Hirdetés
Hirdetés

Hazugságok hálójában – Csernobil megkerülhetetlen katasztrófája

•  Fotó: HBO

Fotó: HBO

A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét? A világ szerencsésnek mondhatja magát, hogy ezek a kérdések még mindig feltehetőek, ellentétben azokkal, akik valamilyen formában áldozatai lettek egy olyan pusztításnak, amely esetében könnyű utólag okosnak lenni.

Tamás Attila

2019. június 16., 12:272019. június 16., 12:27

2019. június 16., 14:272019. június 16., 14:27

Az HBO és a Sky Csernobil sorozata a történelem egyik legszörnyűbb technológiai katasztrófájának hihetetlenül jól dramatizált lenyomata, amely bemutatja, hogy mi történt azon a sokak számára végzetes 1986. április 26-ai éjszakán, aminek következményei a mai napig beláthatatlanok.

Ez a katasztrófa rávilágít, hogy

milyen végzetes következményekkel járhat, ha egy önkényuralmi rendszer kiszolgálóinak, utasításokat végrehajtva kell fontos döntéseket hozniuk.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Amikor a fentről jövő ukáz és a terv teljesítése fontosabb, mint a tényleges biztonsági előírások betartása. Csernobil példája rendkívül jól mutatja, hogy mi történhet, ha hozzá nem értők hoznak olyan döntéseket, amiknek következményei több millió ember életét és jövőjét befolyásolhatják.

Valery Legasov, Boris Shcherbina, Anatoly Dyatlov, Leonid Toptunov, Alexandr Akimov, Viktor Bryukhanov, Vasily Ignatenko és rengeteg, a névtelenség homályába vesző ember a történelem alakítóivá váltak, történetüket pedig nem lehet elégszer elmesélni, hogy az utókor is tanuljon abból, hogy

egy hazugságok tömkelegére felépített rendszerben megtörténő katasztrófát hogyan kezeltek a hol teljes tudatlansággal, hol tagadással, hol pedig a borzasztó felismeréssel ezek a szereplők.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A Csernobil nem egy dokumentum-sorozat, hanem egy igaz történetet feldolgozó dráma, amelyet helyenkénti módosításokkal, hitelesen mutatja be az atomkatasztrófához vezető és az azt követő történéseket. Mélyen emberiek azok a részei, amikor az újabb katasztrófákat elkerülendő intézkedések nyomán

embereket kell rávenni, hogy a szinte biztos halált vállalva tegyék meg azt, amit meg kell tenni, a mégnagyobb katasztrófa elkerüléséért.

Ezek az emberek pedig Csernobil névtelen hősei lettek. A búvárok, a bányászok, a likvidátorok, akik a halál kockázatát vállalva megfeszített munkával dolgoztak az erős sugárzásnak kitett területeken, miközben a felső vezetés ezzel párhuzamosan szembesült az újabb veszélyekkel.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Kiemelkedő például az a jelenet, amikor a bányászok, miután megtudják, hogy Csernobilba vezénylik őket, szénporos kezeikkel végigveregetik a makulátlan öltönyben előttük álló legmagasabb felettesüket, hozzátéve, hogy mostmár tényleg úgy néz ki, mint egy igazi „szénipari” miniszter, rávilágítva arra, hogy a bürokraták mennyire elszakadtak a valóságtól, amit irányítani próbálnak.

Legaszov és Shcherbina, na meg rendkívül sok háttér-ember lettek ennek a történetnek a hősei, mert ők voltak azok, akik

fokozatosan oszlatták szét a téveszmék ködét és olyan szemenszedett, de nem bizonyított hazugságokat cáfoltak, miszerint nem lehet radioaktív hulladék az erőmű környékén, mert nem robbant fel a reaktor.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Ha ők nem látták volna be idejében a veszély súlyosságát, lehet, hogy a kitelepítés még később kezdődik el, ha nem szakszerűen kezelik a felmerülő helyzeteket, akkor hatványozottan több áldozata lenne egy még tovább fokozódó atomkatasztrófának.

Az igazságot azonban nem lehetett könnyen elfogadtatni egy tagadásban élő államapparátussal, amelynek tagjai meggyőződésesen hittek abban, hogy egy RBMK-atomreaktor nem robbanhat fel, míg végül azzal kellett szembesülniük, hogy ennek létrehozásánál a korábbi döntéshozók az olcsóbb módszereket választották.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat ugyanakkor a legfelsőbb döntéshozók folyamatos dilemmái mellett betekintést nyújt a sugárfertőzött területeken élők kálváriájába is:

a kitelepítések szörnyűségébe, az egyfajta újabb hadiállapot bevezetésébe és abba a megfeszített és kétségbeesett munkatempóba, amelyet egy láthatatlan, ép ésszel felfoghatatlan fenyegetés elhárítására tettek az akkor élők.

És mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire betalált a történet feldolgozása, mivel

máig is próbálják elbagatellizálni a történések jelentőségét Oroszországban.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

A sorozat megjelenését követően az orosz médiában többen is fanyalogtak amiatt, hogy miért pont az amerikaiak kell feldolgozzák a történetet, ugyanakkor az orosz NTV csatorna bejelentette, hogy elkészítik a „saját verziójukat” Csernobilról, amelyben a CIA beépített ügynöke tehető felelőssé a katasztrófáért.

