
Az Udvarhely Bábműhely Az öreg király hagyatéka című előadásából
Fotó: Balázs Attila
Ma van a bábszínház világnapja, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Udvarhely Bábműhelye pedig eseménysorozattal, mesekönyvvel és lemezzel, valamint egy animációs kisfilmmel is megajándékozza a közönségét – gyerekeket és felnőtteket egyaránt.
2024. március 21., 14:112024. március 21., 14:11
2024. március 21., 14:212024. március 21., 14:21
„Vigyázz! Ott van a boszorkány! Ne menj oda!” – bizonyára hallottunk már hasonló kiáltásokat bábelőadáson a nézőtérről, hiszen annyira beleélték magukat és azonosultak a mesével a gyerekek. De minket, felnőtteket is magával tud ragadni, és visszatalálhatunk gyermeki énünkhöz.
Egy bábelőadás során könnyen jönnek velünk a gyerekek, hamar felismerik és megértik a szimbólumokat, mert ez egy tudatalatti képességünk. A meséken és a bábszínházon keresztül nagyon könnyen megértik és kapcsolódnak a világunkhoz. A gyerek beleszületik ebbe a világba, tapasztalatokat kell gyűjtsön és értékrendet kialakítson. Valahogyan meg kell értenie a létezését, a világ működését, és ehhez nagyon jó eszköz, segítség a népmese, a mese, a bábszínház. A népmesék azért fontosak, mert identitást adnak, erősítenek. Tehát a gyerek a mesék, a bábszínház segítségével, megtanulja a helyét a világban” – magyarázta Lukács Emőke, az Udvarhely Bábműhely vezetője, akivel a világnap kapcsán beszélgettünk.
„A gyerek megtanulja például azt, hogy ha van gonosz a világban – márpedig találkozik gonoszsággal –, és ha erről a gonoszról vannak tapasztalatai a bábszínházon keresztül, megtanulhatja, hogy ez legyőzhető, uralható, hogy erre vannak eszközeink. Nem egy kézzelfogható eszköz, hanem kap egy lelki tartást, amelyet felnőttkorban is hasznosít.”

Kétnapos rendezvénysorozattal ünneplik Székelyudvarhelyen a bábszínház világnapját. A Tomcsa Sándor Színház keretében működő Udvarhely Bábműhely március 24-én és 25-én izgalmas eseményekre várja a kicsiket és nagyokat.
Arról is szót ejtünk, hogy a felnőtteknek mit nyújthat a bábszínház. Lukács Emőke rámutatott, a felnőttek ugyanazért ülnek be egy bábelőadásra, mint egy színházi előadásra: a katarzis élményéért, valaminek a megértéséért, elmélyülésért egy kérdésben, érzésben, gondolatban.
A csoda a barátunk a bábszínpadon, bármi megtörténhet, működhet. Benne van a teremtés, a fantázia” – hangsúlyozta.
• Videó: Tomcsa Sándor Színház
Az Udvarhely Bábműhely a bábszínház világnapja alkalmából kétnapos eseménysorozattal készül: előadások, kiállítások, koncertek várják az érdeklődőket a székelyudvarhelyi Művelődési Házban. De lemezt és mesekönyvet is kiadtak Holdfényből létrát címmel: az elmúlt évek dalaiból gyűjtöttek össze egy csokorra valót, ezeket pedig egy mesés történettel szőtték egybe. A lemezbemutató koncertet március 25-én, hétfőn 18 órától tartják. Ugyanakkor, – a Tárgyak dala című dalocskára építve – animációs videóval és további meglepetésekkel is kedveskednek.
A bábszínházi világnapot a Nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) kezdeményezésére 2003 óta ünnepli március 21-én a szakma és a közönség. Idén a világnap hivatalos üzenetét Meczner János Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész, a Budapest Bábszínház korábbi igazgatója fogalmazta meg. Ebben hangsúlyozza, hogy a műfaj sok csodája közül talán a legnagyobb, hogy minden korosztályt 0-99 évesig egyformán képes lenyűgözni és megszólítani. „Semmi sem hasonlítható ahhoz, ahogy a legkisebbek kacagnak, izgulnak, lelkesednek egy bábelőadáson: az ő szemükben a fából faragott, papírból kasírozott vagy textilből megvarrt figura nem csupán él, de létezésének valódi tétje van. Később a csoda születése válik a legérdekesebbé: hogyan mozdul meg egy báb, mi a trükkje, honnan jön a fény.” Úgy véli, a bábművészet a legalkalmasabb arra, hogy kortárs nézőt neveljen: egy bábos koncepció mögött mindig felfedezhető egy filozófiai sík is, a vizuális absztrakció a gyönyörködtetés mellett el is gondolkodtat. „A bábszínház valódi „Gesamtkunstwerk”, ahol a képzőművészet, a színészi játék, az irodalom, a mozgásművészet, a zene, a mozgókép egyenrangúan, egymást erősítve van jelen a készülő műalkotásban. Szintézise mindannak, amit a különböző művészeti ágak külön-külön tudnak, így a nézőre gyakorolt hatásuk is megsokszorozódik.”
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!