Múzeumi sztorik: magyar reneszánsz könyvkötések
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
A Csíkszeredai Régizene Fesztivál otthona a 400 esztendős Mikó-vár, ennek jegyében a hónap tárgya a reneszánsz művészethez kötődik a Csíki Székely Múzeumban. A 15. századi magyar reneszánsz kötések két jellemző példája az 1985-ös csíksomlyói könyvlelet ősnyomtatványain, Petrus Lombardus Sententiarum libri IV. című művének harmadik és negyedik kötetén látható.
Péter Beáta
2023. július 05., 19:592023. július 05., 19:59
A Sententiarum libri IV. a párizsi teológus az egyházatyák teológiai kérdésekben kifejtett nézeteinek gyűjteménye. A kötetek 1491 után készültek, és Anton Kobergerhez, valamint Nürnberghez köthetőek.
„A reneszánsz művészethez kapcsolódunk mi is ebben a hónapban a kiállított tárgyak által. Viszont nem konkrétan ebből a korból választottunk tárgyat, lévén, hogy ilyenek szerepelnek a tematikus állandó kiállításainkon, hanem
Azért kettőre, mert nagyon hasonlóak, ugyanabban a műhelyben készültek, viszont részleteiben különbözőek. Lehet látni, hogy mi az, amiben hasonlóak, mi az, ami általánosan jellemző volt ezekre a kötésekre, de közben ott vannak a részletmotívumok, amelyek eltérnek egymástól a két kötésen” – magyarázta Kósa Béla, a Csíki Székely Múzeum régikönyv gyűjteményének felelőse. Mint mondta,
Ezt az 1400-1500-as évek fordulója táján kötötték be Budán.
Kósa Béla
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
„Van néhány dolog, ami általánosan jellemző mindkettőre, elsősorban a centrális italo-arab fonatok és az apró rozettákat tartalmazó középső motívum, illetve a többszörös keretelés, az elő- és háttáblák díszítése kötetenként azonos. Az is látszik, hogy valamikor fémkapcsok is voltak a köteteken.
A másik oldalon a gerinc felől a bordák végén apró kicsi virágminták, stilizált liliomok is megjelennek. Az egyik kötet bőrén aranyozás nyomok is előkerültek a restaurálás során. A külső keretek különböznek: egyiknél alul-felül ugyanaz az italo-arab fonat jelenik meg, míg a másiknál geometrikus formák” – mutatott rá Kósa Béla.
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
Mint kifejtette, a kötetek kötése a budai Lucanus-csoporthoz kapcsolható: a táblák centrális elrendezésűek, a tükör középdísze a magyar reneszánsz kötéseken oly kedvelt nagyméretű, keretezett kör alak.
„A műhelyben különböző eszközökkel rendelkeztek: görgetők, lemezek, egyesbélyegzők, és ezeket a kívánt módon kombinálták” – ecsetelte a gyűjteményfelelős.
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
A negyedik kötet a 16. században a kolozsvári ferences kolostorban volt, majd 1664-ben már Csíksomlyón.
„A kötetekben levő posszesszor-bejegyzésekből sejtjük, hogy külön utakat járt be a két kötet, mielőtt a 17. század második felében a somlyói ferences könyvtárba jutottak. A múzeumba pedig úgy kerültek, hogy az 1985-ös somlyói könyvleletnek a darabjai. A tudományos feldolgozásukat Muckenhaupt Erzsébet nyugalmazott muzeológus végezte” – ismertette Kósa.
A tárgyak a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között tekinthetők meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
A szezon első havazása a Madarasi Hargitán
Székelyhon
A szezon első havazása a Madarasi Hargitán
A rovat további cikkei
Drága gyermek – elborzaszt és a bőröd alá kúszik ez a minisorozat
Rendesen le tud hozni az életről, annyira nyomasztó a Netflixre nemrég felkerült német minisorozat, a Drága gyermek (Liebes kind), ami egy meglehetősen tehetséges gyerekszínész játékával hozza a frászt időnként a nézőjére. Ajánló.
