Hirdetés
Hirdetés

Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája

•  Fotó: HBO

Fotó: HBO

A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét? A világ szerencsésnek mondhatja magát, hogy ezek a kérdések még mindig feltehetőek, ellentétben azokkal, akik valamilyen formában áldozatai lettek egy olyan pusztításnak, amely esetében könnyű utólag okosnak lenni.

Tamás Attila

2019. június 16., 12:272019. június 16., 12:27

2019. június 16., 14:272019. június 16., 14:27

Az HBO és a Sky Csernobil sorozata a történelem egyik legszörnyűbb technológiai katasztrófájának hihetetlenül jól dramatizált lenyomata, amely bemutatja, hogy mi történt azon a sokak számára végzetes 1986. április 26-ai éjszakán, aminek következményei a mai napig beláthatatlanok.

Ez a katasztrófa rávilágít, hogy

milyen végzetes következményekkel járhat, ha egy önkényuralmi rendszer kiszolgálóinak, utasításokat végrehajtva kell fontos döntéseket hozniuk.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Amikor a fentről jövő ukáz és a terv teljesítése fontosabb, mint a tényleges biztonsági előírások betartása. Csernobil példája rendkívül jól mutatja, hogy mi történhet, ha hozzá nem értők hoznak olyan döntéseket, amiknek következményei több millió ember életét és jövőjét befolyásolhatják.

Valery Legasov, Boris Shcherbina, Anatoly Dyatlov, Leonid Toptunov, Alexandr Akimov, Viktor Bryukhanov, Vasily Ignatenko és rengeteg, a névtelenség homályába vesző ember a történelem alakítóivá váltak, történetüket pedig nem lehet elégszer elmesélni, hogy az utókor is tanuljon abból, hogy

egy hazugságok tömkelegére felépített rendszerben megtörténő katasztrófát hogyan kezeltek a hol teljes tudatlansággal, hol tagadással, hol pedig a borzasztó felismeréssel ezek a szereplők.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A Csernobil nem egy dokumentum-sorozat, hanem egy igaz történetet feldolgozó dráma, amelyet helyenkénti módosításokkal, hitelesen mutatja be az atomkatasztrófához vezető és az azt követő történéseket. Mélyen emberiek azok a részei, amikor az újabb katasztrófákat elkerülendő intézkedések nyomán

embereket kell rávenni, hogy a szinte biztos halált vállalva tegyék meg azt, amit meg kell tenni, a mégnagyobb katasztrófa elkerüléséért.

Ezek az emberek pedig Csernobil névtelen hősei lettek. A búvárok, a bányászok, a likvidátorok, akik a halál kockázatát vállalva megfeszített munkával dolgoztak az erős sugárzásnak kitett területeken, miközben a felső vezetés ezzel párhuzamosan szembesült az újabb veszélyekkel.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Kiemelkedő például az a jelenet, amikor a bányászok, miután megtudják, hogy Csernobilba vezénylik őket, szénporos kezeikkel végigveregetik a makulátlan öltönyben előttük álló legmagasabb felettesüket, hozzátéve, hogy mostmár tényleg úgy néz ki, mint egy igazi „szénipari” miniszter, rávilágítva arra, hogy a bürokraták mennyire elszakadtak a valóságtól, amit irányítani próbálnak.

Legaszov és Shcherbina, na meg rendkívül sok háttér-ember lettek ennek a történetnek a hősei, mert ők voltak azok, akik

fokozatosan oszlatták szét a téveszmék ködét és olyan szemenszedett, de nem bizonyított hazugságokat cáfoltak, miszerint nem lehet radioaktív hulladék az erőmű környékén, mert nem robbant fel a reaktor.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Ha ők nem látták volna be idejében a veszély súlyosságát, lehet, hogy a kitelepítés még később kezdődik el, ha nem szakszerűen kezelik a felmerülő helyzeteket, akkor hatványozottan több áldozata lenne egy még tovább fokozódó atomkatasztrófának.

Az igazságot azonban nem lehetett könnyen elfogadtatni egy tagadásban élő államapparátussal, amelynek tagjai meggyőződésesen hittek abban, hogy egy RBMK-atomreaktor nem robbanhat fel, míg végül azzal kellett szembesülniük, hogy ennek létrehozásánál a korábbi döntéshozók az olcsóbb módszereket választották.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat ugyanakkor a legfelsőbb döntéshozók folyamatos dilemmái mellett betekintést nyújt a sugárfertőzött területeken élők kálváriájába is:

a kitelepítések szörnyűségébe, az egyfajta újabb hadiállapot bevezetésébe és abba a megfeszített és kétségbeesett munkatempóba, amelyet egy láthatatlan, ép ésszel felfoghatatlan fenyegetés elhárítására tettek az akkor élők.

És mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire betalált a történet feldolgozása, mivel

máig is próbálják elbagatellizálni a történések jelentőségét Oroszországban.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat megjelenését követően az orosz médiában többen is fanyalogtak amiatt, hogy miért pont az amerikaiak kell feldolgozzák a történetet, ugyanakkor az orosz NTV csatorna bejelentette, hogy elkészítik a „saját verziójukat” Csernobilról, amelyben a CIA beépített ügynöke tehető felelőssé a katasztrófáért.

A sorozat népszerűségének azonban ára is van, igaz, hogy nem tragikus, csupán a ma emberének a hozzáállását mutatja meg: jelentősen megugrott a Csernobilba és környékére látogató katasztrófaturisták száma, ugyanakkor infulencerek pózolnak az atomreaktor környékén és az elhagyatott épületek között, magasról téve arra, hogy hány ember halála kötődik ezekhez a helyekhez. Maga a sorozat alkotója, Craig Mazin kellett megszólaljon a kérdésben, azt kérve az ott komolytalanul fotózkodó, szelfiző látogatóktól, hogy

tudatosítsák azt, hogy egy hatalmas tragédia helyszínén vannak, és ennek megfelelően, tisztelettel és alázattal viselkedjenek.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

És, hogy mennyire valósághűre sikeredett az HBO-Sky koprodukciója, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a világhálón rendkívül nagy népszerűségnek örvendő összehasonlítások, amelyek közül az alábbi videót mindenképp érdemes megnézni.

Videó: Thomas Flight

A Chernobyl sorozat ugyanakkor azt is megmutatja, hogy egy alaposan dokumentált, a lehető legrealistábban megjelenített doku-drámákra hihetetlenül nagy szükség van, hiszen

rengeteg elbagatellizált történés volt a múltban és a jelenben is: elég csak napjaink égető problémájára, a klímaváltozás beláthatatlan következményeire gondolni, amit sokan próbálnak elbagatellizálni.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Félő, hogy a mostani történések következményeiről is készülnek majd a csernobili történéseket feldolgozó minisorozathoz hasonló mozgóképes alkotások, hogy az utókor jobban megérthesse, hogy mik vezettek egy adott katasztrófa kialakulásához.

De inkább jobb lenne ezeket valahogy elkerülni…

Hirdetés

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 22., péntek

Könnyekkel és mosollyal megélt magyarság a zarándokvonat sepsiszentgyörgyi állomásán

Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.

Könnyekkel és mosollyal megélt magyarság a zarándokvonat sepsiszentgyörgyi állomásán
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Itt kérhetünk segítséget a csíksomlyói pünkösdi búcsú ideje alatt

Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.

Itt kérhetünk segítséget a csíksomlyói pünkösdi búcsú ideje alatt
2026. május 22., péntek

Elsőfokú árvízriasztást adtak ki több székelyföldi folyóra is

Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.

Elsőfokú árvízriasztást adtak ki több székelyföldi folyóra is
2026. május 22., péntek

1,2 milliárd lejt utaltak az áprilisi gyermeknevelési pótlékok kifizetésére

Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.

1,2 milliárd lejt utaltak az áprilisi gyermeknevelési pótlékok kifizetésére
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Zavarossá vált a csapvíz az esőzések miatt, nem ajánlott ivóvízként fogyasztani

A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.

Zavarossá vált a csapvíz az esőzések miatt, nem ajánlott ivóvízként fogyasztani
2026. május 22., péntek

Az idők viharában elpusztult Rákóczi-vár ismét teljes méltóságában áll előttünk – videó

Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.

Az idők viharában elpusztult Rákóczi-vár ismét teljes méltóságában áll előttünk – videó
2026. május 22., péntek

Négy év bujkálás után börtönbe került a Colectiv-ügy egyik elítéltje

A Colectiv-ügyben elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut, aki négy évvel ezelőtt, az ítélet kihirdetése előtt elszökött Romániából, bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.

Négy év bujkálás után börtönbe került a Colectiv-ügy egyik elítéltje
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Mire meggyógyult az aradi beteg, máshonnan jelentettek egy hantavírusgyanús esetet

Hantavírusgyanús esetet jelentettek Krassó-Szörény megyéből – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Mire meggyógyult az aradi beteg, máshonnan jelentettek egy hantavírusgyanús esetet
2026. május 22., péntek

Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette

Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette, több súlyos sérült van – írja az MTI Magyar Péter miniszterelnök péntek délelőtti Facebook-bejelentésére hivatkozva.

Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette
2026. május 22., péntek

Két sarkalatos pont a 2027 januárjától érkező új közalkalmazotti bértörvényben

Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.

Két sarkalatos pont a 2027 januárjától érkező új közalkalmazotti bértörvényben
Hirdetés