
Fotó: Netflix
Hogyan változott meg számottevően egy emberöltő alatt az emberiségnek otthont adó Föld bolygó? Mik azok a folyamatok, amik visszafordíthatatlan károkat okoztak az élővilágnak? Milyen megoldások kellenének ahhoz, hogy ne következzen be az emberiség feje fölött Damoklész-kardjaként lebegő klímakatasztrófa? – ilyen és hasonló kérdéseket jár körbe a legendás, immár lovagi titulussal is rendelkező közönségkedvenc természetfilmes, a 94. évében járó David Attenborough eddigi, talán legszemélyesebb dokumentumfilmjében.
2020. október 19., 18:482020. október 19., 18:48
2020. október 19., 19:032020. október 19., 19:03
Néhány hete nagy médiavisszhangot váltott ki, hogy a közismert és méltán közkedvelt David Attenborough regisztrált az Instagramra, ahol rekordidő alatt (mindössze pár óra) több mint egymillióan követték be (írásunk megjelenésekor ez a szám már 5,9 milliónál tart). No, nem arról van szó, hogy unatkozó nyugdíjasként David Attenboroughnak szüksége volna az oldal által kiaknázható népszerűség-növelésre, valamint a lájk- és követőcunamira, hanem oldalát promóciós céllal hozták létre, hogy így népszerűsítsék legújabb dokumentumfilmjét, amely az Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) címet kapta.
• Videó: Netflix
A Netflix és több természetfilmes – kiemelten David Attenborough – együttműködésével létrejött alkotás ezúttal egy, nem a megszokott, gyönyörű természeti képekkel és annak az Attenborough által tökélyre fejlesztett, etalonnak számító narrálásával operáló alkotás, hanem
Pontosabban a világon szinte mindenki által ismert természetfilmes nem csak a kamera mögött, hanem a kamera előtt beszél – személyes indíttatásból kiindulva – az életéről, és az élettapasztalatain keresztül arról, hogy mennyit változott a világ, amióta ő a Föld bolygón él.
Fotó: Netflix
Nem az történik, hogy így ünnepeltetné magát a 93 éves filmes, hanem arról, hogy
Nem újdonságok, amikről Attenborough beszél, de mégis az ő szájából másként hatnak: el kell fogadnunk, hogy tényleg a finisben vagyunk, valamit mindenképpen tennünk kell annak érdekében, hogy az általunk ismert életterek megmaradjanak, és a gyerekeink, unokáink jövője is biztosított legyen a Föld bolygón, aminek kiaknázható – és ki is aknázott – erőforrásai végesek.
Fotó: Netflix
Nem arról van szó tehát, hogy a Föld megmarad-e, hanem, hogy
Nyilván ez nagyon drasztikus megfogalmazása a sajnos egyre gyorsuló folyamatnak, amit az ember csúcsragadozóként idéz elő az otthonául szolgáló, mindmáig egyetlen bolygón, ami az űrből nézve mindössze egy sziget a világegyetem tengerében.
Fotó: Netflix
David Attenborough tehát felvázolja, hogy az ő élete során mik változtak, és mik azok a folyamatok, amik a lehető legkárosabb hatással voltak az általunk ismert világra, számokkal szemléltetve ugyanakkor azt, hogy
Szintén szemléletes példa, hogy míg az ötvenes-hatvanas években az akkori természettudományos műsoraihoz, amiknek elkészüléséhez beutazta a világot, mennyire egyszerű volt fellelni olyan helyeket, ahol még nem avatkozott be az ember, most egy-egy faj példányainak felkutatásához emberfeletti munkára van szükség. Mint Attenborough fogalmaz:
Fotó: Netflix
A szomorú jövőkép elővetítése mellett azonban megoldást is kínál a veterán természetfilmes. A nagy léptékű, a fennmaradás érdekében járható út megvalósítása nem lesz egyszerű, de
Fotó: Netflix
Ezek pedig a fenntartható energiatermelésre való átállás, az első olvasatra drasztikusnak tűnő, de a kedvező folyamatok következtében önműködő népességszabályozás, a főként növényi alapú étrendre – és az ezzel járó növénytermesztésre – való átállás.
David Attenborough tehát egyfajta végrendelkezésnek, gondoskodó nagyszülői jótanács-csomagnak is felfogható üzenetcsomagot ad most az emberiségnek, hangsúlyozva, hogy
mindezt pedig úgy teszi, hogy „tudálékos öregként” nem koppint senki orrára, hanem a közös felelősséget hangsúlyozza, hiszen az emberek együtt tudják ezt véghezvinni.

A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét?

Kegyetlen történelmi drámával állt elő az HBO: a 2019-es Csernobil című minisorozat a 33 évvel ezelőtti atomkatasztrófa eseményeit dolgozza fel. És nem is akárhogy.
Az sem véletlen, hogy Csernobil példájával nyomatékosítja a mondanivalóját, hiszen az is egy emberi hibák sorozatából bekövetkezett katasztrófa volt, amiből
Ugyanakkor a csernobili atomkatasztrófa által kiürített városok mai állapota megmutatja: az emberek nélkül is képes megújulni a természet.
A kérdés már csak az, hogy a Föld az emberekkel vagy az emberek nélkül fogja-e tovább róni a köröket a Nap körül?
Fotó: Netflix
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
szóljon hozzá!