Hirdetés
Hirdetés

Múzeumi sztorik: magyar reneszánsz könyvkötések

•  Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre

Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál otthona a 400 esztendős Mikó-vár, ennek jegyében a hónap tárgya a reneszánsz művészethez kötődik a Csíki Székely Múzeumban. A 15. századi magyar reneszánsz kötések két jellemző példája az 1985-ös csíksomlyói könyvlelet ősnyomtatványain, Petrus Lombardus Sententiarum libri IV. című művének harmadik és negyedik kötetén látható.

Péter Beáta

2023. július 05., 19:592023. július 05., 19:59

A Sententiarum libri IV. a párizsi teológus az egyházatyák teológiai kérdésekben kifejtett nézeteinek gyűjteménye. A kötetek 1491 után készültek, és Anton Kobergerhez, valamint Nürnberghez köthetőek.

Hirdetés

„A reneszánsz művészethez kapcsolódunk mi is ebben a hónapban a kiállított tárgyak által. Viszont nem konkrétan ebből a korból választottunk tárgyat, lévén, hogy ilyenek szerepelnek a tematikus állandó kiállításainkon, hanem

Idézet
olyan kötéseket mutatunk be, amelyek a magyar reneszánsz kötéseknek jellemző példái: az 1400 évek legvégén, az 1500-as évek elején készült kötésekre esett a választásunk.

Azért kettőre, mert nagyon hasonlóak, ugyanabban a műhelyben készültek, viszont részleteiben különbözőek. Lehet látni, hogy mi az, amiben hasonlóak, mi az, ami általánosan jellemző volt ezekre a kötésekre, de közben ott vannak a részletmotívumok, amelyek eltérnek egymástól a két kötésen” – magyarázta Kósa Béla, a Csíki Székely Múzeum régikönyv gyűjteményének felelőse. Mint mondta,

egy négykötetes teológiai munkának a harmadik és negyedik kötete látható, Petrus Lombardus 12. századi párizsi püspöknek az 1400-as évek végén nyomtatásban megjelent munkája.

Ezt az 1400-1500-as évek fordulója táján kötötték be Budán.

Kósa Béla •  Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre Galéria

Kósa Béla

Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre

„Van néhány dolog, ami általánosan jellemző mindkettőre, elsősorban a centrális italo-arab fonatok és az apró rozettákat tartalmazó középső motívum, illetve a többszörös keretelés, az elő- és háttáblák díszítése kötetenként azonos. Az is látszik, hogy valamikor fémkapcsok is voltak a köteteken.

Idézet
Restaurálás közben ezeket a kötéseket kibontották, újrakötötték, az eredeti bőrnek a menthető részeit körülvágták és újra felhasználták, a fatáblákat papírtáblákra cserélték.

A másik oldalon a gerinc felől a bordák végén apró kicsi virágminták, stilizált liliomok is megjelennek. Az egyik kötet bőrén aranyozás nyomok is előkerültek a restaurálás során. A külső keretek különböznek: egyiknél alul-felül ugyanaz az italo-arab fonat jelenik meg, míg a másiknál geometrikus formák” – mutatott rá Kósa Béla.

•  Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre Galéria

Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre

Mint kifejtette, a kötetek kötése a budai Lucanus-csoporthoz kapcsolható: a táblák centrális elrendezésűek, a tükör középdísze a magyar reneszánsz kötéseken oly kedvelt nagyméretű, keretezett kör alak.

Idézet
Az italo-arab és a hurkolt fonadék tiszta reneszánsz minta. A kis rozetta és az egyenes szárú virág variánsai már a magyar gótikus kötéseken is jelentkeztek, és több 15. századi magyar reneszánsz kötés gyakori motívuma.

„A műhelyben különböző eszközökkel rendelkeztek: görgetők, lemezek, egyesbélyegzők, és ezeket a kívánt módon kombinálták” – ecsetelte a gyűjteményfelelős.

•  Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre Galéria

Fotó: Csíki Székely Múzeum/Gegő Imre

A harmadik kötet a 17. században Dési Mihály tulajdonában volt, illetve 1675-ben Apor Lázár, Kézdiszék alkirálybírája egy névtelen könyvgyűjtőnek adta, 1681-ben már Csíksomlyón találjuk.

A negyedik kötet a 16. században a kolozsvári ferences kolostorban volt, majd 1664-ben már Csíksomlyón.

„A kötetekben levő posszesszor-bejegyzésekből sejtjük, hogy külön utakat járt be a két kötet, mielőtt a 17. század második felében a somlyói ferences könyvtárba jutottak. A múzeumba pedig úgy kerültek, hogy az 1985-ös somlyói könyvleletnek a darabjai. A tudományos feldolgozásukat Muckenhaupt Erzsébet nyugalmazott muzeológus végezte” – ismertette Kósa.

A tárgyak a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között tekinthetők meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 29., vasárnap

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz

Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum

Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.

Túrófánk – videó
Túrófánk – videó
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

2026. március 27., péntek

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten

„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
Hirdetés
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.

A lélek kenyere
A lélek kenyere
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

2026. március 26., csütörtök

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban

A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
Hirdetés
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.

A hiányban is a szépet látni
A hiányban is a szépet látni
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

2026. március 25., szerda

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk

Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.

Legényfogó csirke – videó
Legényfogó csirke – videó
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

Hirdetés