
Fotó: Ascot Elite Entertainment Group
Úgy is mondhatnánk, hogy minden balszerencse, ami megtörténhet, meg is történt ezzel a filmmel. Nem amiatt vonult be a köztudatba, hogy milyen lett a végeredmény, hanem, hogy mennyi viszontagság történt, amíg elkészülhetett. The Man Who Killed Don Quixote kritika.
2019. szeptember 30., 16:092019. szeptember 30., 16:09
A leggyakrabban úgy emlegetik, hogy átok ült ezen a filmen. Húsz éve készül – pontosabban nem tudott elkészülni –, de amikor pár éve végre sikerült leforgatni, akkor sem szűnt meg a balszerencsék sorozata, ami övezte az alkotást. Terry Gilliam álomprojektje, Az ember, aki megölte Don Qujote-t pont attól lett híres, hogy hogyan nem tudott megvalósulni az évek során:
A meg nem valósuló filmről és a forgatás viszontagságairól 2002-ben dokumentumfilm is készült Lost in La Mancha címen.
Fotó: Ascot Elite Entertainment Group
És most ott tartunk, hogy a filmet, amiről már elképzelhetetlen volt, hogy valaha is megvalósul, több mint egy évvel annak a Cannes-i filmfesztiválos bemutatója után a Csíki Moziban is megnézhettük, a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztivál kínálatában.
Ha nem lett volna ilyen viszontagságos útja a Monty Phyton tagjaként híressé vált Terry Gilliam legújabb filmjének, akkor az azóta elhunyt John Hurt is lehetett volna a főszereplője, de Johnny Depp is alakíthatta volna Sancho Panzát. Először Jean Rocheforttal kezdték el a forgatást, ő alakította volna a búsképű lovagot, azonban betegség miatt elhagyta a produkciót. Később felmerült Gerard Dépardieu neve Don Quijote szerepére, aki nem vállalta el, aztán Robert Duvallal forgattak volna, Depp szerepét pedig Ewan McGregor vette volna át, ez az elképzelés azonban pénzhiány miatt nem valósulhatott meg. Aztán jött John Hurt, de mivel kiderült, hogy rákban szenved, eltolták a forgatást egy évvel. Aztán John Hurt elhunyt, és a sokadik újratervezés kezdődött, amíg végül Jonathan Pryce bújt a szélmalmokat óriásnak néző öreg lovag bőrébe, míg fegyverhordozója a hollywoodi A-listás sztárrá vált, fiatal Adam Driver lett.
Fotó: Ascot Elite Entertainment Group
története szerint egy reklámfilm-rendező forgatás közben szembesül egy régi DVD előkerülésével azzal, hogy tíz éve szintén La Mancha városában forgatott egy Don Quiote-filmet, ami azóta a feledés homályába merült. Az önreflexívnek is felfogható viszontagságos forgatásról „elmenekülve” felkeresi a korábbi filmje helyszíneit, és nem várt kalamajkákba keveredik. Megtalálja az öreg cipészt, akit anno felkért Cervantes búsképű lovagjának szerepére, ám a helyzetet csak bonyolítja, hogy az öregről kiderül: azóta Don Quiote-nak képzeli magát, és ebben a delíriumos állapotban mindenkit a híres világirodalmi mű szereplőjének lát.
Fotó: Ascot Elite Entertainment Group
Bár az évek során változtattak a történeten, már sosem tudjuk meg, hogy milyen lett volna a film az eredeti elképzelés szerint.
amiben a rendező csúcsra járathatja a már védjegyének számító, jelmezekbe bújtatott statiszták őrületes parádéztatását, emellett a hatalmas, hasznavehetetlen tárgyakból álló színes kelléktárát, amikhez képest az emberek törpéknek tűnnek, legyen az műanyag óriásfej, nagyméretű hintaló vagy éppen egy törött használati tárgyakból épült hatalmas máglya, amin egy giccses Szűzanya-szobor díszeleg.
Fotó: Ascot Elite Entertainment Group
Egy, az eseményeket irányítani nem tudó karakter bukdácsolását látjuk, pontosabban azt, hogy a Sancho Panzává váló Toby egyre inkább elveszti a körülötte zajló események irányítását, és egy magát Don Quiotenak képzelő toprongyos öregember Sancho Panzájaként próbálja visszavenni a gyeplőt – nem lövünk le ezzel nagy fordulatot –, sikertelenül.
Fotó: Ascot Elite Entertainment Group
A filmben a legfájóbb a karakterfejlődés hiánya:
Don Quiote folyamatosan ugyanazt mantrázza (mondjuk az ő esetében ez elnézhető, hiszen ő így van kitalálva), Sancho Panza nem találja a saját hangját és karakterét, a producer felesége folyton szexelni akar, az orosz milliomos pedig egyszerűen a velejéig romlott megalomániás gazember, aki csak azért van ott, hogy legyen egy gonosz karakter is a filmben.
Fotó: Ascot Elite Entertainment Group
Ezt a kaotikus egyveleget végignézve nem is igazán értjük, hogy miért ragaszkodott ennyire Terry Gilliam ehhez a projekthez, amit végül nem tudott rendesen elmesélni. Az is lehet, hogy az ő fejében máshogy játszódott le ez az egész, látta benne a koherens egészet, csak végül, a sokadik nekifutásra már azt mondhatta:
A rászánt több mint két óra és ezen sorok megírása után valahogy én is így vagyok ezzel: megnéztem, leírtam, és én is elengedhetem ezt az alkotást. Közben viszont elmondhatom magamról, hogy kritikát írtam egy olyan filmről, ami szinte nem valósult meg.
Fotó: Ascot Elite Entertainment Group
Az ember, aki megölte Don Quijote-t (2018)
Rendező: Terry Gilliam
Forgatókönyvíró: Terry Gilliam, Tony Grisoni
Producer: Amy Gilliam, Gerardo Herrero, Grégoire Melin
Zene: Roque Banos
Operatőr: Nicola Pecorini
Vágó: Teresa Font, Lesley Walker
Szereplők: Adam Driver, Jonathan Pryce, Joana Ribeiro, Jorge Calvo, Jordi Mollá, Olga Kurylenko, Stellan Skarsgård
A film az HBO Go kínálatában is elérhető.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!