Siculicidium – Turulmadár a gonoszság oltára helyén
Az emlékműavatás korabeli felvételen
Fotó: Vida Eszter gyűjteménye
A „madéfalvi veszedelem” után 141 évnek kellett eltelnie a ma is álló turulmadaras emlékmű felállításáig. Ám ezen időszak alatt többen is igyekeztek adózni az 1764. január 7-én lemészárolt több száz áldozat emléke előtt.
Kocsis Károly
2023. január 07., 09:022023. január 07., 09:02
2023. január 07., 16:222023. január 07., 16:22
Már nem sokkal a vérengzést követően a Madéfalván közösen eltemetett mintegy negyvenöt, jórészt háromszéki áldozat sírhantján az osztrák hatóságok által állítatott emlékjel hirdette a „székelyek megtört büszkeségét” („Domita Siculorum superbia hic jacet”).
A madéfalvi veszedelem és az emlékműállítás történetét 1906-ban feldolgozó dr. Balló István szerint a fejfa hátoldalára később valaki ráírta:
Mondd el hóhérunkra a CIX. zsoltárt.” Ez aztán a Székelyföldön 1783-ben átutazó II. József császárnak is megütötte a szemét, és elrendelte az eltávolítását.
Helyébe 1789-ben (Ballónál 1769-es évszám szerepel) a nagyajtai Cserey Zsuzsánna állíttatott keresztet az akkor már Vészhalomnak nevezett helyen, aztán 1878-ban Részeg András és felsége, 1885-ben pedig Szabó Péter „Jézus tiszteletére és a veszedelemben elhaltak emlékére”.
Nagy Imre, a csíksomlyói gimnázium tanára már 1861-ben azzal a céllal szerette volna megírni a siculicidium történetét, hogy annak bevételét egy, az áldozathozatalhoz méltó emlékmű felállítására fordítsák, de a környékbeli ifjúság kezdeményezése is csírájában elhalt.
Az emlékmű rajza dr. Balló István könyvében
Később bálok, mulatságok révén igyekeztek a szükséges anyagiakat előteremteni, de
Ehhez a következő öt évben a csíkszeredai műkedvelő társulat további több mint 600 koronával járult hozzá. Ekkor már – 1891 óta – 171 tagú emlékműbizottság is működött a csíkszeredai D. Orbán Gyula orvos kezdeményezésére, Benedek István 1848–49-es honvéd hadnagy elnökletével, és egyre eredményesebben.
A Györgyjakab Márton által ingyen kinyomtatott gyűjtőívek folytán
így a bizottság megtarthatta az emlékmű elkészítését célzó első – igaz, eredménytelen – versenytárgyalását.
Nemcsak Csíkszék és Háromszék majd minden települése adakozott, az egyszerű emberek nem egyszer tojás vagy gabona formájában, hanem az ország számos városa, vármegyéje is. Némelyek sajátos módon segítették az ügyet, például
Némi üröm is vegyült azért az örömbe, mert a madéfalviak csak pénzért voltak hajlandók 1200 köbméter földet a helyszínre hordani.
Korabeli képeslapok Madéfalváról
Fotó: Zempléni Múzeum gyűjteménye
Időközben az akkor már Budapesten élő, de csíkszeredai származású Tamás József építészmérnök, értesülvén szülőföldje akciójáról, már 1892-ben felajánlotta, hogy díjmentesen elkészíti a majdani emlékmű tervét, és két évvel később le is tette a bizottság asztalára.
korábban írtuk
Százötven éve született a madéfalvi emlékmű tervezője
Csíkszeredában született, Esztergomban alussza örök álmát Tamás József (1868–1931) építész, a madéfalvi Siculicidium emlékmű tervezője. Emlékét ma már méltó módon ápolják, bár volt idő, amikor sírjának megmentéséért akciót kellett indítsanak a madéfalviak. Szerencsére sikerrel.
