Black Myth Wukong: a gyönyörű és kihívásokkal teli akciójáték, ami letarolta a gaming-piacot

A Nyugati utazás (Journey to the West) kínai mitológiai regény karakterei alapján készült játék az első előzetest követően „eltűnt”, hiszen a kínai játékkiadó teljesen más népszerűsítő stratégiát folytatott a nyugati fejlesztőstúdiókhoz képest.

Időnként azonban meg-megjelent különböző Youtube-csatornákon egy-egy hosszabb-rövidebb gameplay-videó a játékból, ami egyre többet mutatott meg abból, hogy milyen lesz a végeredmény:

Már a kezdetektől nyilvánvaló volt az is, hogy a játékban nem lesznek különböző nehézségi fokozatok:

A Game Science első, AAA-játékáról tudni lehetett, hogy combos asztali számítógép (PC) kell majd a futtatásához, azt azonban

Ennek (és a korábbi játékipari botrányok, félkész állapotú megjelenések) fényében tényleg lutri volt előrendelni a játékot (ami egyébként csak digitálisan kapható, így a készítők a limitált számú gyűjtői kiadást leszámítva nem kellett bajlódjanak a lemezes verziók költségeivel és a viszonteladókkal), ám a megjelenés előtti hétvégén halvány reménysugár volt a kínai IGN Youtube-csatornájára felkerült PS5 gameplay, ami első ránézésre viszonylag rendben volt, és úgy tűnt ez alapján, hogy

Igen ám, de mint kiderült, utóbbi játékmódhoz úgynevezett képkocka-generáló eljárást használtak a készítők, ami úgynevezett input-laget vagyis késői reakcióidőt eredményezett. Ez magyarán azt jelenti, hogy

A másik aggály a játékmenetet illetően volt, vagyis a fent említett soulslike-elemek: az előzetesek alapján ez a játék is a Dark Souls és Elden Ringhez hasonló kihívással várta a játékosokat, vagyis nehezen legyűrhető bossokkal és taktikus harcokkal, ami részben így is van meg nem is.

korábban írtuk

Rendesen próbára teszi a játékosokat az Elden Ring nemrég megjelent kiegészítője

Az alapjátéknál jóval nehezebb kihívást nyújt, mégis játékosok milliói vetették bele magukat, hogy az „árnyak világában szenvedjenek”. Az egy hete megjelent Shadow of the Erdtree új tartalmakkal egészíti ki a From Software minőségi videójátékát.

A játék nehézségét védelmükbe vevő többség szerint a játékmenet inkább hasonlít a God of Warra, mintsem a Dark Soulsokra, ám a legtöbb bossfight tényleg izzasztó tud lenni, és

Én nem tartom magam különösebben tapasztalt és tehetséges játékosnak, de a játék első fejezetében két boss (egy opcionális és egy kötelező) engem is rendesen leizzasztott, amíg le tudtam győzni őket. Az alábbi gameplay videókban látott Wandering Wight és az utána nem sokkal következő Whiteclad Noble elképesztő kihívásnak bizonyultak számomra, de kitartással, a támadásaik kiszámításával és meglehetősen agresszív harccal sikerült legyűrnöm őket.

Hozzájuk képest az első fejezetet lezáró Black Bear Guai már egyfajta „sétagalopp” volt.

És akkor időközben eljutottam a véres medencében tanyázó Tiger Vanguardhoz, ami megint leküzdhetetlen akadálynak bizonyul, de tudom, hogy kellő kitartással és türelemmel ezt az ellenfelet is le fogom győzni, ahogy a játékosok többsége is.

A játék egyébként sorra döntögeti a rekordokat: Steamen ez lett a legtöbb egyidejű játékossal rendelkező single-player cím, maga mögé utasítva az Elden Ring és a Baldur's Gate 3 játékosbázisát, de olyan többjátékos címeket is, mint a Dota 2 vagy a Counter Strike 2,

Emellett pénteken az is kiderült, hogy

A Black Myth Wukong minden nehézség és kihívás ellenére páratlan játékélményt nyújt, és ha a fent említett input-laget is el tudjuk nézni a produkciónak teljesítmény üzemmódban, akkor az egyik legjobb akció-kalandjátékot élvezhetjük, amely jutalmazza is a kihívások teljesítését, ugyanis

Maga a harcrendszer az, ami igazán élvezhetővé és addiktívvá teszi a játékot: a bossfightok tulajdonképpen nem is harcok, hanem egyfajta „táncként” is felfoghatóak a dinamikusságuk miatt, ugyanis ebben a játékban nincs hárítás (parry) opció (csak néhány specifikus képességgel lehet „triggerelni”) csak kitérés, vagyis

Ami viszont kissé frusztráló, azok a „láthatatlan falak” a játékban, hiszen bár egy lineáris kalandról van szó, amiben többnyire előre haladunk, a játéktér időnként elképesztően kinyílik, nyílt világú kaland érzetét keltve,

Ezúttal a Cyberpunk-fiaskó is elmaradt, a játék pedig az addiktív játékmenetével és gyönyörű grafikájával nyűgözi le a játékosközösséget,