Hirdetés
Hirdetés

Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája

•  Fotó: HBO

Fotó: HBO

A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét? A világ szerencsésnek mondhatja magát, hogy ezek a kérdések még mindig feltehetőek, ellentétben azokkal, akik valamilyen formában áldozatai lettek egy olyan pusztításnak, amely esetében könnyű utólag okosnak lenni.

Tamás Attila

2019. június 16., 12:272019. június 16., 12:27

2019. június 16., 14:272019. június 16., 14:27

Az HBO és a Sky Csernobil sorozata a történelem egyik legszörnyűbb technológiai katasztrófájának hihetetlenül jól dramatizált lenyomata, amely bemutatja, hogy mi történt azon a sokak számára végzetes 1986. április 26-ai éjszakán, aminek következményei a mai napig beláthatatlanok.

Ez a katasztrófa rávilágít, hogy

milyen végzetes következményekkel járhat, ha egy önkényuralmi rendszer kiszolgálóinak, utasításokat végrehajtva kell fontos döntéseket hozniuk.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Amikor a fentről jövő ukáz és a terv teljesítése fontosabb, mint a tényleges biztonsági előírások betartása. Csernobil példája rendkívül jól mutatja, hogy mi történhet, ha hozzá nem értők hoznak olyan döntéseket, amiknek következményei több millió ember életét és jövőjét befolyásolhatják.

Valery Legasov, Boris Shcherbina, Anatoly Dyatlov, Leonid Toptunov, Alexandr Akimov, Viktor Bryukhanov, Vasily Ignatenko és rengeteg, a névtelenség homályába vesző ember a történelem alakítóivá váltak, történetüket pedig nem lehet elégszer elmesélni, hogy az utókor is tanuljon abból, hogy

egy hazugságok tömkelegére felépített rendszerben megtörténő katasztrófát hogyan kezeltek a hol teljes tudatlansággal, hol tagadással, hol pedig a borzasztó felismeréssel ezek a szereplők.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A Csernobil nem egy dokumentum-sorozat, hanem egy igaz történetet feldolgozó dráma, amelyet helyenkénti módosításokkal, hitelesen mutatja be az atomkatasztrófához vezető és az azt követő történéseket. Mélyen emberiek azok a részei, amikor az újabb katasztrófákat elkerülendő intézkedések nyomán

embereket kell rávenni, hogy a szinte biztos halált vállalva tegyék meg azt, amit meg kell tenni, a mégnagyobb katasztrófa elkerüléséért.

Ezek az emberek pedig Csernobil névtelen hősei lettek. A búvárok, a bányászok, a likvidátorok, akik a halál kockázatát vállalva megfeszített munkával dolgoztak az erős sugárzásnak kitett területeken, miközben a felső vezetés ezzel párhuzamosan szembesült az újabb veszélyekkel.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Kiemelkedő például az a jelenet, amikor a bányászok, miután megtudják, hogy Csernobilba vezénylik őket, szénporos kezeikkel végigveregetik a makulátlan öltönyben előttük álló legmagasabb felettesüket, hozzátéve, hogy mostmár tényleg úgy néz ki, mint egy igazi „szénipari” miniszter, rávilágítva arra, hogy a bürokraták mennyire elszakadtak a valóságtól, amit irányítani próbálnak.

Legaszov és Shcherbina, na meg rendkívül sok háttér-ember lettek ennek a történetnek a hősei, mert ők voltak azok, akik

fokozatosan oszlatták szét a téveszmék ködét és olyan szemenszedett, de nem bizonyított hazugságokat cáfoltak, miszerint nem lehet radioaktív hulladék az erőmű környékén, mert nem robbant fel a reaktor.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Ha ők nem látták volna be idejében a veszély súlyosságát, lehet, hogy a kitelepítés még később kezdődik el, ha nem szakszerűen kezelik a felmerülő helyzeteket, akkor hatványozottan több áldozata lenne egy még tovább fokozódó atomkatasztrófának.

Az igazságot azonban nem lehetett könnyen elfogadtatni egy tagadásban élő államapparátussal, amelynek tagjai meggyőződésesen hittek abban, hogy egy RBMK-atomreaktor nem robbanhat fel, míg végül azzal kellett szembesülniük, hogy ennek létrehozásánál a korábbi döntéshozók az olcsóbb módszereket választották.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat ugyanakkor a legfelsőbb döntéshozók folyamatos dilemmái mellett betekintést nyújt a sugárfertőzött területeken élők kálváriájába is:

a kitelepítések szörnyűségébe, az egyfajta újabb hadiállapot bevezetésébe és abba a megfeszített és kétségbeesett munkatempóba, amelyet egy láthatatlan, ép ésszel felfoghatatlan fenyegetés elhárítására tettek az akkor élők.

És mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire betalált a történet feldolgozása, mivel

máig is próbálják elbagatellizálni a történések jelentőségét Oroszországban.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat megjelenését követően az orosz médiában többen is fanyalogtak amiatt, hogy miért pont az amerikaiak kell feldolgozzák a történetet, ugyanakkor az orosz NTV csatorna bejelentette, hogy elkészítik a „saját verziójukat” Csernobilról, amelyben a CIA beépített ügynöke tehető felelőssé a katasztrófáért.

A sorozat népszerűségének azonban ára is van, igaz, hogy nem tragikus, csupán a ma emberének a hozzáállását mutatja meg: jelentősen megugrott a Csernobilba és környékére látogató katasztrófaturisták száma, ugyanakkor infulencerek pózolnak az atomreaktor környékén és az elhagyatott épületek között, magasról téve arra, hogy hány ember halála kötődik ezekhez a helyekhez. Maga a sorozat alkotója, Craig Mazin kellett megszólaljon a kérdésben, azt kérve az ott komolytalanul fotózkodó, szelfiző látogatóktól, hogy

tudatosítsák azt, hogy egy hatalmas tragédia helyszínén vannak, és ennek megfelelően, tisztelettel és alázattal viselkedjenek.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

És, hogy mennyire valósághűre sikeredett az HBO-Sky koprodukciója, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a világhálón rendkívül nagy népszerűségnek örvendő összehasonlítások, amelyek közül az alábbi videót mindenképp érdemes megnézni.

• Videó: Thomas Flight

A Chernobyl sorozat ugyanakkor azt is megmutatja, hogy egy alaposan dokumentált, a lehető legrealistábban megjelenített doku-drámákra hihetetlenül nagy szükség van, hiszen

rengeteg elbagatellizált történés volt a múltban és a jelenben is: elég csak napjaink égető problémájára, a klímaváltozás beláthatatlan következményeire gondolni, amit sokan próbálnak elbagatellizálni.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Félő, hogy a mostani történések következményeiről is készülnek majd a csernobili történéseket feldolgozó minisorozathoz hasonló mozgóképes alkotások, hogy az utókor jobban megérthesse, hogy mik vezettek egy adott katasztrófa kialakulásához.

De inkább jobb lenne ezeket valahogy elkerülni…

Hirdetés

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 11., szerda

Ki dönt a szemétdíj emeléséről?

Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.

Ki dönt a szemétdíj emeléséről?
Ki dönt a szemétdíj emeléséről?
2026. november 11., szerda

Ki dönt a szemétdíj emeléséről?

Hirdetés
2026. november 11., szerda

Másfél évszázados múltra emlékezik a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum

Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.

Másfél évszázados múltra emlékezik a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum
2026. november 11., szerda

Csúszik a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorának újraindítása

Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.

Csúszik a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorának újraindítása
2026. november 11., szerda

Bő száz kilométerre Székelyföldtől épít gyárat a Siemens

Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.

Bő száz kilométerre Székelyföldtől épít gyárat a Siemens
Hirdetés
2026. november 11., szerda

Erdélyi pedagógusok ötletei egy kattintásra: bemutatták az erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait összegyűjtő kötetet

Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.

Erdélyi pedagógusok ötletei egy kattintásra: bemutatták az erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait összegyűjtő kötetet
2026. november 11., szerda

Előzetes letartóztatásba helyezték Orbán Viktor öccsét és élettársát

Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.

Előzetes letartóztatásba helyezték Orbán Viktor öccsét és élettársát
2026. november 11., szerda

Honosítás: Maros megyében januártól is segítenek az ügyintézésben

Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.

Honosítás: Maros megyében januártól is segítenek az ügyintézésben
Hirdetés
2026. november 11., szerda

Hat községbe indítanának helyközi járatokat jövő tanévtől Székelyudvarhelyről

Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.

Hat községbe indítanának helyközi járatokat jövő tanévtől Székelyudvarhelyről
2026. november 11., szerda

Váratlan kiadások és elmaradt számlák: kedvezőtlen képet mutatnak a romániai adatok

Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

Váratlan kiadások és elmaradt számlák: kedvezőtlen képet mutatnak a romániai adatok
2026. november 11., szerda

Felmérés: a többség szerint elsősorban a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése

A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.

Felmérés: a többség szerint elsősorban a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése
Hirdetés