Képkocka a filmből
Fotó: Forrás: Áradat Egyesület
Mennyire jellemző az önpusztító mentalitás Székelyföldön? Milyen mintákat követünk? – többek között ezeket a kérdéseket járja körül szakemberek segítségével az Áradat Egyesület legújabb, az öngyilkosság-prevencióra irányuló rövidfilmje.
2024. május 16., 11:082024. május 16., 11:08
2024. május 16., 16:012024. május 16., 16:01
A Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége 1997-ben május 16-át a lelki elsősegély-szolgálatok világnapjává nyilvánította, hogy ezzel is felhívják a figyelmet: a hétköznapi emberi kommunikáció már önmagában is konflikus- és krízisoldó hatású.
• Videó: IceScreen Production
Az Áradat Egyesület által működtetett Hallgatlak Erdélyi Telefonos és Internetes Lelkisegély-szolgálat közel húsz éve nyújt segítséget, kapaszkodót azoknak, akik úgy érzik, életük zsákutcába érkezett, nincs tovább, vagy éppen megosztanák valakivel a lelki terhet, belső vívódásaikat.
A remény támogatása SOS címmel tartott szakmai napot az Áradat Egyesület Csíkszeredában; az eseményen a nemrég elkészült, öngyilkosság-megelőzést célzó kisfilmet is bemutatták.
A világnaphoz kapcsolódva szakmai napot tartottak a Remény támogatása SOS helyzetekben címmel, amelynek keretében a Köllő Ildikó által írt és rendezett Közösségi reflexió az önpusztításról című kisfilmet is bemutatták. Az alkotás szakmai irányítója Tőke-Mátéffy Noémi pszichológus volt.
Alkotók: rendező, vágó – Köllő Ildikó; operatőr – András I. Gábor; projektvezető – Tőke-Mátéffy Noémi; szakmai vezető – Simó Irma; szakértők – Gergely Orsolya szociológus, Schmidt Zsófia pszichológus, Antal Zsombor erőnléti edző, Tőke-Mátéffy Noémi pszichológus, Tankó-Molnár Emőke iskolai tanácsadó. Narrátor – Veres Zsolt; szereplők – Filip Melinda, Imre-Madarász Emese, Sós Karola. Közreműködött – Horváth-Kovács Szilárd, Borbély András.
– hangzik el a film végén.
Hallgatlak
A szolgálat telefonon keresztül a 0754 800 808-as számon érhető el reggel 8 és 24 óra között. Az e-mailes megkeresés a hallgatlak.lelkisegely@gmail.com címen keresztül lehetséges.
A jó kávé nemcsak ébresztő, hanem élmény – különösen akkor, ha otthon, saját kézzel készítjük el. Egyre többen keresik a lehetőséget, hogy a reggeli rutinból tudatos, élvezetes szertartást formáljanak.
Székelyföldön is egyre többen fedezik fel a keleti gyógyítás ősi formáit, köztük az orvosi piócakezelést. Ez a természetes terápia évszázadok óta ismert, és máig alkalmazzák különböző egészségügyi panaszok enyhítésére.
Fenyőkút lankáin, Korond közelében Tófalvi Zita és családja egy különleges gazdaságot működtet. 2016-ban indított vállalkozásuk ma már közel ötvenféle terméket kínál, mindezt a környék gyógynövényeiből és gyümölcseiből.
Az úszás nemcsak hasznos, egészségmegőrző és -erősítő, illetve életmentő készség, hanem a lelki fejlődést is támogatja. Ideális, ha a „mélyvízzel” való ismerkedés már csecsemőkorban elkezdődik.
Egykor kötelező volt, ma már csak emlék. A mai fiataloknak a május elseje leginkább egy szabadnap, piknikezés vagy egy gyors wellnesshétvége. De volt idő, amikor ez a nap a a meghatározott forgatókönyv szerint zajlott, kötelező programokkal.
Májusban is bőséges a vadon kosara, a gombák is szép számban képviseltetik magukat. A májusi pereszkék és mezei szegfűgombák mellett vadmálnahajtásokat, olocsáncsillaghár virágokat és japánkeserűfű sípokat is tudunk begyűjteni.
Egy idős székely határőr hangja szól a múltból: Benedek Pál naplója nem csatákról, hanem túlélésről, éhségről, bajtársiasságról mesél – egy eltűnt világ utolsó szavai ezek, versekbe rejtve.
Ha szóba kerül a hummusz, mindenki a csicseriborsóra és a tahinire (szezámmag paszta) gondol, mert ez az eredeti, de számomra a hummusz csak egy állag, és sok mindenből készülhet. Például az egyik kedvenc alapanyagomból, a vörös lencséből.
Hatodik alkalommal telt meg tánccal Csíkszereda: a Táncvilágnap látványos utcai kavalkádot hozott. Az előadások, műhelyek és közösségi akciók idén is bebizonyították, hogy a tánc nem csupán művészet, hanem híd ember és ember, múlt és jövő között.
Kézdivásárhelyen találkozik két művész világa: Szabó Ottó szobrász és Biró János grafikus közös kiállítása a generációkon átívelő párbeszéd, a természet és az időtlenség témáit járja körül – személyesen és mélyen emberien.
szóljon hozzá!