Vásáros utak kereszteződésében (2.): Csík, a hegyek közötti síkság

A terem padlója a medence közepének területeit és az ott előforduló néhány élőlényt szemlélteti, például mocsári teknőst, partifecskét, hódgátat, vízitököt. Vitos Mózes jegyezte fel, hogy az Olt zátonyain, homokpadjain a gyerekek teknőspáncélokat gyűjtenek. A medencében még ma is élnek teknősök, időről időre itt-ott előkerül egy-egy példány, legutóbb Csíkbánkfalván és Csíkszentkirályon találtak. Idősebb csíkszeredaiak emlékeznek, hogy a vasúti felüljárónál a városban is volt még néhány évtizede. Partifecsketelepek az Olt homokos zátonyain, például Újtusnádon a homokbányában ma is megtalálhatóak. A hódok ugyan ezelőtt kétszáz éve kipusztultak ezen a területen, de a kétezres évek elején Brassó megyében visszatelepítették, és az Olt vízgyűjtőmedencéjén keresztül eljutottak a Csíki-medencébe is. Nem mindenki örül nekik. A vízitököt, avagy a sárga tavirózsát Orbán Balázs említi Csíkszentimre leírásában: a kacskaringós Oltban vízitökök pompáznak.

A biológus hozzáteszi, régen nagyon sok volt itt a réticsík, ezért elképzelhető, hogy a medence innen kapta a nevét. Úgy véli, meglepő, hogy a hegyek között egy síkságra jellemző halfaj ilyen nagy számban található. Érdekességként megjegyzi, hogy az alföldön a nagy szabályozások előtt a mocsaras területeken, ahol sok volt a csík, úgy hívták, hogy csíkország. Voltak a csíkászok, akik nagy mennyiségben gyűjtötték a csíkokat, és nagy hordókban vitték be a vásárra.

Kiemelkednek a Nagy-Hagymás-hegységben, de megvannak a mélyben alattunk is, a Hargita alatt, és a források felhozzák. Van itt még a somlyói andezitekből és a gyepvasércből is. Ebből készítették az ókorban a vasat, mivel a felszínen található, könnyen hozzá lehet férni. Mocsarakban képződik baktérium segítségével. Itt a Csíki-medencében sok helyen olvasztottak vasat, a kiállításon láthatók Vacsárcsiból vannak. Látható még itt a vulkánossághoz köthető kőzet, például a horzsakő a Csomád-hegységből. Ez robbanással keletkezett, hirtelen nyomásváltozással nagyon porózussá vált, megszilárdult, és ha szárazon tesszük vízbe, akkor lebeg. Van itt még limonit, amely borvízforrásokból csapódik ki. Amikor még vulkánok működtek, gejzírek voltak egykor itt, és azokban alakult ki az opál. Az itt láthatót Csiba mellett gyűjtötték. Különböző andezittípusokat is elhelyeztünk itt, a Csicsói-Hargita tetejéről, a Csikó-kertből valók, és az ős Kárpátok egy darabja, ami lesüllyedt. A medence nem mindig volt ilyen, ahogy most látjuk. Az utóbbi tízmillió évben alakult ki, azelőtt egészen más volt, nagy hegyek voltak itt, amelyek lesüllyedtek” – mesélte a szakember, miközben körbevezetett a kiállítás ezen termében. A hegykeretet panorámakép is mutatja.

A dombokon már nincs nagyon víz a felszínen, a patakok túl kicsik ahhoz, hogy folyamatosak egész évben ellássák vízzel. Csíkszeredán is látszik, hogy ott alakult ki, ahol a domb és a lapály, az Olt árterülete találkozik. Azért nyúlik arrafelé ez a T-betű alakja a városnak, mert arra felé van a terasza az Oltnak.”

A falakon néhány képet is elhelyeztek, mocsári béka, boldogasszony papucsa, tátogó kökörcsin, a közismert kockás liliom, vagy éppen szil látható. Ez utóbbi a legkorábban virágzó és termést érlelő fafajunk, április végén már termése van. A Csíki-medencében gyakran előforduló fafajta, a csíkszeredai városháza főbejárata előtt is két szilfa található.