A sorozat népszerűségének azonban ára is van, igaz, hogy nem tragikus, csupán a ma emberének a hozzáállását mutatja meg: jelentősen megugrott a Csernobilba és környékére látogató katasztrófaturisták száma, ugyanakkor infulencerek pózolnak az atomreaktor környékén és az elhagyatott épületek között, magasról téve arra, hogy hány ember halála kötődik ezekhez a helyekhez. Maga a sorozat alkotója, Craig Mazin kellett megszólaljon a kérdésben, azt kérve az ott komolytalanul fotózkodó, szelfiző látogatóktól, hogy

tudatosítsák azt, hogy egy hatalmas tragédia helyszínén vannak, és ennek megfelelően, tisztelettel és alázattal viselkedjenek.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

És, hogy mennyire valósághűre sikeredett az HBO-Sky koprodukciója, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a világhálón rendkívül nagy népszerűségnek örvendő összehasonlítások, amelyek közül az alábbi videót mindenképp érdemes megnézni.

Videó: Thomas Flight

A Chernobyl sorozat ugyanakkor azt is megmutatja, hogy egy alaposan dokumentált, a lehető legrealistábban megjelenített doku-drámákra hihetetlenül nagy szükség van, hiszen

rengeteg elbagatellizált történés volt a múltban és a jelenben is: elég csak napjaink égető problémájára, a klímaváltozás beláthatatlan következményeire gondolni, amit sokan próbálnak elbagatellizálni.

•  Fotó: HBO Galéria

Fotó: HBO

Félő, hogy a mostani történések következményeiről is készülnek majd a csernobili történéseket feldolgozó minisorozathoz hasonló mozgóképes alkotások, hogy az utókor jobban megérthesse, hogy mik vezettek egy adott katasztrófa kialakulásához.

De inkább jobb lenne ezeket valahogy elkerülni…

Hirdetés

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a különnyugdíjak ügyében

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a különnyugdíjak ügyében
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Újabb felszerelések érkeznek ezen a héten Hargita megye oktatási intézményeibe

Hargita megye 83 tanintézetének több mint 220 kapcsolódó intézménye részesül új bútorzatban, taneszközökben és korszerű digitális felszerelésekben, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásából.

Újabb felszerelések érkeznek ezen a héten Hargita megye oktatási intézményeibe
2026. február 10., kedd

Fontos tudnivalók a Magyarországi országgyűlési választásokról

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa tájékoztatást tett közzé a 2026. április 12-én esedékes magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban a külhoni szavazókat érintő határidőkről és tudnivalókról.

Fontos tudnivalók a Magyarországi országgyűlési választásokról
2026. február 10., kedd

Az egészségügyi miniszter szerint nincs helye a 10 százalékos bércsökkentésnek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, ellenzi a kórházi és a mentőszolgálati egészségügyi személyzet fizetésének 10 százalékos csökkentését.

Az egészségügyi miniszter szerint nincs helye a 10 százalékos bércsökkentésnek
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Egyik törvényszékről a másikra helyezik át az ANAF és a Iohannis házaspár közötti per tárgyalását

A nagyszebeni törvényszékről a vajdahunyadira helyezik át az adóhatóság (ANAF) és a Iohannis család közötti per tárgyalását.

Egyik törvényszékről a másikra helyezik át az ANAF és a Iohannis házaspár közötti per tárgyalását
2026. február 10., kedd

Grindeanu: nem lehet reformnak nevezni a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot

A kormány elfogadja a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot, de „korrekt feltételek mellett”, és az a központi és a helyi közigazgatásra egyaránt kiterjed – jelentette ki Sorin Grindeanu kedden.

Grindeanu: nem lehet reformnak nevezni a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot
2026. február 10., kedd

A művészi teljesítmény nem mérhető úgy, mint a fizikai munka – utcára vonultak a marosvásárhelyi színészek

Színészek vonultak utcára Marosvásárhelyen az új minisztériumi szabályok ellen tiltakozva, amelyek a művészek munkaidejének nyilvántartását írják elő. Úgy vélik, a rendelet félreérti, és mereven szabályozza az alkotói munkát.

A művészi teljesítmény nem mérhető úgy, mint a fizikai munka –  utcára vonultak a marosvásárhelyi színészek
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Bolojan szerint egységes bértörvényre van szükség, akár bércsökkentéssel is

Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy szükség van egy egységes bértörvényre, amelynek azonban a fizetésemelések mellett indokolt esetekben bércsökkentésekről is rendelkeznie kell.

Bolojan szerint egységes bértörvényre van szükség, akár bércsökkentéssel is
2026. február 10., kedd

Fogódzót és sikerélményt adnának a középiskolásoknak

A Kanta Szakképző Központban a Magyar Kormány támogatásával középiskolások számára életpálya-tervező, pályaorientációs foglalkozásokat, illetve mesterséges intelligencia használati képzést indítanak – jelentették be kedden Kézdivásárhelyen.

Fogódzót és sikerélményt adnának a középiskolásoknak
2026. február 10., kedd

Szabadságra ment az egyik alkotmánybíró, várhatóan ismét elhalasztják a döntést a különnyugdíjakról

Tíznapos szabadságot vett ki az alkotmánybíróság egyik bírája, ezért a testület szerdán várhatóan ismét elhalasztja a döntéshozatalt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.

Szabadságra ment az egyik alkotmánybíró, várhatóan ismét elhalasztják a döntést a különnyugdíjakról
Hirdetés