
Fotó: HBO
A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét? A világ szerencsésnek mondhatja magát, hogy ezek a kérdések még mindig feltehetőek, ellentétben azokkal, akik valamilyen formában áldozatai lettek egy olyan pusztításnak, amely esetében könnyű utólag okosnak lenni.
2019. június 16., 12:272019. június 16., 12:27
2019. június 16., 14:272019. június 16., 14:27
Az HBO és a Sky Csernobil sorozata a történelem egyik legszörnyűbb technológiai katasztrófájának hihetetlenül jól dramatizált lenyomata, amely bemutatja, hogy mi történt azon a sokak számára végzetes 1986. április 26-ai éjszakán, aminek következményei a mai napig beláthatatlanok.
Ez a katasztrófa rávilágít, hogy
Fotó: HBO
Amikor a fentről jövő ukáz és a terv teljesítése fontosabb, mint a tényleges biztonsági előírások betartása. Csernobil példája rendkívül jól mutatja, hogy mi történhet, ha hozzá nem értők hoznak olyan döntéseket, amiknek következményei több millió ember életét és jövőjét befolyásolhatják.
Valery Legasov, Boris Shcherbina, Anatoly Dyatlov, Leonid Toptunov, Alexandr Akimov, Viktor Bryukhanov, Vasily Ignatenko és rengeteg, a névtelenség homályába vesző ember a történelem alakítóivá váltak, történetüket pedig nem lehet elégszer elmesélni, hogy az utókor is tanuljon abból, hogy
Fotó: HBO
A Csernobil nem egy dokumentum-sorozat, hanem egy igaz történetet feldolgozó dráma, amelyet helyenkénti módosításokkal, hitelesen mutatja be az atomkatasztrófához vezető és az azt követő történéseket. Mélyen emberiek azok a részei, amikor az újabb katasztrófákat elkerülendő intézkedések nyomán
Ezek az emberek pedig Csernobil névtelen hősei lettek. A búvárok, a bányászok, a likvidátorok, akik a halál kockázatát vállalva megfeszített munkával dolgoztak az erős sugárzásnak kitett területeken, miközben a felső vezetés ezzel párhuzamosan szembesült az újabb veszélyekkel.
Fotó: HBO
Kiemelkedő például az a jelenet, amikor a bányászok, miután megtudják, hogy Csernobilba vezénylik őket, szénporos kezeikkel végigveregetik a makulátlan öltönyben előttük álló legmagasabb felettesüket, hozzátéve, hogy mostmár tényleg úgy néz ki, mint egy igazi „szénipari” miniszter, rávilágítva arra, hogy a bürokraták mennyire elszakadtak a valóságtól, amit irányítani próbálnak.
Legaszov és Shcherbina, na meg rendkívül sok háttér-ember lettek ennek a történetnek a hősei, mert ők voltak azok, akik
Fotó: HBO
Ha ők nem látták volna be idejében a veszély súlyosságát, lehet, hogy a kitelepítés még később kezdődik el, ha nem szakszerűen kezelik a felmerülő helyzeteket, akkor hatványozottan több áldozata lenne egy még tovább fokozódó atomkatasztrófának.
Az igazságot azonban nem lehetett könnyen elfogadtatni egy tagadásban élő államapparátussal, amelynek tagjai meggyőződésesen hittek abban, hogy egy RBMK-atomreaktor nem robbanhat fel, míg végül azzal kellett szembesülniük, hogy ennek létrehozásánál a korábbi döntéshozók az olcsóbb módszereket választották.
Fotó: HBO
a kitelepítések szörnyűségébe, az egyfajta újabb hadiállapot bevezetésébe és abba a megfeszített és kétségbeesett munkatempóba, amelyet egy láthatatlan, ép ésszel felfoghatatlan fenyegetés elhárítására tettek az akkor élők.
És mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire betalált a történet feldolgozása, mivel
Fotó: HBO
A sorozat megjelenését követően az orosz médiában többen is fanyalogtak amiatt, hogy miért pont az amerikaiak kell feldolgozzák a történetet, ugyanakkor az orosz NTV csatorna bejelentette, hogy elkészítik a „saját verziójukat” Csernobilról, amelyben a CIA beépített ügynöke tehető felelőssé a katasztrófáért.
A sorozat népszerűségének azonban ára is van, igaz, hogy nem tragikus, csupán a ma emberének a hozzáállását mutatja meg: jelentősen megugrott a Csernobilba és környékére látogató katasztrófaturisták száma, ugyanakkor infulencerek pózolnak az atomreaktor környékén és az elhagyatott épületek között, magasról téve arra, hogy hány ember halála kötődik ezekhez a helyekhez. Maga a sorozat alkotója, Craig Mazin kellett megszólaljon a kérdésben, azt kérve az ott komolytalanul fotózkodó, szelfiző látogatóktól, hogy
Fotó: HBO
És, hogy mennyire valósághűre sikeredett az HBO-Sky koprodukciója, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a világhálón rendkívül nagy népszerűségnek örvendő összehasonlítások, amelyek közül az alábbi videót mindenképp érdemes megnézni.
• Videó: Thomas Flight
A Chernobyl sorozat ugyanakkor azt is megmutatja, hogy egy alaposan dokumentált, a lehető legrealistábban megjelenített doku-drámákra hihetetlenül nagy szükség van, hiszen
Fotó: HBO
Félő, hogy a mostani történések következményeiről is készülnek majd a csernobili történéseket feldolgozó minisorozathoz hasonló mozgóképes alkotások, hogy az utókor jobban megérthesse, hogy mik vezettek egy adott katasztrófa kialakulásához.
De inkább jobb lenne ezeket valahogy elkerülni…
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
1 hozzászólás