Gumicsizmával, rajzfüzettel, a feleségétől kapott kis aranyozott békakitűzővel, kíváncsisággal és jó nagy adag kalandvággyal indult el Széles Ferenc, hogy egy Ecuadorban élő székely biológusházaspár kutatómunkáját rajzokon keresztül dokumentálja. A székelyudvarhelyi grafikussal az indulás előtt beszélgettünk, a rajznapló fejezeteivel pedig időről időre itt, a Ligeten jelentkezik.
2024. május 30., 14:002024. május 30., 14:00
2024. május 31., 21:482024. május 31., 21:48
Széles Ferenc indulás előtt Székelyudvarhelyen, a Patkóban
Fotó: László Ildikó
Gumicsizmával, rajzfüzettel, a feleségétől kapott kis aranyozott békakitűzővel, kíváncsisággal és jó nagy adag kalandvággyal indult el Széles Ferenc, hogy egy Ecuadorban élő székely biológusházaspár kutatómunkáját rajzokon keresztül dokumentálja. A székelyudvarhelyi grafikussal az indulás előtt beszélgettünk, a rajznapló fejezeteivel pedig időről időre itt, a Ligeten jelentkezik.
2024. május 30., 14:002024. május 30., 14:00
2024. május 31., 21:482024. május 31., 21:48
Széles Ferenc indulás előtt Székelyudvarhelyen, a Patkóban
Fotó: László Ildikó
Gondoltak már valaha arra, hogy egy távoli országban kalandozzanak, ráadásul úgy, hogy ne csupán a turistalátványosságokat érintsék, hanem bepillantsanak a helyiek életébe is? Vagy olyan helyeken barangoljanak, ahová még az őslakosok sem jutnak el? Széles Ferenc gyakran gondolt erre, és álmát most meg is valósította: néhány hétre Ecuadorba utazott.
„Az unokatestvérem, Székely József Pál és felesége, Diána biológusok a lojai UTPL – Universidad Tecnica Particular de Loja – egyetemen tanítanak. Az ecuadori kormány több mint tíz évvel ezelőtt hirdetett meg egy programot arra vonatkozóan, hogy felleltározzák az ország állatfajkészletét, hiszen óriási a biodiverzitás, van sivatag, tenger, szigetvilág, dzsungel, szárazerdő, esőerdő stb. Ezt a programot az európai egyetemeken is meghirdették, és a sepsiszentgyörgyi Székely házaspár így került ezzel kapcsolatba, első körben egy évre mentek ki.
– vázolta fel az előzményeket Széles Ferenc.
Ha valami, akkor gumicsizma kell!
Fotó: László Ildikó
Visszaemlékezett, gyermekkorukban sok időt töltöttek együtt Pállal a nagyszülőknél töltött vakációk idején, és az unokatestvére már akkor nagy érdeklődést mutatott az állatvilág iránt, békákat, pókokat, mindenféle bogarakat gyűjtött. Egyetemi tanulmányait a Temesvári Nyugati Tudományegyetem állatorvosi szakán kezdte el, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett biológia szakon, és itt is doktorált. Ecuadorba a Prometheus-ösztöndíj segítségével jutott ki.
Ilyen a Cajanuma és Quintanai békafaj, valamint a Tiktik béka is. „Egyszer megkérdeztem, hogy miért épp a békákat választotta? Azt mondta, hogy a béka egy nagyon komoly környezetvédelmi mutató. A békáknál látszik először az a változás, ami be fog következni a nagyobb testű állatoknál, tehát ha valami változás történik a békapopulációban, akkor az kihat fölfelé is. Ezért is fontos kutatni őket” – magyarázta Ferenc.
A feleségétől, Heléntől a nagy út előtt kapott aranyozott békakitűző
Fotó: László Ildikó
A legfontosabb, hogy olyan helyekre jutok el velük, ahová mások nem nagyon jutnak be. A helyiek se nagyon járnak be, turista meg pláne nem. A tervek szerint elkísérem őket az esőerdőbe, ott leszünk egy-két hétig a kígyók, békák között, és dokumentálom a kutatómunkát. Tehát botorkálok az őserdőben és békát nézek” – összegzett kacagva.
Kiemelte,
És hogy mit visz magával az útra? A gumicsizma és a vízálló köpeny kötelező, az esőnadrág is ajánlott. „A régióban, városban, ahová megyek, olyan, mintha folyamatosan tavasz lenne: szinte minden nap esik az eső. Van egy mikroklímája, egy völgyben van, körben az Andok. De, ami még fontosabb, amit bepakoltam, az a rajzpapír.”
Széles Ferenc székelyudvarhelyi grafikusnak nem ez az első rajznaplója. A Kisvárosi rajznapló című sorozatával a Liget kulturális magazin hasábjain találkozhatunk, az ecuadori kalandokat elmesélő sorozatát pedig itt, a portálunkon követhetik.
Ízelítőként pedig következzenek a rajznaplót felvezető, az utazása előtt készült grafikák.
Fotó: Széles Ferenc
Fotó: Széles Ferenc
Fotó: Széles Ferenc
Fotó: Széles Ferenc
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
szóljon hozzá!