Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája

•  Fotó: HBO

Fotó: HBO

A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét? A világ szerencsésnek mondhatja magát, hogy ezek a kérdések még mindig feltehetőek, ellentétben azokkal, akik valamilyen formában áldozatai lettek egy olyan pusztításnak, amely esetében könnyű utólag okosnak lenni.

Tamás Attila

2019. június 16., 12:272019. június 16., 12:27

2019. június 16., 14:272019. június 16., 14:27

Az HBO és a Sky Csernobil sorozata a történelem egyik legszörnyűbb technológiai katasztrófájának hihetetlenül jól dramatizált lenyomata, amely bemutatja, hogy mi történt azon a sokak számára végzetes 1986. április 26-ai éjszakán, aminek következményei a mai napig beláthatatlanok.

Ez a katasztrófa rávilágít, hogy

milyen végzetes következményekkel járhat, ha egy önkényuralmi rendszer kiszolgálóinak, utasításokat végrehajtva kell fontos döntéseket hozniuk.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Amikor a fentről jövő ukáz és a terv teljesítése fontosabb, mint a tényleges biztonsági előírások betartása. Csernobil példája rendkívül jól mutatja, hogy mi történhet, ha hozzá nem értők hoznak olyan döntéseket, amiknek következményei több millió ember életét és jövőjét befolyásolhatják.

Valery Legasov, Boris Shcherbina, Anatoly Dyatlov, Leonid Toptunov, Alexandr Akimov, Viktor Bryukhanov, Vasily Ignatenko és rengeteg, a névtelenség homályába vesző ember a történelem alakítóivá váltak, történetüket pedig nem lehet elégszer elmesélni, hogy az utókor is tanuljon abból, hogy

egy hazugságok tömkelegére felépített rendszerben megtörténő katasztrófát hogyan kezeltek a hol teljes tudatlansággal, hol tagadással, hol pedig a borzasztó felismeréssel ezek a szereplők.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A Csernobil nem egy dokumentum-sorozat, hanem egy igaz történetet feldolgozó dráma, amelyet helyenkénti módosításokkal, hitelesen mutatja be az atomkatasztrófához vezető és az azt követő történéseket. Mélyen emberiek azok a részei, amikor az újabb katasztrófákat elkerülendő intézkedések nyomán

embereket kell rávenni, hogy a szinte biztos halált vállalva tegyék meg azt, amit meg kell tenni, a mégnagyobb katasztrófa elkerüléséért.

Ezek az emberek pedig Csernobil névtelen hősei lettek. A búvárok, a bányászok, a likvidátorok, akik a halál kockázatát vállalva megfeszített munkával dolgoztak az erős sugárzásnak kitett területeken, miközben a felső vezetés ezzel párhuzamosan szembesült az újabb veszélyekkel.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Kiemelkedő például az a jelenet, amikor a bányászok, miután megtudják, hogy Csernobilba vezénylik őket, szénporos kezeikkel végigveregetik a makulátlan öltönyben előttük álló legmagasabb felettesüket, hozzátéve, hogy mostmár tényleg úgy néz ki, mint egy igazi „szénipari” miniszter, rávilágítva arra, hogy a bürokraták mennyire elszakadtak a valóságtól, amit irányítani próbálnak.

Legaszov és Shcherbina, na meg rendkívül sok háttér-ember lettek ennek a történetnek a hősei, mert ők voltak azok, akik

fokozatosan oszlatták szét a téveszmék ködét és olyan szemenszedett, de nem bizonyított hazugságokat cáfoltak, miszerint nem lehet radioaktív hulladék az erőmű környékén, mert nem robbant fel a reaktor.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Ha ők nem látták volna be idejében a veszély súlyosságát, lehet, hogy a kitelepítés még később kezdődik el, ha nem szakszerűen kezelik a felmerülő helyzeteket, akkor hatványozottan több áldozata lenne egy még tovább fokozódó atomkatasztrófának.

Az igazságot azonban nem lehetett könnyen elfogadtatni egy tagadásban élő államapparátussal, amelynek tagjai meggyőződésesen hittek abban, hogy egy RBMK-atomreaktor nem robbanhat fel, míg végül azzal kellett szembesülniük, hogy ennek létrehozásánál a korábbi döntéshozók az olcsóbb módszereket választották.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat ugyanakkor a legfelsőbb döntéshozók folyamatos dilemmái mellett betekintést nyújt a sugárfertőzött területeken élők kálváriájába is:

a kitelepítések szörnyűségébe, az egyfajta újabb hadiállapot bevezetésébe és abba a megfeszített és kétségbeesett munkatempóba, amelyet egy láthatatlan, ép ésszel felfoghatatlan fenyegetés elhárítására tettek az akkor élők.

És mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire betalált a történet feldolgozása, mivel

máig is próbálják elbagatellizálni a történések jelentőségét Oroszországban.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat megjelenését követően az orosz médiában többen is fanyalogtak amiatt, hogy miért pont az amerikaiak kell feldolgozzák a történetet, ugyanakkor az orosz NTV csatorna bejelentette, hogy elkészítik a „saját verziójukat” Csernobilról, amelyben a CIA beépített ügynöke tehető felelőssé a katasztrófáért.

A sorozat népszerűségének azonban ára is van, igaz, hogy nem tragikus, csupán a ma emberének a hozzáállását mutatja meg: jelentősen megugrott a Csernobilba és környékére látogató katasztrófaturisták száma, ugyanakkor infulencerek pózolnak az atomreaktor környékén és az elhagyatott épületek között, magasról téve arra, hogy hány ember halála kötődik ezekhez a helyekhez. Maga a sorozat alkotója, Craig Mazin kellett megszólaljon a kérdésben, azt kérve az ott komolytalanul fotózkodó, szelfiző látogatóktól, hogy

tudatosítsák azt, hogy egy hatalmas tragédia helyszínén vannak, és ennek megfelelően, tisztelettel és alázattal viselkedjenek.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

És, hogy mennyire valósághűre sikeredett az HBO-Sky koprodukciója, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a világhálón rendkívül nagy népszerűségnek örvendő összehasonlítások, amelyek közül az alábbi videót mindenképp érdemes megnézni.

Videó: Thomas Flight

A Chernobyl sorozat ugyanakkor azt is megmutatja, hogy egy alaposan dokumentált, a lehető legrealistábban megjelenített doku-drámákra hihetetlenül nagy szükség van, hiszen

rengeteg elbagatellizált történés volt a múltban és a jelenben is: elég csak napjaink égető problémájára, a klímaváltozás beláthatatlan következményeire gondolni, amit sokan próbálnak elbagatellizálni.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Félő, hogy a mostani történések következményeiről is készülnek majd a csernobili történéseket feldolgozó minisorozathoz hasonló mozgóképes alkotások, hogy az utókor jobban megérthesse, hogy mik vezettek egy adott katasztrófa kialakulásához.

De inkább jobb lenne ezeket valahogy elkerülni…

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Este kilenc után mutatjuk az exit poll-eredményeket

Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.

Este kilenc után mutatjuk az exit poll-eredményeket
2025. május 18., vasárnap

Tekintélyt sugárzó várfalalak védelmezik az árkosi unitárius templomot | Templomtúra

Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.

Tekintélyt sugárzó várfalalak védelmezik az árkosi unitárius templomot | Templomtúra
2025. május 18., vasárnap

Már másfél millióan szavaztak külföldön

Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már másfél millióan szavaztak külföldön
2025. május 18., vasárnap

Már csak két óra maradt hátra

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.

Már csak két óra maradt hátra
Már csak két óra maradt hátra
2025. május 18., vasárnap

Már csak két óra maradt hátra

2025. május 18., vasárnap

Filmezni akart a szavazóhelyiségben, lökdösődés lett a vége

Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.

Filmezni akart a szavazóhelyiségben, lökdösődés lett a vége
2025. május 18., vasárnap

Hat óra előtt meghaladta a részvétel az első fordulós összlétszámot

Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Hat óra előtt meghaladta a részvétel az első fordulós összlétszámot
2025. május 18., vasárnap

Az irány jó, de a székelyföldiek fele még nem szavazott

A számok magukért beszélnek, négy órával urnazárás előtt így áll Székelyföld a részvétellel. Összehasonlításként: Kolozs megye 55 százaléknál tart, Bukarest pedig 48 százaléknál.

Az irány jó, de a székelyföldiek fele még nem szavazott
2025. május 18., vasárnap

Székelyudvarhelyen is élénkebb a szavazási kedv

Sokkal nagyobb részvételt eredményez az államelnök-választás második fordulója, mint az első. Székelyudvarhelyen is egyértelműen a szavazókedv jelentős növekedését tapasztalják a szavazóbiztosok.

Székelyudvarhelyen is élénkebb a szavazási kedv
2025. május 18., vasárnap

A sepsiszentgyörgyiek fele Sloboziára tekint – a többiek mennek szavazni

Folyamatos a mozgás a háromszéki megyeközpontban a választás napján: délután négy óráig a lakosság negyvenkét százaléka voksolt. Mindeközben nagyon sokan a Sepsi OSK idegenbeli meccsét figyelik a tévében. Van ok aggodalomra.

A sepsiszentgyörgyiek fele Sloboziára tekint – a többiek mennek szavazni
2025. május 18., vasárnap

Megbüntették a Csíkszeredában pártzászlóval furikázó autóst

Úgy döntött, hogy tesz egy kört az autójával Csíkszeredában, amelyre kitűzte az egyik politikai párt jelképeit tartalmazó zászlót. Nem volt jó ötlet, a rendőrök meg is büntették.

Megbüntették a Csíkszeredában pártzászlóval furikázó autóst