A hagyatkozó David Attenborough: élet mindig lesz, de az emberiség túlél-e?
Fotó: Netflix
Hogyan változott meg számottevően egy emberöltő alatt az emberiségnek otthont adó Föld bolygó? Mik azok a folyamatok, amik visszafordíthatatlan károkat okoztak az élővilágnak? Milyen megoldások kellenének ahhoz, hogy ne következzen be az emberiség feje fölött Damoklész-kardjaként lebegő klímakatasztrófa? – ilyen és hasonló kérdéseket jár körbe a legendás, immár lovagi titulussal is rendelkező közönségkedvenc természetfilmes, a 94. évében járó David Attenborough eddigi, talán legszemélyesebb dokumentumfilmjében.
Tamás Attila
2020. október 19., 18:482020. október 19., 18:48
2020. október 19., 19:032020. október 19., 19:03
Néhány hete nagy médiavisszhangot váltott ki, hogy a közismert és méltán közkedvelt David Attenborough regisztrált az Instagramra, ahol rekordidő alatt (mindössze pár óra) több mint egymillióan követték be (írásunk megjelenésekor ez a szám már 5,9 milliónál tart). No, nem arról van szó, hogy unatkozó nyugdíjasként David Attenboroughnak szüksége volna az oldal által kiaknázható népszerűség-növelésre, valamint a lájk- és követőcunamira, hanem oldalát promóciós céllal hozták létre, hogy így népszerűsítsék legújabb dokumentumfilmjét, amely az Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) címet kapta.
• Videó: Netflix
A Netflix és több természetfilmes – kiemelten David Attenborough – együttműködésével létrejött alkotás ezúttal egy, nem a megszokott, gyönyörű természeti képekkel és annak az Attenborough által tökélyre fejlesztett, etalonnak számító narrálásával operáló alkotás, hanem
Pontosabban a világon szinte mindenki által ismert természetfilmes nem csak a kamera mögött, hanem a kamera előtt beszél – személyes indíttatásból kiindulva – az életéről, és az élettapasztalatain keresztül arról, hogy mennyit változott a világ, amióta ő a Föld bolygón él.
Fotó: Netflix
Nem az történik, hogy így ünnepeltetné magát a 93 éves filmes, hanem arról, hogy
Nem újdonságok, amikről Attenborough beszél, de mégis az ő szájából másként hatnak: el kell fogadnunk, hogy tényleg a finisben vagyunk, valamit mindenképpen tennünk kell annak érdekében, hogy az általunk ismert életterek megmaradjanak, és a gyerekeink, unokáink jövője is biztosított legyen a Föld bolygón, aminek kiaknázható – és ki is aknázott – erőforrásai végesek.
Fotó: Netflix
Nem arról van szó tehát, hogy a Föld megmarad-e, hanem, hogy
Nyilván ez nagyon drasztikus megfogalmazása a sajnos egyre gyorsuló folyamatnak, amit az ember csúcsragadozóként idéz elő az otthonául szolgáló, mindmáig egyetlen bolygón, ami az űrből nézve mindössze egy sziget a világegyetem tengerében.
Fotó: Netflix
David Attenborough tehát felvázolja, hogy az ő élete során mik változtak, és mik azok a folyamatok, amik a lehető legkárosabb hatással voltak az általunk ismert világra, számokkal szemléltetve ugyanakkor azt, hogy
Szintén szemléletes példa, hogy míg az ötvenes-hatvanas években az akkori természettudományos műsoraihoz, amiknek elkészüléséhez beutazta a világot, mennyire egyszerű volt fellelni olyan helyeket, ahol még nem avatkozott be az ember, most egy-egy faj példányainak felkutatásához emberfeletti munkára van szükség. Mint Attenborough fogalmaz:
Fotó: Netflix
A szomorú jövőkép elővetítése mellett azonban megoldást is kínál a veterán természetfilmes. A nagy léptékű, a fennmaradás érdekében járható út megvalósítása nem lesz egyszerű, de
Fotó: Netflix
Ezek pedig a fenntartható energiatermelésre való átállás, az első olvasatra drasztikusnak tűnő, de a kedvező folyamatok következtében önműködő népességszabályozás, a főként növényi alapú étrendre – és az ezzel járó növénytermesztésre – való átállás.
David Attenborough tehát egyfajta végrendelkezésnek, gondoskodó nagyszülői jótanács-csomagnak is felfogható üzenetcsomagot ad most az emberiségnek, hangsúlyozva, hogy
mindezt pedig úgy teszi, hogy „tudálékos öregként” nem koppint senki orrára, hanem a közös felelősséget hangsúlyozza, hiszen az emberek együtt tudják ezt véghezvinni.
korábban írtuk
Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája
A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét?
korábban írtuk
Fájdalmas emlékeztető a kegyetlen valóságról: Csernobil
Kegyetlen történelmi drámával állt elő az HBO: a 2019-es Csernobil című minisorozat a 33 évvel ezelőtti atomkatasztrófa eseményeit dolgozza fel. És nem is akárhogy.
Az sem véletlen, hogy Csernobil példájával nyomatékosítja a mondanivalóját, hiszen az is egy emberi hibák sorozatából bekövetkezett katasztrófa volt, amiből
Ugyanakkor a csernobili atomkatasztrófa által kiürített városok mai állapota megmutatja: az emberek nélkül is képes megújulni a természet.
A kérdés már csak az, hogy a Föld az emberekkel vagy az emberek nélkül fogja-e tovább róni a köröket a Nap körül?
Fotó: Netflix
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Vargabéles
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Vargabéles
Befőzés
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Befőzés
Uborkás limonádé – videó
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Vajbabos sertésragu – videó
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
Vajbabos sertésragu – videó
A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!