
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
A Csíkszeredai Régizene Fesztivál otthona a 400 esztendős Mikó-vár, ennek jegyében a hónap tárgya a reneszánsz művészethez kötődik a Csíki Székely Múzeumban. A 15. századi magyar reneszánsz kötések két jellemző példája az 1985-ös csíksomlyói könyvlelet ősnyomtatványain, Petrus Lombardus Sententiarum libri IV. című művének harmadik és negyedik kötetén látható.
2023. július 05., 19:592023. július 05., 19:59
A Sententiarum libri IV. a párizsi teológus az egyházatyák teológiai kérdésekben kifejtett nézeteinek gyűjteménye. A kötetek 1491 után készültek, és Anton Kobergerhez, valamint Nürnberghez köthetőek.
„A reneszánsz művészethez kapcsolódunk mi is ebben a hónapban a kiállított tárgyak által. Viszont nem konkrétan ebből a korból választottunk tárgyat, lévén, hogy ilyenek szerepelnek a tematikus állandó kiállításainkon, hanem
Azért kettőre, mert nagyon hasonlóak, ugyanabban a műhelyben készültek, viszont részleteiben különbözőek. Lehet látni, hogy mi az, amiben hasonlóak, mi az, ami általánosan jellemző volt ezekre a kötésekre, de közben ott vannak a részletmotívumok, amelyek eltérnek egymástól a két kötésen” – magyarázta Kósa Béla, a Csíki Székely Múzeum régikönyv gyűjteményének felelőse. Mint mondta,
Ezt az 1400-1500-as évek fordulója táján kötötték be Budán.
Kósa Béla
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
„Van néhány dolog, ami általánosan jellemző mindkettőre, elsősorban a centrális italo-arab fonatok és az apró rozettákat tartalmazó középső motívum, illetve a többszörös keretelés, az elő- és háttáblák díszítése kötetenként azonos. Az is látszik, hogy valamikor fémkapcsok is voltak a köteteken.
A másik oldalon a gerinc felől a bordák végén apró kicsi virágminták, stilizált liliomok is megjelennek. Az egyik kötet bőrén aranyozás nyomok is előkerültek a restaurálás során. A külső keretek különböznek: egyiknél alul-felül ugyanaz az italo-arab fonat jelenik meg, míg a másiknál geometrikus formák” – mutatott rá Kósa Béla.
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
Mint kifejtette, a kötetek kötése a budai Lucanus-csoporthoz kapcsolható: a táblák centrális elrendezésűek, a tükör középdísze a magyar reneszánsz kötéseken oly kedvelt nagyméretű, keretezett kör alak.
„A műhelyben különböző eszközökkel rendelkeztek: görgetők, lemezek, egyesbélyegzők, és ezeket a kívánt módon kombinálták” – ecsetelte a gyűjteményfelelős.
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
A negyedik kötet a 16. században a kolozsvári ferences kolostorban volt, majd 1664-ben már Csíksomlyón.
„A kötetekben levő posszesszor-bejegyzésekből sejtjük, hogy külön utakat járt be a két kötet, mielőtt a 17. század második felében a somlyói ferences könyvtárba jutottak. A múzeumba pedig úgy kerültek, hogy az 1985-ös somlyói könyvleletnek a darabjai. A tudományos feldolgozásukat Muckenhaupt Erzsébet nyugalmazott muzeológus végezte” – ismertette Kósa.
A tárgyak a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között tekinthetők meg.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!