A hagyatkozó David Attenborough: élet mindig lesz, de az emberiség túlél-e?
Fotó: Netflix
Hogyan változott meg számottevően egy emberöltő alatt az emberiségnek otthont adó Föld bolygó? Mik azok a folyamatok, amik visszafordíthatatlan károkat okoztak az élővilágnak? Milyen megoldások kellenének ahhoz, hogy ne következzen be az emberiség feje fölött Damoklész-kardjaként lebegő klímakatasztrófa? – ilyen és hasonló kérdéseket jár körbe a legendás, immár lovagi titulussal is rendelkező közönségkedvenc természetfilmes, a 94. évében járó David Attenborough eddigi, talán legszemélyesebb dokumentumfilmjében.
Tamás Attila
2020. október 19., 18:482020. október 19., 18:48
2020. október 19., 19:032020. október 19., 19:03
Néhány hete nagy médiavisszhangot váltott ki, hogy a közismert és méltán közkedvelt David Attenborough regisztrált az Instagramra, ahol rekordidő alatt (mindössze pár óra) több mint egymillióan követték be (írásunk megjelenésekor ez a szám már 5,9 milliónál tart). No, nem arról van szó, hogy unatkozó nyugdíjasként David Attenboroughnak szüksége volna az oldal által kiaknázható népszerűség-növelésre, valamint a lájk- és követőcunamira, hanem oldalát promóciós céllal hozták létre, hogy így népszerűsítsék legújabb dokumentumfilmjét, amely az Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) címet kapta.
• Videó: Netflix
A Netflix és több természetfilmes – kiemelten David Attenborough – együttműködésével létrejött alkotás ezúttal egy, nem a megszokott, gyönyörű természeti képekkel és annak az Attenborough által tökélyre fejlesztett, etalonnak számító narrálásával operáló alkotás, hanem
Pontosabban a világon szinte mindenki által ismert természetfilmes nem csak a kamera mögött, hanem a kamera előtt beszél – személyes indíttatásból kiindulva – az életéről, és az élettapasztalatain keresztül arról, hogy mennyit változott a világ, amióta ő a Föld bolygón él.
Fotó: Netflix
Nem az történik, hogy így ünnepeltetné magát a 93 éves filmes, hanem arról, hogy
Nem újdonságok, amikről Attenborough beszél, de mégis az ő szájából másként hatnak: el kell fogadnunk, hogy tényleg a finisben vagyunk, valamit mindenképpen tennünk kell annak érdekében, hogy az általunk ismert életterek megmaradjanak, és a gyerekeink, unokáink jövője is biztosított legyen a Föld bolygón, aminek kiaknázható – és ki is aknázott – erőforrásai végesek.
Fotó: Netflix
Nem arról van szó tehát, hogy a Föld megmarad-e, hanem, hogy
Nyilván ez nagyon drasztikus megfogalmazása a sajnos egyre gyorsuló folyamatnak, amit az ember csúcsragadozóként idéz elő az otthonául szolgáló, mindmáig egyetlen bolygón, ami az űrből nézve mindössze egy sziget a világegyetem tengerében.
Fotó: Netflix
David Attenborough tehát felvázolja, hogy az ő élete során mik változtak, és mik azok a folyamatok, amik a lehető legkárosabb hatással voltak az általunk ismert világra, számokkal szemléltetve ugyanakkor azt, hogy
Szintén szemléletes példa, hogy míg az ötvenes-hatvanas években az akkori természettudományos műsoraihoz, amiknek elkészüléséhez beutazta a világot, mennyire egyszerű volt fellelni olyan helyeket, ahol még nem avatkozott be az ember, most egy-egy faj példányainak felkutatásához emberfeletti munkára van szükség. Mint Attenborough fogalmaz:
Fotó: Netflix
A szomorú jövőkép elővetítése mellett azonban megoldást is kínál a veterán természetfilmes. A nagy léptékű, a fennmaradás érdekében járható út megvalósítása nem lesz egyszerű, de
Fotó: Netflix
Ezek pedig a fenntartható energiatermelésre való átállás, az első olvasatra drasztikusnak tűnő, de a kedvező folyamatok következtében önműködő népességszabályozás, a főként növényi alapú étrendre – és az ezzel járó növénytermesztésre – való átállás.
David Attenborough tehát egyfajta végrendelkezésnek, gondoskodó nagyszülői jótanács-csomagnak is felfogható üzenetcsomagot ad most az emberiségnek, hangsúlyozva, hogy
mindezt pedig úgy teszi, hogy „tudálékos öregként” nem koppint senki orrára, hanem a közös felelősséget hangsúlyozza, hiszen az emberek együtt tudják ezt véghezvinni.
korábban írtuk
Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája
A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét?
korábban írtuk
Fájdalmas emlékeztető a kegyetlen valóságról: Csernobil
Kegyetlen történelmi drámával állt elő az HBO: a 2019-es Csernobil című minisorozat a 33 évvel ezelőtti atomkatasztrófa eseményeit dolgozza fel. És nem is akárhogy.
Az sem véletlen, hogy Csernobil példájával nyomatékosítja a mondanivalóját, hiszen az is egy emberi hibák sorozatából bekövetkezett katasztrófa volt, amiből
Ugyanakkor a csernobili atomkatasztrófa által kiürített városok mai állapota megmutatja: az emberek nélkül is képes megújulni a természet.
A kérdés már csak az, hogy a Föld az emberekkel vagy az emberek nélkül fogja-e tovább róni a köröket a Nap körül?
Fotó: Netflix
CsíkszékA rovat további cikkei
Fordított hagymás leveles tészta
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Fordított hagymás leveles tészta
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
A tavaszra várva
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
A tavaszra várva
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!