Hirdetés
Hirdetés

Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája

•  Fotó: HBO

Fotó: HBO

A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét? A világ szerencsésnek mondhatja magát, hogy ezek a kérdések még mindig feltehetőek, ellentétben azokkal, akik valamilyen formában áldozatai lettek egy olyan pusztításnak, amely esetében könnyű utólag okosnak lenni.

Tamás Attila

2019. június 16., 12:272019. június 16., 12:27

2019. június 16., 14:272019. június 16., 14:27

Az HBO és a Sky Csernobil sorozata a történelem egyik legszörnyűbb technológiai katasztrófájának hihetetlenül jól dramatizált lenyomata, amely bemutatja, hogy mi történt azon a sokak számára végzetes 1986. április 26-ai éjszakán, aminek következményei a mai napig beláthatatlanok.

Ez a katasztrófa rávilágít, hogy

milyen végzetes következményekkel járhat, ha egy önkényuralmi rendszer kiszolgálóinak, utasításokat végrehajtva kell fontos döntéseket hozniuk.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Amikor a fentről jövő ukáz és a terv teljesítése fontosabb, mint a tényleges biztonsági előírások betartása. Csernobil példája rendkívül jól mutatja, hogy mi történhet, ha hozzá nem értők hoznak olyan döntéseket, amiknek következményei több millió ember életét és jövőjét befolyásolhatják.

Valery Legasov, Boris Shcherbina, Anatoly Dyatlov, Leonid Toptunov, Alexandr Akimov, Viktor Bryukhanov, Vasily Ignatenko és rengeteg, a névtelenség homályába vesző ember a történelem alakítóivá váltak, történetüket pedig nem lehet elégszer elmesélni, hogy az utókor is tanuljon abból, hogy

egy hazugságok tömkelegére felépített rendszerben megtörténő katasztrófát hogyan kezeltek a hol teljes tudatlansággal, hol tagadással, hol pedig a borzasztó felismeréssel ezek a szereplők.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A Csernobil nem egy dokumentum-sorozat, hanem egy igaz történetet feldolgozó dráma, amelyet helyenkénti módosításokkal, hitelesen mutatja be az atomkatasztrófához vezető és az azt követő történéseket. Mélyen emberiek azok a részei, amikor az újabb katasztrófákat elkerülendő intézkedések nyomán

embereket kell rávenni, hogy a szinte biztos halált vállalva tegyék meg azt, amit meg kell tenni, a mégnagyobb katasztrófa elkerüléséért.

Ezek az emberek pedig Csernobil névtelen hősei lettek. A búvárok, a bányászok, a likvidátorok, akik a halál kockázatát vállalva megfeszített munkával dolgoztak az erős sugárzásnak kitett területeken, miközben a felső vezetés ezzel párhuzamosan szembesült az újabb veszélyekkel.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Kiemelkedő például az a jelenet, amikor a bányászok, miután megtudják, hogy Csernobilba vezénylik őket, szénporos kezeikkel végigveregetik a makulátlan öltönyben előttük álló legmagasabb felettesüket, hozzátéve, hogy mostmár tényleg úgy néz ki, mint egy igazi „szénipari” miniszter, rávilágítva arra, hogy a bürokraták mennyire elszakadtak a valóságtól, amit irányítani próbálnak.

Legaszov és Shcherbina, na meg rendkívül sok háttér-ember lettek ennek a történetnek a hősei, mert ők voltak azok, akik

fokozatosan oszlatták szét a téveszmék ködét és olyan szemenszedett, de nem bizonyított hazugságokat cáfoltak, miszerint nem lehet radioaktív hulladék az erőmű környékén, mert nem robbant fel a reaktor.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Ha ők nem látták volna be idejében a veszély súlyosságát, lehet, hogy a kitelepítés még később kezdődik el, ha nem szakszerűen kezelik a felmerülő helyzeteket, akkor hatványozottan több áldozata lenne egy még tovább fokozódó atomkatasztrófának.

Az igazságot azonban nem lehetett könnyen elfogadtatni egy tagadásban élő államapparátussal, amelynek tagjai meggyőződésesen hittek abban, hogy egy RBMK-atomreaktor nem robbanhat fel, míg végül azzal kellett szembesülniük, hogy ennek létrehozásánál a korábbi döntéshozók az olcsóbb módszereket választották.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat ugyanakkor a legfelsőbb döntéshozók folyamatos dilemmái mellett betekintést nyújt a sugárfertőzött területeken élők kálváriájába is:

a kitelepítések szörnyűségébe, az egyfajta újabb hadiállapot bevezetésébe és abba a megfeszített és kétségbeesett munkatempóba, amelyet egy láthatatlan, ép ésszel felfoghatatlan fenyegetés elhárítására tettek az akkor élők.

És mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire betalált a történet feldolgozása, mivel

máig is próbálják elbagatellizálni a történések jelentőségét Oroszországban.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat megjelenését követően az orosz médiában többen is fanyalogtak amiatt, hogy miért pont az amerikaiak kell feldolgozzák a történetet, ugyanakkor az orosz NTV csatorna bejelentette, hogy elkészítik a „saját verziójukat” Csernobilról, amelyben a CIA beépített ügynöke tehető felelőssé a katasztrófáért.

