A hagyatkozó David Attenborough: élet mindig lesz, de az emberiség túlél-e?
Fotó: Netflix
Hogyan változott meg számottevően egy emberöltő alatt az emberiségnek otthont adó Föld bolygó? Mik azok a folyamatok, amik visszafordíthatatlan károkat okoztak az élővilágnak? Milyen megoldások kellenének ahhoz, hogy ne következzen be az emberiség feje fölött Damoklész-kardjaként lebegő klímakatasztrófa? – ilyen és hasonló kérdéseket jár körbe a legendás, immár lovagi titulussal is rendelkező közönségkedvenc természetfilmes, a 94. évében járó David Attenborough eddigi, talán legszemélyesebb dokumentumfilmjében.
Tamás Attila
2020. október 19., 18:482020. október 19., 18:48
2020. október 19., 19:032020. október 19., 19:03
Néhány hete nagy médiavisszhangot váltott ki, hogy a közismert és méltán közkedvelt David Attenborough regisztrált az Instagramra, ahol rekordidő alatt (mindössze pár óra) több mint egymillióan követték be (írásunk megjelenésekor ez a szám már 5,9 milliónál tart). No, nem arról van szó, hogy unatkozó nyugdíjasként David Attenboroughnak szüksége volna az oldal által kiaknázható népszerűség-növelésre, valamint a lájk- és követőcunamira, hanem oldalát promóciós céllal hozták létre, hogy így népszerűsítsék legújabb dokumentumfilmjét, amely az Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) címet kapta.
• Videó: Netflix
A Netflix és több természetfilmes – kiemelten David Attenborough – együttműködésével létrejött alkotás ezúttal egy, nem a megszokott, gyönyörű természeti képekkel és annak az Attenborough által tökélyre fejlesztett, etalonnak számító narrálásával operáló alkotás, hanem
Pontosabban a világon szinte mindenki által ismert természetfilmes nem csak a kamera mögött, hanem a kamera előtt beszél – személyes indíttatásból kiindulva – az életéről, és az élettapasztalatain keresztül arról, hogy mennyit változott a világ, amióta ő a Föld bolygón él.
Fotó: Netflix
Nem az történik, hogy így ünnepeltetné magát a 93 éves filmes, hanem arról, hogy
Nem újdonságok, amikről Attenborough beszél, de mégis az ő szájából másként hatnak: el kell fogadnunk, hogy tényleg a finisben vagyunk, valamit mindenképpen tennünk kell annak érdekében, hogy az általunk ismert életterek megmaradjanak, és a gyerekeink, unokáink jövője is biztosított legyen a Föld bolygón, aminek kiaknázható – és ki is aknázott – erőforrásai végesek.
Fotó: Netflix
Nem arról van szó tehát, hogy a Föld megmarad-e, hanem, hogy
Nyilván ez nagyon drasztikus megfogalmazása a sajnos egyre gyorsuló folyamatnak, amit az ember csúcsragadozóként idéz elő az otthonául szolgáló, mindmáig egyetlen bolygón, ami az űrből nézve mindössze egy sziget a világegyetem tengerében.
Fotó: Netflix
David Attenborough tehát felvázolja, hogy az ő élete során mik változtak, és mik azok a folyamatok, amik a lehető legkárosabb hatással voltak az általunk ismert világra, számokkal szemléltetve ugyanakkor azt, hogy
Szintén szemléletes példa, hogy míg az ötvenes-hatvanas években az akkori természettudományos műsoraihoz, amiknek elkészüléséhez beutazta a világot, mennyire egyszerű volt fellelni olyan helyeket, ahol még nem avatkozott be az ember, most egy-egy faj példányainak felkutatásához emberfeletti munkára van szükség. Mint Attenborough fogalmaz:
Fotó: Netflix
A szomorú jövőkép elővetítése mellett azonban megoldást is kínál a veterán természetfilmes. A nagy léptékű, a fennmaradás érdekében járható út megvalósítása nem lesz egyszerű, de
Fotó: Netflix
Ezek pedig a fenntartható energiatermelésre való átállás, az első olvasatra drasztikusnak tűnő, de a kedvező folyamatok következtében önműködő népességszabályozás, a főként növényi alapú étrendre – és az ezzel járó növénytermesztésre – való átállás.
David Attenborough tehát egyfajta végrendelkezésnek, gondoskodó nagyszülői jótanács-csomagnak is felfogható üzenetcsomagot ad most az emberiségnek, hangsúlyozva, hogy
mindezt pedig úgy teszi, hogy „tudálékos öregként” nem koppint senki orrára, hanem a közös felelősséget hangsúlyozza, hiszen az emberek együtt tudják ezt véghezvinni.
korábban írtuk
Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája
A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét?
korábban írtuk
Fájdalmas emlékeztető a kegyetlen valóságról: Csernobil
Kegyetlen történelmi drámával állt elő az HBO: a 2019-es Csernobil című minisorozat a 33 évvel ezelőtti atomkatasztrófa eseményeit dolgozza fel. És nem is akárhogy.
Az sem véletlen, hogy Csernobil példájával nyomatékosítja a mondanivalóját, hiszen az is egy emberi hibák sorozatából bekövetkezett katasztrófa volt, amiből
Ugyanakkor a csernobili atomkatasztrófa által kiürített városok mai állapota megmutatja: az emberek nélkül is képes megújulni a természet.
A kérdés már csak az, hogy a Föld az emberekkel vagy az emberek nélkül fogja-e tovább róni a köröket a Nap körül?
Fotó: Netflix
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Ezeket a sorozatokat nézhetjük 2026 őszén
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Megérkezett az első nagy előzetes az HBO Max Harry Potter-sorozatához
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
Október elején kerül moziforgalmazásba az Arany Pálma-díjas Fjord, ami Oscar-jelölésekre is esélyes
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
Modern változatot kap minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
Mozgásban is megmutatták a Grand Theft Auto VI játékmenetét
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!