Drága gyermek – elborzaszt és a bőröd alá kúszik ez a minisorozat
Múzeumi sztorik: bot nélkül nem pásztor a pásztor
Szent Mihály havához kötődnek a Csíki Székely Múzeumban a hónap kiemelt tárgyai: két faragott és egy faragott-vasalt pásztorbot.
Múzeumi sztorik: bot nélkül nem pásztor a pásztor
Ezeket a filmeket várjuk 2023 második felében (3.) – oscar-várományos nagy mozik
Láthatunk grandiózus életrajzi drámát Napóleonról és Enzo Ferrariról, bennsőséges biopicet Leonard Bernsteinről, de Martin Scorsese is megörvendeztet egy több mint három órás filmmel, David Fincher egy bérgyilkos életébe nyújt betekintést. Ajánló.
Ezeket a filmeket várjuk 2023 második felében (3.) – oscar-várományos nagy mozik
Ezeket a filmeket várjuk 2023 második felében (2.) – őszi és téli blockbusterek
Túl vagyunk az év mozis szenzációján, a Barbenheimer-őrületen, ám az igazi filmdömping még csak ezután érkezik, bár elég borús fellegek gyülekeznek az év második felében bemutatandó alkotások premierjei fölött.
Ezeket a filmeket várjuk 2023 második felében (2.) – őszi és téli blockbusterek
Aranyapám, puszkaizé, kumisz… – avagy miért időtlen klasszikus a Magyar vándor?
Sokunk egyik kedvenc magyar filmje, míg a másik oldalon sokan nem szeretik, mert kiparodizálja a magyar történelem különböző állomásait. Herendi Gábor 2004-ben megjelent filmje azonban egy megkerülhetetlen alkotás, és egyedi a maga nemében.
Aranyapám, puszkaizé, kumisz… – avagy miért időtlen klasszikus a Magyar vándor?
ANT BAR, a művészeti hangyaboly (x)
Egy termékdizájner (Burján Zsolt), egy színész (Orbán Levente) és egy veteránautó-restaurátor (Bokor Aladár) gondolt egyet, és a csíkszeredai Magtár épületében létrehozott egy olyan közösségi teret, amely képes összefogni mindent, ami művészet.
ANT BAR, a művészeti hangyaboly (x)
Az év nyári vígjátékát Jennifer Lawrence szállította
Jennifer Lawrence rövid kihagyás után egy nagyon vicces és kellemes nyári vígjátékkal tért vissza a mozivászonra, ami a komikus körítés alatt igencsak valóságos társadalmi látleletet is felvillant. Barátnőt felveszünk, kritika.
Az év nyári vígjátékát Jennifer Lawrence szállította
Ízes átalakulás: a Hamm felvásárolta a sepsiszentgyörgyi Ospătarult (x)
A székelyföldi ételrendelés világában új fejezet nyílik, a Hamm ételrendelő és kiszállító cég bejelentette az Ospătarul alkalmazás és weboldal felvásárlását.
Ízes átalakulás: a Hamm felvásárolta a sepsiszentgyörgyi Ospătarult (x)
Múzeumi sztorik: egy utazóláda titkai
A nyári utazási szezonra hangolódva, a Csíki Székely Múzeumban az augusztusi hónap tárgya egy, az 1920-as években készült Goyard márkájú utazóláda. A ládán található, utazáshoz kapcsolódó címkék alapján az utazóláda első tulajdonosa Armand Massard volt.
Múzeumi sztorik: egy utazóláda titkai
Az Oppenheimer az a film, amiből tízévente egy készül
Újabb mesterművet tett le az asztalra korunk egyik legegyedibb, különleges víziókkal rendelkező filmese, Christopher Nolan, akinek az évek alatt sikerült felülkerekednie a stúdiók elvárásain, és gyakorlatilag úgy rendez filmet, ahogyan akar.
Az Oppenheimer az a film, amiből tízévente egy készül
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!