
Leírások, képek és kisfilmek
Fotó: Veres Nándor
A Csíki-medence természetföldrajzát mutatja be az Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás legelső terme a Csíki Székely Múzeumban. A terem rendezési koncepciójába Demeter László biológus avatott be. Folytatjuk a kiállítást bemutató minisorozatunkat.
2018. november 05., 17:252018. november 05., 17:25
2019. január 22., 15:552019. január 22., 15:55
A terem alakjából jött az ötlet, hogy alakítsanak ki egy kis Csíki-medencét a hét teremben látható csíkszeredai várostörténeti kiállítás legelső helyiségében. A koncepció az volt, hogy a Csíki-medence régi képét a maival ötvözzék. Vitos Mózes és elvétve Orbán Balázs leírásaiban találhatók információk arról, hogy ezelőtt száz évvel hogyan nézett ki a régió. A folyószabályozás mérföldkőnek számít a medence természetföldrajzi történetében – magyarázta Demeter László.

A székelyek megtelepedésétől az 1989-es fordulatig tartó időszakot öleli fel az a várostörténeti kiállítás a csíkszeredai Mikó-várban, amely öt év muzeológusi munkát követően valósult meg. Most induló minisorozatunkban a hét teremben látható, augusztusban megnyílt kiállítást mutatjuk be.
A Csíki-medencében a folyószabályozás az 1970-es évek végén kezdődött, és mintegy tíz évet tartott. „Volt egy korábbi szabályozás is a huszadik század elején, Vitos Mózesék is szorgalmazták. Eléggé megoszlottak a vélemények ezzel kapcsolatban, a modernebbek úgy gondolták, hogy le kell szabályozni, a helyiek pedig megtanultak együtt élni a folyóval, és nem örültek a szabályozásnak. De Európa-szerte ez volt a korszellem, és megtörténtek ezek a szabályozások.
A terem padlója a medence közepének területeit és az ott előforduló néhány élőlényt szemlélteti, például mocsári teknőst, partifecskét, hódgátat, vízitököt. Vitos Mózes jegyezte fel, hogy az Olt zátonyain, homokpadjain a gyerekek teknőspáncélokat gyűjtenek. A medencében még ma is élnek teknősök, időről időre itt-ott előkerül egy-egy példány, legutóbb Csíkbánkfalván és Csíkszentkirályon találtak. Idősebb csíkszeredaiak emlékeznek, hogy a vasúti felüljárónál a városban is volt még néhány évtizede. Partifecsketelepek az Olt homokos zátonyain, például Újtusnádon a homokbányában ma is megtalálhatóak. A hódok ugyan ezelőtt kétszáz éve kipusztultak ezen a területen, de a kétezres évek elején Brassó megyében visszatelepítették, és az Olt vízgyűjtőmedencéjén keresztül eljutottak a Csíki-medencébe is. Nem mindenki örül nekik. A vízitököt, avagy a sárga tavirózsát Orbán Balázs említi Csíkszentimre leírásában: a kacskaringós Oltban vízitökök pompáznak.
Az interaktív táblák számos információt rejtenek
Fotó: Veres Nándor
„A medence alsó része kicsit »felkúszik« a falra. Nem akartuk az állatokat a földre tenni, egy része mégis odakerült. Például a mocsári béka, amely ma is jellegzetes lakója a medencének, vagy a réticsík és a tócsarákok. A falon látható a vízitök oldalnézetből. Egyetlen helyen megtaláltuk, mégpedig Zsögöd mellett egy kis tóban. A régi térképekről digitalizáltuk a kanyarokat, azt rávetítettük mai légi fotókra, és be tudtuk azonosítani, hogy az a halastó a régi Olt helyén van. Valószínűnek tartom, hogy ott természetesen maradt fenn a vízitök. Az alföldön ez gyakori, de Csíkban nagy szenzáció.
A biológus hozzáteszi, régen nagyon sok volt itt a réticsík, ezért elképzelhető, hogy a medence innen kapta a nevét. Úgy véli, meglepő, hogy a hegyek között egy síkságra jellemző halfaj ilyen nagy számban található. Érdekességként megjegyzi, hogy az alföldön a nagy szabályozások előtt a mocsaras területeken, ahol sok volt a csík, úgy hívták, hogy csíkország. Voltak a csíkászok, akik nagy mennyiségben gyűjtötték a csíkokat, és nagy hordókban vitték be a vásárra.
A Csíki-medence és környéke, ahogy még nem láttuk
Fotó: Veres Nándor
A falakon láthatóak a medencét övező hegykeret elemei is. A domborzatprofil a vízválasztónak a magasságváltozásait szemlélteti, egymáshoz viszonyítva a főbb hegyeket és átjárókat. Például látható, hogy a Nyerges-tető a Terkőhöz képest milyen magasságban van, illetve, hogy melyek a fontosabb csúcsok és hágók.
