
Fotó: Netflix
Látszólag teljesen komolynak tűnő, az álca mögött azonban maró gúnnyal átitatott, rengeteg poént egymás után elpufogtató filmmel rukkoltak elő idén a Black Mirror készítői, akiknek ezúttal nem a lehetséges jövő, hanem a jelen adott rengeteg muníciót. A 2020: Legyen már vége! címet viselő áldokumentumfilmet tényleg érdemes megnézni annak érdekében, hogy röhögve búcsúztassuk ezt a minden téren rendhagyónak bizonyult évet.
2020. december 29., 18:092020. december 29., 18:09
2020. december 29., 19:542020. december 29., 19:54
Ami még évekkel ezelőtt fura és megmagyarázhatatlan disztópiának tűnt volna, az mára már valósággá vált. Merthogy ki gondolta volna, hogy 2020-ban úgy megyünk bevásárolni, hogy arcmaszkot kell viselnünk? Bár a koronavírus-világjárvány az a történés, ami kivétel nélkül mindenkinek felforgatta az életét,

Korunk egyik legnagyszerűbb antológia-sorozata a Black Mirror (Fekete Tükör). A disztópikus jövőképet, alternatív valóságokat bemutató széria egyedülálló a maga nemében.
Május 6-án, az első lezárás idején jelentette be Charlie Brooker, hogy nem készít új Black Mirror-epizódokat, hiszen a valóság szerinte így is eléggé szürreális és kiábrándító, és ő már semmit sem tud ehhez hozzátenni.
– gondolhatta Charlie Brooker, aki aztán csak meggondolta magát, és év végére elkészítette a Death to 2020 (2020: Legyen már vége!) címet viselő mockumentaryjét (áldokumentumfilmjét), amiben „szakértők” segítségével elemezteti ki az év legfontosabb történéseit.
• Videó: Netflix
A szakértők ez esetben tényleg idézőjelesek, hiszen igazi sztárparádét sikerült összehozni ezekre a szerepekre: van itt Samuel L. Jackson által alakított újságíró, Hugh Grant által játszott történész, míg Kumail Nanjiani egy milliárdos, Lisa Kudrov pedig egy nem hivatalos republikánus szóvivő bőrébe bújik, de megkapjuk az Így jártam anyátokkal sorozat „anyukáját”, Cristin Milotit, aki elmondása szerint egy úgynevezett „soccer mom”, vagyis egy átlagos amerikai családanya, aki nem igazán használja a közösségi médiát, csak a Facebookot és az Instagramot. És a Twittert. És a YouTube-t. És persze a Google-t.
Fotó: Netflix
A Death to 2020 ilyen és hasonló, jól felépített poénok tömkelegét zúdítja a nézőre, miközben azt nézzük, hogy mennyi minden történt a világban január óta. Így például az a „milliomosok és gazemberek Coachella Fesztiváljának” titulált davosi Világgazdasági Fórum klímakatasztrófa témában megtartott kiadásán Greta Thunberg felszólalása alatt ott látjuk a kitalált Bark Multiverse milliomost, a világ egyik leggazdagabb emberét, aki a bejátszás után egy lesötétített szobában meséli, hogy mennyire megérintették őt a klímaaktivista szavai, és ennek hatására egyből érezte, hogy cselekednie kell:
És amikor a rendező a kamera mögül rákérdez, hogy az emberek mit mondtak erre, nem találták önző dolognak, hanyag eleganciával csak ennyit válaszol: nem tudom, mert a falak hangszigeteltek.
Fotó: Netflix
Persze így leírva nem jön át olyan jól a poén, mint a pörgős vágóképek közé beillesztve, de azért jól leírja az alkotás lényegét: Charlie Booker a rá jellemző maró gúnnyal és humorral tárja elénk 2020 történéseit, amit többek között egy olyan történész is kommentál, aki valós eseménynek tartja a Trónok harca cselekményét, és amikor erre is rákérdeznek, hogy mégis hogy gondolja, zavarodottan csak annyit mond, hogy
Fotó: Netflix
De ott van a Lisa Kudrow által szenzációsan hozott trumpista „szóvivő”, aki az egyik pillanatban még kijelent valamit, utána pedig letagadja az egészet, és megspékeli azzal, hogy Ukrajna egyébként nem is létezik, mert ő így gondolja. De a korábban említett anyukáról is kiderül, hogy rasszista és összeesküvéselmélet-hívő, aki kész ténynek vesz minden hangzatos, bő nyállal terjesztett hoaxot, amit aztán mindenki arcába dörgöl.
A készítők annyi információt és poént belezsúfoltak a mindössze 1 óra 10 perces játékidőbe, hogy időnként le kell állítani a filmet, hogy egyáltalán feldolgozzuk, hogy mit láttunk és hallottunk, mert például
A vágóképeknél maradva pedig kifejezetten vicces, amikor az úgynevezett vírusszakértő elkezdi fejtegetni a tudományos magyarázatot, erre a készítők cirkuszi mutatványos vágóképeket mutatnak, „hogy fenntartsák a néző érdeklődését”, amit a szakember homlokráncolva és megrökönyödve vesz tudomásul, látva, hogy senki nem veszi őt komolyan.
Fotó: Netflix
Ha valaki amiatt nem nézné meg a Black Mirror alkotóinak új filmjét, mert amúgy is a koronavírusról és a rendkívül rossz évként nyilvántartott 2020-ról szól az egész, szíve joga, de rendkívül sok poénról és humoros megvilágításba helyezett történésről marad le, vagyis arról, hogy
Itt mindenki megkapja a magáét a készítőktől, legyen szó Boris Johnsonról, Donald Trumpról, Bernie Sandersről vagy éppen az amerikai elnökválasztást megnyerő Joe Bidenről. Szintén rendkívül vicces volt például az a szkeccs, amikor a több személyiséget kifejlesztő, magányos brit átlagpolgár úgy tekint az amerikai elnökválasztásra, mint egy játékshowra, ami olyannyira bonyolult és nem szórakoztató, hogy csak négyévente kerül műsorra.
Fotó: Netflix
Charlie Booker és Annabel Jones filmje tehát kellett, mint egy falat kenyér a világot kritikusan értelmezőknek, és a minőségi, odapirító humor kedvelőinek. És azért

Emlékszünk, hogy milyen érzés borzongani a lehetséges sötét jövő és az elborult fiktív technológia negatív hatásainak láttán a Black Mirror (Fekete Tükör) korábbi évadaiban? Na, az új évad nézése közben elfelejthetjük ezt az érzést.
És ameddig a populista demagógia és a végletekig túlzásba vitt polkorrektség, valamint a csetlő, botló ámokfutó politikusok velünk vannak (Trump nélkül már eggyel kevesebb), addig mindig lesz „alapanyag” a jövőre nézve. Már csak az a kérdés, hogy
A lényeg úgyis az, hogy ki és hogyan tálalja ezt az egészet.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!