.

Ha nem konfrontálódunk az életterünkkel és körbefalazzuk magunkat a hétköznapi rutin tégláival, előbb-utóbb mi magunk is ennek a falnak a részévé válunk: kvázi „megkőműveskelemenkedjük” saját magunkat (ha egyáltalán létezik ilyen kifejezés). Ez nyilván nem azt jelenti, hogy csak egzotikus uticélokkal tudjuk kirángatni magunkat a hétköznapok rutinjából.

Ha egy udvarhelyit áthelyezünk Ecuadorba (vagy bármilyen más egzotikus helyszínre) és ugyanakkor egy ecuadori embert Udvarhelyre hozunk, elkerülhetetlen, hogy a kezdeti kulturális sokk után kialakuljanak azok a szokások, amelyek folytonosan ismétlődve beszürkítik az életüket. Számomra az a kérdés, hogy létezik-e valami ezen a lélekkoptató körforgáson túl? A válaszom pedig az, hogy igen: olyan szerencsések vagyunk, hogy a környezetünk folyamatosan csodákkal traktál, csak el és be kell fogadjuk ezeket.

korábban írtuk

Ecuadori rajznapló: keselyűk és óriások között

Hatodik, utolsó előtti rész, amelyben hősünk belecsöppen a Száz év magány díszletébe. Szúnyogokkal harcol, szárazerdőben bolyong, és hirtelen spanyolul kezd beszélni. Az élmények dzsungelében azonban a honvágy is szép lassan utat tör magának.

Tisztában vagyok vele, hogy ez egy hatalmas klisé, coelhós érzelgősséggel átitatva, de amikor a saját életünkben történik meg egy ilyen klisé, akkor sokkal nagyobbat üt a közhely igazságtartalma, mint amikor mástól halljuk.