
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
A Csíkszeredai Régizene Fesztivál otthona a 400 esztendős Mikó-vár, ennek jegyében a hónap tárgya a reneszánsz művészethez kötődik a Csíki Székely Múzeumban. A 15. századi magyar reneszánsz kötések két jellemző példája az 1985-ös csíksomlyói könyvlelet ősnyomtatványain, Petrus Lombardus Sententiarum libri IV. című művének harmadik és negyedik kötetén látható.
2023. július 05., 19:592023. július 05., 19:59
A Sententiarum libri IV. a párizsi teológus az egyházatyák teológiai kérdésekben kifejtett nézeteinek gyűjteménye. A kötetek 1491 után készültek, és Anton Kobergerhez, valamint Nürnberghez köthetőek.
„A reneszánsz művészethez kapcsolódunk mi is ebben a hónapban a kiállított tárgyak által. Viszont nem konkrétan ebből a korból választottunk tárgyat, lévén, hogy ilyenek szerepelnek a tematikus állandó kiállításainkon, hanem
Azért kettőre, mert nagyon hasonlóak, ugyanabban a műhelyben készültek, viszont részleteiben különbözőek. Lehet látni, hogy mi az, amiben hasonlóak, mi az, ami általánosan jellemző volt ezekre a kötésekre, de közben ott vannak a részletmotívumok, amelyek eltérnek egymástól a két kötésen” – magyarázta Kósa Béla, a Csíki Székely Múzeum régikönyv gyűjteményének felelőse. Mint mondta,
Ezt az 1400-1500-as évek fordulója táján kötötték be Budán.
Kósa Béla
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
„Van néhány dolog, ami általánosan jellemző mindkettőre, elsősorban a centrális italo-arab fonatok és az apró rozettákat tartalmazó középső motívum, illetve a többszörös keretelés, az elő- és háttáblák díszítése kötetenként azonos. Az is látszik, hogy valamikor fémkapcsok is voltak a köteteken.
A másik oldalon a gerinc felől a bordák végén apró kicsi virágminták, stilizált liliomok is megjelennek. Az egyik kötet bőrén aranyozás nyomok is előkerültek a restaurálás során. A külső keretek különböznek: egyiknél alul-felül ugyanaz az italo-arab fonat jelenik meg, míg a másiknál geometrikus formák” – mutatott rá Kósa Béla.
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
Mint kifejtette, a kötetek kötése a budai Lucanus-csoporthoz kapcsolható: a táblák centrális elrendezésűek, a tükör középdísze a magyar reneszánsz kötéseken oly kedvelt nagyméretű, keretezett kör alak.
„A műhelyben különböző eszközökkel rendelkeztek: görgetők, lemezek, egyesbélyegzők, és ezeket a kívánt módon kombinálták” – ecsetelte a gyűjteményfelelős.
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre
A negyedik kötet a 16. században a kolozsvári ferences kolostorban volt, majd 1664-ben már Csíksomlyón.
„A kötetekben levő posszesszor-bejegyzésekből sejtjük, hogy külön utakat járt be a két kötet, mielőtt a 17. század második felében a somlyói ferences könyvtárba jutottak. A múzeumba pedig úgy kerültek, hogy az 1985-ös somlyói könyvleletnek a darabjai. A tudományos feldolgozásukat Muckenhaupt Erzsébet nyugalmazott muzeológus végezte” – ismertette Kósa.
A tárgyak a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között tekinthetők meg.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!