A sorozat népszerűségének azonban ára is van, igaz, hogy nem tragikus, csupán a ma emberének a hozzáállását mutatja meg: jelentősen megugrott a Csernobilba és környékére látogató katasztrófaturisták száma, ugyanakkor infulencerek pózolnak az atomreaktor környékén és az elhagyatott épületek között, magasról téve arra, hogy hány ember halála kötődik ezekhez a helyekhez. Maga a sorozat alkotója, Craig Mazin kellett megszólaljon a kérdésben, azt kérve az ott komolytalanul fotózkodó, szelfiző látogatóktól, hogy

tudatosítsák azt, hogy egy hatalmas tragédia helyszínén vannak, és ennek megfelelően, tisztelettel és alázattal viselkedjenek.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

És, hogy mennyire valósághűre sikeredett az HBO-Sky koprodukciója, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a világhálón rendkívül nagy népszerűségnek örvendő összehasonlítások, amelyek közül az alábbi videót mindenképp érdemes megnézni.

Videó: Thomas Flight

A Chernobyl sorozat ugyanakkor azt is megmutatja, hogy egy alaposan dokumentált, a lehető legrealistábban megjelenített doku-drámákra hihetetlenül nagy szükség van, hiszen

rengeteg elbagatellizált történés volt a múltban és a jelenben is: elég csak napjaink égető problémájára, a klímaváltozás beláthatatlan következményeire gondolni, amit sokan próbálnak elbagatellizálni.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Félő, hogy a mostani történések következményeiről is készülnek majd a csernobili történéseket feldolgozó minisorozathoz hasonló mozgóképes alkotások, hogy az utókor jobban megérthesse, hogy mik vezettek egy adott katasztrófa kialakulásához.

De inkább jobb lenne ezeket valahogy elkerülni…

Hirdetés

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 09., csütörtök

Halomba rakott vasúti talpfák gyúltak meg és égtek el Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi Állomás térre szálltak ki a tűzoltók csütörtökön késő este, ahol meggyulladtak a vasúti talpfák.

Halomba rakott vasúti talpfák gyúltak meg és égtek el Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Sietősen távoztak a strandolók, amikor jött a homokvihar a román tengerparton – videóval

Homokvihar alakult ki szerdán Eforie tengerparti strandjain, a vízimentők beszámolói szerint a szél nagy erővel fújt a tenger felől. Videót is közzétettek az esetről.

Sietősen távoztak a strandolók, amikor jött a homokvihar a román tengerparton – videóval
2026. július 09., csütörtök

Útmutatóval próbál segíteni a középiskolai felvételizőknek az oktatási minisztérium

Az oktatási minisztérium hasznos tanácsokat és a felvételi folyamat lépéseit tartalmazó útmutatót tett közzé a középiskolai felvételire jelentkező tanulók számára.

Útmutatóval próbál segíteni a középiskolai felvételizőknek az oktatási minisztérium
2026. július 09., csütörtök

Több mint 20 millió lejt utalt ki a kormány a Viorel Pașca otthonaiból áthelyezett személyek ellátására

A kormány csütörtökön 20,028 millió lejt utalt ki a költségvetési tartalékalapból fogyatékossággal élő felnőttek bentlakásos központjainak és idősotthonoknak a finanszírozására.

Több mint 20 millió lejt utalt ki a kormány a Viorel Pașca otthonaiból áthelyezett személyek ellátására
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Felmérés: a romániaiak negyede tölti az idei nyári szabadságát külföldön

Csak minden negyedik romániai tölti az idei nyári szabadságát külföldön, közülük 65 százalék Görögországot, Bulgáriát, Olaszországot vagy Törökországot jelölte meg úti célként – derül ki egy felméréséből.

Felmérés: a romániaiak negyede tölti az idei nyári szabadságát külföldön
2026. július 09., csütörtök

Spanyolországgal bővül a brassói repülőtér kínálata

Újabb nemzetközi járatot indít a Wizz Air a brassói nemzetközi repülőtérről: november 3-tól közvetlen összeköttetés lesz a spanyolországi Valencia és Brassó között.

Spanyolországgal bővül a brassói repülőtér kínálata
2026. július 09., csütörtök

Cseke Attila szerint a pápaválasztás modelljét is követni lehetne a kormányválság feloldásához

Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a korábbi kormánykoalíció pártjainak engedniük kell az önérzetükből, amikor a politikai válság megoldásáról tárgyalnak.

Cseke Attila szerint a pápaválasztás modelljét is követni lehetne a kormányválság feloldásához
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Azonosították és megbüntették az elszabadult lovak tulajdonosát

A Csíkszereda utcáin megjelent lovak helyzete megoldódott: hazaterelték az állatokat, a tulajdonosukat pedig megbírságolták – közölték csütörtök délben a hatóságok.

Azonosították és megbüntették az elszabadult lovak tulajdonosát
2026. július 09., csütörtök

Sepsiszentgyörgy közelében rengett a föld éjszaka

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt csütörtökre virradóan, 1 óra 30 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Sepsiszentgyörgy közelében rengett a föld éjszaka
Hirdetés