Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
2026. március 26., 10:362026. március 26., 10:36
2026. március 26., 13:472026. március 26., 13:47
Fotó: Borbély Fanni
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
2026. március 26., 10:362026. március 26., 10:36
2026. március 26., 13:472026. március 26., 13:47
Azt mondják, filozófiai hajlam kérdése, hogy a pohár félig tele van, vagy félig üres. De ha csak a pohár van? Milyen szerepet tölt be önmagában? Dekoráció, hanyagság, vagy még vár valamire? Siklódi Fruzsina Erzsébet csíkszeredai egyéni kiállítása éppen ebben a hiányban született meg. A Burkolt jelenlétek a semmi poétikáját állítja a középpontba, s mégis, az üresség valahogy nála megtelik. Megtelik azzal, ami nincs, és ami egykor talán volt, de legalábbis lehetett volna.
Siklódi Fruzsina Erzsébet képzőművész
Fotó: Borbély Fanni
Üres épületek, félbehagyott projektek, szoborként álló betontömbök: hidegségük lelket kíván. Emberek kellene betöltsék a teret, de sehol nincs senki ebben a pillanatban. Az épületek azonban emlékeznek és emlékeztetnek. Egy letűnt korra, amit, így vagy úgy, mind ismerünk. A szülők meséiből, a régi fényképekből, a városunk látképéből. Nem helyhez kötöttek, a festmények archetípust rejtenek. Azt a hatalmat ábrázolják, ami habár csak a múlt században volt, a ma emberének nem is lehetne távolibb.
Ferencz S. Apor képzőművész, a kiállítás kurátora
Fotó: Borbély Fanni
Ferencz S. Apor képzőművész, a kiállítás kurátora szerint Siklódi Fruzsina Erzsébet munkái egy olyan térbe vezetnek bennünket, ahol az építészet, a szobrászat és a festészet határai feloldódnak.
– fogalmazott a megnyitón. És valóban, az épületek funkcióvesztettek, csupán túlélőként vannak jelen a kortárs térben, eredeti ideológiai és társadalmi rendeltetésük megszűnt, anyagi valóságuk azonban továbbra is ellenáll az eltűnésnek. A mi idősíkunkban örökkévalók. Itt voltak előttünk és itt lesznek utánunk is. Ez pedig szakralitást ad mindannak a tárgynak, ami előttünk áll. Mindegy, hogy gyári épület, egy víztározó vagy tömbház volt egykoron, túlnőtte magát az eredendő funkción, új szintre lépett.
Fotó: Borbély Fanni
„A brutalista épületek gyakran megőrzött, ugyanakkor elzárt struktúrákká válnak, védettek, hozzáférhetetlenek, konzerváltak” – fogalmazott a kiállítás kurátora. Szerinte Fruzsina munkáiban ez az állapot a becsomagolás, a burkolás és az elválasztás motívumaiban jelenik meg. Itt a burkolat nem elfed, hanem archivál, rögzíti a jelenlétet, miközben felfüggeszti a közvetlen hozzáférést. Ferencz S. Apor szerint ezek a motívumok párhuzamba állíthatók a szakrális ikonográfia intézményesülésével is, hiszen a hit személyes belső tapasztalata mindkét esetben másodlagossá válik a struktúra fennmaradásához képest.
Fotó: Borbély Fanni
Siklódi Fruzsina Erzsébet csíkszeredai kiállítása egy pályája elején lévő művészt mutat, akiben lírai finomsággal rajzolódnak ki a részletek. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki szeret elmerülni a részletekben és továbbgondolni a látottakat. És a végén nem az a kérdés, hogy a pohár félig tele, vagy félig üres – hanem, hogy mit kezdünk a hiánnyal, hogyan töltjük be azt.
A kiállítás április 17-ig tekinthető meg a Csíki Moziban. A tárlatot a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Megyeháza Galéria, és Hargita Megye Tanácsa szervezte.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
Festett kövek, bibliai idézetek és személyes üzenetek is várják majd a zarándokokat Csíksomlyón. A Csíksomlyói kövek kezdeményezés célja, hogy apró ajándékokon keresztül hozzon közelebb egymáshoz embereket és közösségeket.
Közel száz fellépő közreműködésével tartanak jótékonysági gálát május 23-án 18 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A beérkező adományokat a daganatos megbetegedéssel küzdő csíkszeredai zenész, Nagy Tivadar számára ajánlják fel.
Izgalmas időutazásra hívnak május 20-22. között a csíksomlyói Mária-kertbe: a Hunyadi napok tartalmas programjai között minden korosztály találhat kedvére valót.
A gyors e-mailek világában már csak nosztalgiával emlékszünk vissza azokra az időkre és az örömteli meglepetésre, amikor rokonaink, barátaink valamilyen alkalomból küldött üdvözlőlapját nyújtotta át a postás.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!