A gyergyócsomafalvi Köllő Miklós is ingyen engedte át a fehérgyházai honvédemlékmű turuljának mintáját, és kieszközölte, hogy öntéssel és szállítással együtt ne 1600, hanem csak 600 koronába kerüljön. „Amennyire lehetséges, magam is nagyon szeretnék székely véreink emlékének kivitelére, ha anyagi áldozattal nem tehetem is, legalább munkámmal részt venni, mivel művészetem maradandó emlékeképpen úgy sem lesz más alkalom szülőföldemen valamit hátrahagyni” – írta az akkor már neves szobrászművész, aki nem sokkal később, 1900 szeptemberében önkezével vetett véget életének, nem bírván elviselni két kiskorú gyermeke elvesztését. Alig 38 éves volt…
Zakariás Lukács szépvízi birtokos is ingyen, illetve a családjáért évente mondandó megemlékező mise ellenében engedte át az emlékmű felállításához szükséges 400 négyszögöl területet, falustársa, Szász István építész pedig 8000 koronáért vállalta az elkészítését 1898 márciusában, a turul és az emléktábla kivételével.
a márvány emléktáblát az ugyancsak budapesti Sántha Nándor vésnök készítette el 1899-ben 550 koronáért. Ez eredetileg rózsaszínű volt, a szoborbizottság azonban úgy vélte, a fekete szín jobban illene, ezért lefestették. (Később eltávolították a festékréteget, a tábla így visszanyerte eredeti színét.) A felirat prózai részét dr. Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár szövegezte meg, a verset a fentebb is említett dr. Balló István.
Fotó: Zempléni Múzeum gyűjteménye
Az emlékmű felavatása azonban még hosszú éveket váratott magára, mert 1899-ig csak 9470 korona gyűlt össze, a kiadások pedig 10 700 koronára rúgtak, és
(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ezt a szabályt napjaink számos beruházásánál is ildomos lenne alkalmazni!) Az adakozási kedv pedig olyannyira megcsappant, hogy 1904-ben új intézőbizottságot kellett létrehozni Csíkszeredában.
Végül sikerült még 1436 koronát összeszedni, így a bizottság felkérhette Csík vármegye törvényhatóságát az avatóünnepség megszervezésére. Ez „1905. október 8-án több ezer ember jelenlétében oly fénnyel tartatott meg, mely méltó volt magához a vármegyéhez s méltó az ártatlanul lekaszabolt vértanúk emlékéhez”.
Fotó: Zempléni Múzeum gyűjteménye
A Csíki Lapok tudósítója imigyen fogalmazott: „Végre nekünk is van, e megyének egy szomorú kálváriája, hova imádkozni járhatunk, hol levett kalappal esküdhetünk meg porló őseink szent emlékére, hogy ha kell mi sem leszünk, ti dicső elődök, hozzátok méltatlanok… A vén Hargita szomorú ködbe borult az ünnep reggelén, maga a természet is velük tartott, az is gyászolt, ünnepelt.”
A hosszú órákat felölelő eseményen az ozsdolai születésű, életét 1951-ben Kézdivásárhelyen befejező Zsögön Zoltán, a csíksomlyói gimnázium akkor huszonöt éves tanára is elszavalta az erre az alkalomra írt, Bíborban rejtőző porkoláb című ódáját.
– Majláth Gusztáv erdélyi püspök közbenjárásának köszönhette, hogy végül nem került börtönbe.
1913. július 25-én villám csapott az obeliszkbe. Felső részének helyreállítása mintegy 400 koronába került, ami Bíró Ferenc madéfalvi plébános Csík vármegye községeihez intézett felhívása eredményeként gyűlt össze. A világégések során több puskagolyó is eltalálta, összeillesztései megnyíltak, madarak költöztek bele. Legutóbb pár évvel ezelőtt restaurálta Kolozsi Tibor szobrász.
Felhívás a Csíki Lapok 1891. október 21-ei számában
Már 127 év múlt el azóta, hogy a „Vészhalom” hantjai a székely nemzeti szabadságért lemészárolt székelyek megfagyott és közös sírja fölött felhányatott… Letűnt a száz, letűnt a huszonötödik évfordulati nap, közeleg az iszonyú és rémes éjet megelőző fegyverfeladási kísérletek megkezdésének 130. évfordulati ideje, s az ártatlanul legyilkolt székelyek sírját, a „Vészhalom” nevű nemzeti sírt a mai napig sem jelöli ama dicső hősökhöz méltó emlékjel. Mi ez? Madéfalva szomorú nótáját már elfeledte a székely? Kihalt már a nemzetnek lelkéből a szomorú emlékű, de dicső múlt iránt minden kegyelet és érzés? Nem! Ez nem lehet… Eljött tehát az ideje, hogy az ezen nemzedék kebelében rég megszületett és ápolt nemzeti méltó emlékjel felállításának eszméje megtestesüljön…
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Korhelyleves – videó
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
Korhelyleves – videó
Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!