
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
A Csíkszeredai Régizene Fesztivál otthona a 400 esztendős Mikó-vár, ennek jegyében a hónap tárgya a reneszánsz művészethez kötődik a Csíki Székely Múzeumban. A 15. századi magyar reneszánsz kötések két jellemző példája az 1985-ös csíksomlyói könyvlelet ősnyomtatványain, Petrus Lombardus Sententiarum libri IV. című művének harmadik és negyedik kötetén látható.
2023. július 05., 19:592023. július 05., 19:59
A Sententiarum libri IV. a párizsi teológus az egyházatyák teológiai kérdésekben kifejtett nézeteinek gyűjteménye. A kötetek 1491 után készültek, és Anton Kobergerhez, valamint Nürnberghez köthetőek.
„A reneszánsz művészethez kapcsolódunk mi is ebben a hónapban a kiállított tárgyak által. Viszont nem konkrétan ebből a korból választottunk tárgyat, lévén, hogy ilyenek szerepelnek a tematikus állandó kiállításainkon, hanem
Azért kettőre, mert nagyon hasonlóak, ugyanabban a műhelyben készültek, viszont részleteiben különbözőek. Lehet látni, hogy mi az, amiben hasonlóak, mi az, ami általánosan jellemző volt ezekre a kötésekre, de közben ott vannak a részletmotívumok, amelyek eltérnek egymástól a két kötésen” – magyarázta Kósa Béla, a Csíki Székely Múzeum régikönyv gyűjteményének felelőse. Mint mondta,
Ezt az 1400-1500-as évek fordulója táján kötötték be Budán.
Kósa Béla
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
„Van néhány dolog, ami általánosan jellemző mindkettőre, elsősorban a centrális italo-arab fonatok és az apró rozettákat tartalmazó középső motívum, illetve a többszörös keretelés, az elő- és háttáblák díszítése kötetenként azonos. Az is látszik, hogy valamikor fémkapcsok is voltak a köteteken.
A másik oldalon a gerinc felől a bordák végén apró kicsi virágminták, stilizált liliomok is megjelennek. Az egyik kötet bőrén aranyozás nyomok is előkerültek a restaurálás során. A külső keretek különböznek: egyiknél alul-felül ugyanaz az italo-arab fonat jelenik meg, míg a másiknál geometrikus formák” – mutatott rá Kósa Béla.
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
Mint kifejtette, a kötetek kötése a budai Lucanus-csoporthoz kapcsolható: a táblák centrális elrendezésűek, a tükör középdísze a magyar reneszánsz kötéseken oly kedvelt nagyméretű, keretezett kör alak.
„A műhelyben különböző eszközökkel rendelkeztek: görgetők, lemezek, egyesbélyegzők, és ezeket a kívánt módon kombinálták” – ecsetelte a gyűjteményfelelős.
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
A negyedik kötet a 16. században a kolozsvári ferences kolostorban volt, majd 1664-ben már Csíksomlyón.
„A kötetekben levő posszesszor-bejegyzésekből sejtjük, hogy külön utakat járt be a két kötet, mielőtt a 17. század második felében a somlyói ferences könyvtárba jutottak. A múzeumba pedig úgy kerültek, hogy az 1985-ös somlyói könyvleletnek a darabjai. A tudományos feldolgozásukat Muckenhaupt Erzsébet nyugalmazott muzeológus végezte” – ismertette Kósa.
A tárgyak a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között tekinthetők meg.
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.
A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből.
Erdélyben a karácsony a hiány éveiben is megmaradt ünnepnek. Anyák és nagymamák emlékein keresztül idézzük fel azt az időt, amikor az egyszerűség természetes rend volt.
Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.
szóljon hozzá!