
Az Udvarhely Bábműhely Az öreg király hagyatéka című előadásából
Fotó: Balázs Attila
Ma van a bábszínház világnapja, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Udvarhely Bábműhelye pedig eseménysorozattal, mesekönyvvel és lemezzel, valamint egy animációs kisfilmmel is megajándékozza a közönségét – gyerekeket és felnőtteket egyaránt.
2024. március 21., 14:112024. március 21., 14:11
2024. március 21., 14:212024. március 21., 14:21
„Vigyázz! Ott van a boszorkány! Ne menj oda!” – bizonyára hallottunk már hasonló kiáltásokat bábelőadáson a nézőtérről, hiszen annyira beleélték magukat és azonosultak a mesével a gyerekek. De minket, felnőtteket is magával tud ragadni, és visszatalálhatunk gyermeki énünkhöz.
Egy bábelőadás során könnyen jönnek velünk a gyerekek, hamar felismerik és megértik a szimbólumokat, mert ez egy tudatalatti képességünk. A meséken és a bábszínházon keresztül nagyon könnyen megértik és kapcsolódnak a világunkhoz. A gyerek beleszületik ebbe a világba, tapasztalatokat kell gyűjtsön és értékrendet kialakítson. Valahogyan meg kell értenie a létezését, a világ működését, és ehhez nagyon jó eszköz, segítség a népmese, a mese, a bábszínház. A népmesék azért fontosak, mert identitást adnak, erősítenek. Tehát a gyerek a mesék, a bábszínház segítségével, megtanulja a helyét a világban” – magyarázta Lukács Emőke, az Udvarhely Bábműhely vezetője, akivel a világnap kapcsán beszélgettünk.
„A gyerek megtanulja például azt, hogy ha van gonosz a világban – márpedig találkozik gonoszsággal –, és ha erről a gonoszról vannak tapasztalatai a bábszínházon keresztül, megtanulhatja, hogy ez legyőzhető, uralható, hogy erre vannak eszközeink. Nem egy kézzelfogható eszköz, hanem kap egy lelki tartást, amelyet felnőttkorban is hasznosít.”

Kétnapos rendezvénysorozattal ünneplik Székelyudvarhelyen a bábszínház világnapját. A Tomcsa Sándor Színház keretében működő Udvarhely Bábműhely március 24-én és 25-én izgalmas eseményekre várja a kicsiket és nagyokat.
Arról is szót ejtünk, hogy a felnőtteknek mit nyújthat a bábszínház. Lukács Emőke rámutatott, a felnőttek ugyanazért ülnek be egy bábelőadásra, mint egy színházi előadásra: a katarzis élményéért, valaminek a megértéséért, elmélyülésért egy kérdésben, érzésben, gondolatban.
A csoda a barátunk a bábszínpadon, bármi megtörténhet, működhet. Benne van a teremtés, a fantázia” – hangsúlyozta.
• Videó: Tomcsa Sándor Színház
Az Udvarhely Bábműhely a bábszínház világnapja alkalmából kétnapos eseménysorozattal készül: előadások, kiállítások, koncertek várják az érdeklődőket a székelyudvarhelyi Művelődési Házban. De lemezt és mesekönyvet is kiadtak Holdfényből létrát címmel: az elmúlt évek dalaiból gyűjtöttek össze egy csokorra valót, ezeket pedig egy mesés történettel szőtték egybe. A lemezbemutató koncertet március 25-én, hétfőn 18 órától tartják. Ugyanakkor, – a Tárgyak dala című dalocskára építve – animációs videóval és további meglepetésekkel is kedveskednek.
A bábszínházi világnapot a Nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) kezdeményezésére 2003 óta ünnepli március 21-én a szakma és a közönség. Idén a világnap hivatalos üzenetét Meczner János Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész, a Budapest Bábszínház korábbi igazgatója fogalmazta meg. Ebben hangsúlyozza, hogy a műfaj sok csodája közül talán a legnagyobb, hogy minden korosztályt 0-99 évesig egyformán képes lenyűgözni és megszólítani. „Semmi sem hasonlítható ahhoz, ahogy a legkisebbek kacagnak, izgulnak, lelkesednek egy bábelőadáson: az ő szemükben a fából faragott, papírból kasírozott vagy textilből megvarrt figura nem csupán él, de létezésének valódi tétje van. Később a csoda születése válik a legérdekesebbé: hogyan mozdul meg egy báb, mi a trükkje, honnan jön a fény.” Úgy véli, a bábművészet a legalkalmasabb arra, hogy kortárs nézőt neveljen: egy bábos koncepció mögött mindig felfedezhető egy filozófiai sík is, a vizuális absztrakció a gyönyörködtetés mellett el is gondolkodtat. „A bábszínház valódi „Gesamtkunstwerk”, ahol a képzőművészet, a színészi játék, az irodalom, a mozgásművészet, a zene, a mozgókép egyenrangúan, egymást erősítve van jelen a készülő műalkotásban. Szintézise mindannak, amit a különböző művészeti ágak külön-külön tudnak, így a nézőre gyakorolt hatásuk is megsokszorozódik.”
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!