Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:26

Karácsonyi regölés lámpással, zörgővel és sok jókívánsággal

21:45

Autóbaleset következtében dőlt ki az útszéli keresztfa

21:33

Drámai leckét tanultak a fiatalok és élményként raktározták el egy életre

21:30

Az Ágyúsok gyergyóremetei sikerével kezdődött a hokibajnokság középszakasza

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Múzeumi sztorik: magyar reneszánsz könyvkötések

Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál otthona a 400 esztendős Mikó-vár, ennek jegyében a hónap tárgya a reneszánsz művészethez kötődik a Csíki Székely Múzeumban. A 15. századi magyar reneszánsz kötések két jellemző példája az 1985-ös csíksomlyói könyvlelet ősnyomtatványain, Petrus Lombardus Sententiarum libri IV. című művének harmadik és negyedik kötetén látható.

Péter Beáta

2023. július 05., 19:592023. július 05., 19:59

A Sententiarum libri IV. a párizsi teológus az egyházatyák teológiai kérdésekben kifejtett nézeteinek gyűjteménye. A kötetek 1491 után készültek, és Anton Kobergerhez, valamint Nürnberghez köthetőek.

„A reneszánsz művészethez kapcsolódunk mi is ebben a hónapban a kiállított tárgyak által. Viszont nem konkrétan ebből a korból választottunk tárgyat, lévén, hogy ilyenek szerepelnek a tematikus állandó kiállításainkon, hanem

olyan kötéseket mutatunk be, amelyek a magyar reneszánsz kötéseknek jellemző példái: az 1400 évek legvégén, az 1500-as évek elején készült kötésekre esett a választásunk.

Azért kettőre, mert nagyon hasonlóak, ugyanabban a műhelyben készültek, viszont részleteiben különbözőek. Lehet látni, hogy mi az, amiben hasonlóak, mi az, ami általánosan jellemző volt ezekre a kötésekre, de közben ott vannak a részletmotívumok, amelyek eltérnek egymástól a két kötésen” – magyarázta Kósa Béla, a Csíki Székely Múzeum régikönyv gyűjteményének felelőse. Mint mondta,

egy négykötetes teológiai munkának a harmadik és negyedik kötete látható, Petrus Lombardus 12. századi párizsi püspöknek az 1400-as évek végén nyomtatásban megjelent munkája.

Ezt az 1400-1500-as évek fordulója táján kötötték be Budán.

Kósa Béla

Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre

„Van néhány dolog, ami általánosan jellemző mindkettőre, elsősorban a centrális italo-arab fonatok és az apró rozettákat tartalmazó középső motívum, illetve a többszörös keretelés, az elő- és háttáblák díszítése kötetenként azonos. Az is látszik, hogy valamikor fémkapcsok is voltak a köteteken.

Restaurálás közben ezeket a kötéseket kibontották, újrakötötték, az eredeti bőrnek a menthető részeit körülvágták és újra felhasználták, a fatáblákat papírtáblákra cserélték.

A másik oldalon a gerinc felől a bordák végén apró kicsi virágminták, stilizált liliomok is megjelennek. Az egyik kötet bőrén aranyozás nyomok is előkerültek a restaurálás során. A külső keretek különböznek: egyiknél alul-felül ugyanaz az italo-arab fonat jelenik meg, míg a másiknál geometrikus formák” – mutatott rá Kósa Béla.

Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre

Mint kifejtette, a kötetek kötése a budai Lucanus-csoporthoz kapcsolható: a táblák centrális elrendezésűek, a tükör középdísze a magyar reneszánsz kötéseken oly kedvelt nagyméretű, keretezett kör alak.

Az italo-arab és a hurkolt fonadék tiszta reneszánsz minta. A kis rozetta és az egyenes szárú virág variánsai már a magyar gótikus kötéseken is jelentkeztek, és több 15. századi magyar reneszánsz kötés gyakori motívuma.

„A műhelyben különböző eszközökkel rendelkeztek: görgetők, lemezek, egyesbélyegzők, és ezeket a kívánt módon kombinálták” – ecsetelte a gyűjteményfelelős.

Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre

A harmadik kötet a 17. században Dési Mihály tulajdonában volt, illetve 1675-ben Apor Lázár, Kézdiszék alkirálybírája egy névtelen könyvgyűjtőnek adta, 1681-ben már Csíksomlyón találjuk.

A negyedik kötet a 16. században a kolozsvári ferences kolostorban volt, majd 1664-ben már Csíksomlyón.

„A kötetekben levő posszesszor-bejegyzésekből sejtjük, hogy külön utakat járt be a két kötet, mielőtt a 17. század második felében a somlyói ferences könyvtárba jutottak. A múzeumba pedig úgy kerültek, hogy az 1985-ös somlyói könyvleletnek a darabjai. A tudományos feldolgozásukat Muckenhaupt Erzsébet nyugalmazott muzeológus végezte” – ismertette Kósa.

A tárgyak a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között tekinthetők meg.

Régmúlt Múzeum