Szintén a falakon kapott helyet a medence kőzettanának egy kis ízelítője. A Csíki-havasok homokkövei is láthatók itt. „Nagyon sok helyen a forrásaink mészben gazdagok. Ez egy kicsit meglepő lehet, mert úgy gondolunk Csíkra, főleg a Hargita felőli részre, hogy vulkáni, és nem nagyon van mészkő.
Kiemelkednek a Nagy-Hagymás-hegységben, de megvannak a mélyben alattunk is, a Hargita alatt, és a források felhozzák. Van itt még a somlyói andezitekből és a gyepvasércből is. Ebből készítették az ókorban a vasat, mivel a felszínen található, könnyen hozzá lehet férni. Mocsarakban képződik baktérium segítségével. Itt a Csíki-medencében sok helyen olvasztottak vasat, a kiállításon láthatók Vacsárcsiból vannak. Látható még itt a vulkánossághoz köthető kőzet, például a horzsakő a Csomád-hegységből. Ez robbanással keletkezett, hirtelen nyomásváltozással nagyon porózussá vált, megszilárdult, és ha szárazon tesszük vízbe, akkor lebeg. Van itt még limonit, amely borvízforrásokból csapódik ki. Amikor még vulkánok működtek, gejzírek voltak egykor itt, és azokban alakult ki az opál. Az itt láthatót Csiba mellett gyűjtötték. Különböző andezittípusokat is elhelyeztünk itt, a Csicsói-Hargita tetejéről, a Csikó-kertből valók, és az ős Kárpátok egy darabja, ami lesüllyedt. A medence nem mindig volt ilyen, ahogy most látjuk. Az utóbbi tízmillió évben alakult ki, azelőtt egészen más volt, nagy hegyek voltak itt, amelyek lesüllyedtek” – mesélte a szakember, miközben körbevezetett a kiállítás ezen termében. A hegykeretet panorámakép is mutatja.
Növény- és állatvilág, kőzettan és domborzatprofil
Fotó: Veres Nándor
Egy domborzatmakett is látható a kiállításon, amely az első ilyen szemléltetése a Csíki-medencének és környékének. Aki a természetet járja, annak különleges élmény lehet, hogy egyben láthatja a teljes domborzatot. A maketten százötven pontot jelöltek meg, kisebb csoportokra osztva, amelyek magyarázatát egy táblán találjuk, az egyes tájegységek, hegycsoportok, vagy medencerészek referenciapontjait.
A kiinduló-, első pont a Csíki Székely Múzeum, a második a Márton Áron Főgimnázium, mellette a Somlyó-pataka, amely valamikor átfolyt a városon, amíg Taploca felé el nem terelték. A központi park alatt a csatornában ma is ott csörgedezik, esővízcsatornát, levezetőt alakítottak ki belőle. Egy darabig csöveken megy, majd a zsögödi fürdőnél a felszínre bukkan – mutatta a térképen Demeter László.
A falra is kerültek az állatok
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon szépen láthatók a kráterek a Hargitán. Geológiailag a Hargitához tartozik a Csomád-hegység, benne a Szent Anna-tó, és lehet látni, hogy kör vagy félkör alakú gerincek vannak, azok az egykori kráterek, amelyeket az erózió kimosott. Ezt a makettet oktatásra és tanulmányozásra találtuk ki. Szépen követhető, ahogy a medence kiszélesedik, látható az is, hogy lapos, csak Felcsíkon dombos enyhén a terület. A falvak közvetlenül az Olt mellett húzódnak.
A dombokon már nincs nagyon víz a felszínen, a patakok túl kicsik ahhoz, hogy folyamatosak egész évben ellássák vízzel. Csíkszeredán is látszik, hogy ott alakult ki, ahol a domb és a lapály, az Olt árterülete találkozik. Azért nyúlik arrafelé ez a T-betű alakja a városnak, mert arra felé van a terasza az Oltnak.”
A falakon néhány képet is elhelyeztek, mocsári béka, boldogasszony papucsa, tátogó kökörcsin, a közismert kockás liliom, vagy éppen szil látható. Ez utóbbi a legkorábban virágzó és termést érlelő fafajunk, április végén már termése van. A Csíki-medencében gyakran előforduló fafajta, a csíkszeredai városháza főbejárata előtt is két szilfa található.
Demeter László: a medence nem mindig volt ilyen, ahogy most látjuk
Fotó: Péter Beáta
Három érintőképernyős, interaktív tábla is van ebben a teremben, az egyik a Csíki-medence állatvilágáról, a másik a növényzetéről nyújt információkat, leírások, képek és kisfilmek nézhetők rajtuk, a harmadik táblán a domborzatot mutatja be, néhány látványos filmecske is megnézhető – amelyet Juhász Ágota és kollégái készítettek – például a köd áramlásáról.
Vásáros utak kereszteződésében (1.): hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!