
Szabó István és Lázár Levente
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A nyári utazási szezonra hangolódva, a Csíki Székely Múzeumban az augusztusi hónap tárgya egy, az 1920-as években készült Goyard márkájú utazóláda. A ládán található, utazáshoz kapcsolódó címkék, illetve az ezek egyikén található név és a láda oldalaira festett monogram (A.M) alapján valószínűsíthetően az utazóláda első tulajdonosa, megrendelője Armand Massard olimpiai bajnok francia párbajtőrvívó volt.
2023. augusztus 09., 17:532023. augusztus 09., 17:53
Armand Massard (1884-1971) Párizsban született, rögtön az első olimpiáján, 1920-ban Antwerpenben aranyérmet szerzett párbajtőrvívásban. Ezen kívül még két olimpián versenyzett, az 1924-es Párizsin, valamint az 1928-as Amszterdamin. Összesen egy arany, egy ezüst és egy bronzérmet szerzett. Aktív sportolói pályafutása után a sportdiplomácia útjára lépett, ő lett a Francia Vívószövetség elnöke. 1933 és 1967 között ő volt a Francia Olimpiai Bizottság elnöke, valamint egy ideig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöki tisztjét is betöltötte.
A múzeum birtokában lévő utazóládájával Armand Massard többek között az egyiptomi Alexandriába, az ausztriai Kitzbühelbe, vagy a hivatalos francia delegáció tagjaként az 1936-os németországi téli olimpiára Garmisch – Partenkirchenbe utazott, megszállt a velencei Grand Hotelben, valamint a French Line hajótársaság (Compagnie Générale Transatlantique) transzatlanti járatán utazott a Le Havre – Southampton – New York vonalon, első osztályon.
A termékek egyediségét többek között a Goyardine vászon adja, melyet az 1900-as világkiállításon mutattak be és a két világháború közötti időszakban volt a legelterjedtebb – mutatott rá Szabó István történész-muzeológus.
– avatott be a szakember.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Mint részleteze, a tisztítás során anyagtípus különböző kezelési módokat igényelt. A papíralapú címkék tisztításánál Benedek Éva papírrestaurátor működött közre. Ezen címkék megőrzése létfontosságú volt a konzerválás folyamatában, mivel nélkülözhetetlen információkat szolgáltatnak a tárgy történetéhez – tudtuk meg a múzeum munkatársaitól, Szabó Istvántól és Lázár Levente restaurátortól.
– emlékezett vissza Lázár Levente.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Mint mondta, a láda tisztítása során nem távolította el a címkék többségét, hanem azokat is igyekezett az eredeti formájukban megőrizni, és úgy tisztítani, hiszen ezek a címkék a láda történetét őrzik. Amelyek lekerültek, azokat is visszahelyezték a tisztítás után.
„Akkor még nem tudtuk, hogy kié lehetett a láda. Megtisztítottuk, bekerült a raktárba és közben eltelt kilenc év.
A történet a közepénél kicsit hiányos, mert tudjuk azt, hogy hol készült a láda, hogy kinek készült, ki használta. Viszont, hogy az első tulajdonostól hogy került a bukaresti illetőhöz, azt nem tudjuk, és valószínű, már nem is fog kiderülni. Illetve az sem világos, hogy Éva nénihez hogyan került. Annyit tudunk, hogy ennek a bukaresti úriembernek a lánytestvére Éva néni barátnője volt, és jártak együtt sízni. Valahogy ezen az úton kerültek hozzá ezek az utazóládák” – kaptunk betekintést a részletekbe.
A restaurátor elmesélte, hogy a láda tisztítása nem bizonyult különösebben bonyolultnak, viszont nagyon időigényes volt.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„A láda elég jó állapotban volt, csupán egy hiányossága van. Láthatóan volt egy bőr átkötő szíj, ami elveszett, de ezt nem pótoltam, mert nem láttam értelmét, hogy olyan dolgot adjak hozzá, ami funkcionális ugyan, de az esztétikájához nem adott volna túl sokat hozzá.
– fejtette ki Lázár Levente.
Az utazóláda megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!