
Fotó: Netflix
Meggondolatlan, nihilista tinédzserek ámokfutása egy meglehetősen fura világban. Röviden így lehetne összefoglalni a Netflix rétegsorozatának lényegét. Az abszurd történetek kedvelőinek maximálisan ajánlott. Spoilermentes kritika a The End of the F***ing World második évadáról.
2019. november 11., 17:302019. november 11., 17:30
2019. november 11., 19:272019. november 11., 19:27
„Ha csinálnál egy nyolc órás filmet, akkor az emberek tuti nem néznék meg, mert túl hosszú. Ha viszont ugyanazt felosztanád egy nyolc részes sorozatnak, akkor egy este alatt ledarálnák az egészet” – ezzel, az újdonsült internetes bölcsességgel lehet a legjobban érzékeltetni napjaink egyik mozgóképfogyasztási szokását. Mert
Fotó: Netflix
Ám, ha nyolc részre osztott, epizódonként alig több mint húsz perces folytatásos történetként tálalják, máris van az az egy, vagy két nap, amikor
Mindez a The End of the F***ing World második évada kapcsán jutott eszembe, hiszen ha belegondolunk, az egész szezon több mint három órát ölel fel, ám ez a hosszúság meg sem kottyan manapság egy sorozat esetében, amiből szabadidő függvényében több órányi fogyasztható kisebb-nagyobb megszakításokkal, ráadásul sehová nem kell érte elmenni, és pont ideális időtöltés lehet mondjuk lefekvés előtt.
• Videó: Netflix
A 2017 januárjában a mondhatni semmiből érkező, a Netflix által forgalmazott The End of the F***ing World tulajdonképpen egy epizódokra tagolt film (mint sok más mai sorozat).
Valószínűleg a készítők nem számítottak arra, hogy produkciójuk rögtön kultsátuszba emelkedik, ám mivel ez megtörtént, Charlie Covell és Charles S. Forsman megírták a második évadot, ami ugyanarra a sémára épült, mint az első, mégis tudott csavarni a már korábban lezárt történeten.
Fotó: Netflix
Az első szezonban két fiatal, a felnőttkor küszöbén álló fiatal, Alyssa és James ámokfutását követhettük végig, akiknek kezei közül teljesen kicsúszott az irányítás, és egy feje tetejére állított világban próbálták megtalálni a maguk boldogságát. (Spoiler: nem sikerült.) Az akaratukon kívül gyilkosságot elkövető tinédzserek láthatóan veszélyt jelentettek a társadalomra, a befejező képsorokban pedig James rohanni kezd, hogy az őket üldöző rendőrök figyelmét magára irányítsa, és ezzel mentse utas- és cinkostársát, az amúgy hihetetlenül flegma Alyssát.
Fotó: Netflix
Természetesen, mint minden történetről, erről is újabb és újabb bőröket lehet lehúzni, így ehhez is elkészült a folytatás, és akinek bejött az első évad, az a folytatást megnézve is maradéktalanul elégedett lehet, hiszen ugyanolyan abszurd, fura, egyszerre szomorú és vicces, rendkívül váratlan fordulatokat felvonultató történetfolyam lett a sorozat második évada is.
Az első rész egy teljesen új szereplőt mutat be, a készítők teljes egészében neki szentelik a bevezető és egyben a történetet folytató epizódot. A Naomi Ackie által megformált Bonnie egy maximalista, diktátorként viselkeő anya gyereke, épp olyan fura szerzet, mint amilyen Alyssa és James. Számos frusztrációja van, nem tudja, hogy mihez kezdjen az életével. Hamar megtudjuk azt is, hogy sorsa miként illeszkedik a korábbi történetbe,
Fotó: Netflix
Ismét halljuk a szereplők gondolatait, amikor épp a legfurább helyzetekben kellene kivágniuk valami frappánssal magukat, helyenként maximális fokozaton pörög a paranoia, a meg nem értettség pedig mintha alaptulajdonsága lenne a The End of the F***ing World szereplőinek, akik ráadásul
Ha Alyssa undok volt az első évadban, akkor most fokozottan egy utálni- de ugyanakkor szánni-valóan nyomorult, a lelke mélyén érzékeny, labilis lány, aki indulatból hoz döntéseket, ezek következményeivel pedig ha könnyen, ha nehezen, de el kell számolnia.
Fotó: Netflix
Naomi Ackie karaktere is szenzációs, új színfoltot visz az ugyanazokból a sémákból építkező, ennek ellenére egyáltalán nem önismétlődő történetbe.
Fotó: Netflix
A The End of the F***ing World üde színfoltnak számít a jelenlegi sorozatpalettán, a meglehetősen abszurd történetek kedvelőinek pedig mondhatni kötelező. A nagyon alaposan felépített karakterek, a rendkívül jól megírt történet és a hihetetlen atmoszféra teszik egyedivé a sorozatot, aminek „röpke három órája” hamar elrepül, ha nem figyelünk. Akinek pedig nem jön be, az már úgyis az első résztől elengedi.
A sorozat elérhető a Netflixen, és rögtön magyar szinkronnal és magyar felirattal vált elérhetővé (de azért eredeti hanggal az igazi – tesszük hozzá).
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
A sertésszűz a sertés egyik legértékesebb, legpuhább húsa, amelyhez a fokhagymás mártás kiváló választás. Mivel rendkívül sovány, érdemes gyorsan sütni, hogy megőrizze szaftosságát és omlós állagát.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
szóljon hozzá!