A nehézségek felvállalása erő. Kérjünk bátran segítséget!

A jó kávé nemcsak ébresztő, hanem élmény – különösen akkor, ha otthon, saját kézzel készítjük el. Egyre többen keresik a lehetőséget, hogy a reggeli rutinból tudatos, élvezetes szertartást formáljanak.

Székelyföldön is egyre többen fedezik fel a keleti gyógyítás ősi formáit, köztük az orvosi piócakezelést. Ez a természetes terápia évszázadok óta ismert, és máig alkalmazzák különböző egészségügyi panaszok enyhítésére.

Fenyőkút lankáin, Korond közelében Tófalvi Zita és családja egy különleges gazdaságot működtet. 2016-ban indított vállalkozásuk ma már közel ötvenféle terméket kínál, mindezt a környék gyógynövényeiből és gyümölcseiből.

Az úszás nemcsak hasznos, egészségmegőrző és -erősítő, illetve életmentő készség, hanem a lelki fejlődést is támogatja. Ideális, ha a „mélyvízzel” való ismerkedés már csecsemőkorban elkezdődik.

Egykor kötelező volt, ma már csak emlék. A mai fiataloknak a május elseje leginkább egy szabadnap, piknikezés vagy egy gyors wellnesshétvége. De volt idő, amikor ez a nap a a meghatározott forgatókönyv szerint zajlott, kötelező programokkal.

Májusban is bőséges a vadon kosara, a gombák is szép számban képviseltetik magukat. A májusi pereszkék és mezei szegfűgombák mellett vadmálnahajtásokat, olocsáncsillaghár virágokat és japánkeserűfű sípokat is tudunk begyűjteni.

Egy idős székely határőr hangja szól a múltból: Benedek Pál naplója nem csatákról, hanem túlélésről, éhségről, bajtársiasságról mesél – egy eltűnt világ utolsó szavai ezek, versekbe rejtve.

Ha szóba kerül a hummusz, mindenki a csicseriborsóra és a tahinire (szezámmag paszta) gondol, mert ez az eredeti, de számomra a hummusz csak egy állag, és sok mindenből készülhet. Például az egyik kedvenc alapanyagomból, a vörös lencséből.

Hatodik alkalommal telt meg tánccal Csíkszereda: a Táncvilágnap látványos utcai kavalkádot hozott. Az előadások, műhelyek és közösségi akciók idén is bebizonyították, hogy a tánc nem csupán művészet, hanem híd ember és ember, múlt és jövő között.

Kézdivásárhelyen találkozik két művész világa: Szabó Ottó szobrász és Biró János grafikus közös kiállítása a generációkon átívelő párbeszéd, a természet és az időtlenség témáit járja körül – személyesen és mélyen emberien.