Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:28

Tucatnyi jó alkatrészt vett ki a járművekből egy magyarországi autószerelő

10:34

Üzletvezető sem foglalhat el önkényesen járdát, parkolót

10:15

Kupameccsek és sznúker – szerdán a képernyőn

09:58

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Múzeumi sztorik: egy utazóláda titkai

Szabó István és Lázár Levente

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

A nyári utazási szezonra hangolódva, a Csíki Székely Múzeumban az augusztusi hónap tárgya egy, az 1920-as években készült Goyard márkájú utazóláda. A ládán található, utazáshoz kapcsolódó címkék, illetve az ezek egyikén található név és a láda oldalaira festett monogram (A.M) alapján valószínűsíthetően az utazóláda első tulajdonosa, megrendelője Armand Massard olimpiai bajnok francia párbajtőrvívó volt.

Péter Beáta

2023. augusztus 09., 17:532023. augusztus 09., 17:53

Armand Massard (1884-1971) Párizsban született, rögtön az első olimpiáján, 1920-ban Antwerpenben aranyérmet szerzett párbajtőrvívásban. Ezen kívül még két olimpián versenyzett, az 1924-es Párizsin, valamint az 1928-as Amszterdamin. Összesen egy arany, egy ezüst és egy bronzérmet szerzett. Aktív sportolói pályafutása után a sportdiplomácia útjára lépett, ő lett a Francia Vívószövetség elnöke. 1933 és 1967 között ő volt a Francia Olimpiai Bizottság elnöke, valamint egy ideig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöki tisztjét is betöltötte.

A sportdiplomácián kívül újságíróként is szerteágazó tevékenységet folytatott, szerkesztője volt több újságnak is, mint a La Liberté, a La Presse vagy a Le Figaro.

A múzeum birtokában lévő utazóládájával Armand Massard többek között az egyiptomi Alexandriába, az ausztriai Kitzbühelbe, vagy a hivatalos francia delegáció tagjaként az 1936-os németországi téli olimpiára Garmisch – Partenkirchenbe utazott, megszállt a velencei Grand Hotelben, valamint a French Line hajótársaság (Compagnie Générale Transatlantique) transzatlanti járatán utazott a Le Havre – Southampton – New York vonalon, első osztályon.

Az utazóláda gyártója az 1792-ben alapított nagynevű francia Maison Goyard luxuscikkeket gyártó cég, mely azóta is az ágazat egyik éllovasa.

A termékek egyediségét többek között a Goyardine vászon adja, melyet az 1900-as világkiállításon mutattak be és a két világháború közötti időszakban volt a legelterjedtebb – mutatott rá Szabó István történész-muzeológus.

A tárgy 2014-ben került a múzeum gyűjteményébe, Kovács Éva néhai csíkszeredai síző adományaként, kinek elmondása szerint az utazóláda bukaresti ismerősöktől került hozzá. A tárgy múzeumba kerülése után teljes konzerváláson esett át”

– avatott be a szakember.

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Mint részleteze, a tisztítás során anyagtípus különböző kezelési módokat igényelt. A papíralapú címkék tisztításánál Benedek Éva papírrestaurátor működött közre. Ezen címkék megőrzése létfontosságú volt a konzerválás folyamatában, mivel nélkülözhetetlen információkat szolgáltatnak a tárgy történetéhez – tudtuk meg a múzeum munkatársaitól, Szabó Istvántól és Lázár Levente restaurátortól.

Az utazóládát egy padláson találtuk meg, mellette egy, ugyanezen cég által gyártott kisebb utazóláda társaságában. Kovács Éva több tárgycsoportot ajándékozott a múzeumnak, köztük ezeket is. Behoztuk a múzeumba, poros, koszos volt, alig látszott, hogy mi az. Kezdtem fotózni, információkat gyűjtöttem róla, és meglepődtem, mert kiderült, hogy egy nagyon értékes darab”

– emlékezett vissza Lázár Levente.

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Mint mondta, a láda tisztítása során nem távolította el a címkék többségét, hanem azokat is igyekezett az eredeti formájukban megőrizni, és úgy tisztítani, hiszen ezek a címkék a láda történetét őrzik. Amelyek lekerültek, azokat is visszahelyezték a tisztítás után.

„Akkor még nem tudtuk, hogy kié lehetett a láda. Megtisztítottuk, bekerült a raktárba és közben eltelt kilenc év.

Most, amikor felmerült, hogy mi legyen augusztusban a hónap tárgya, adta magát, hogy ha nyár, akkor utazás, és nekünk van egy nagyon szép ládánk. Kezdtünk kutatni, hogy kié is lehetett, találtunk egy nevet, majd további kutatás nyomán kiderült, hogy az eredeti tulajdonosa Armand Massard volt.

A történet a közepénél kicsit hiányos, mert tudjuk azt, hogy hol készült a láda, hogy kinek készült, ki használta. Viszont, hogy az első tulajdonostól hogy került a bukaresti illetőhöz, azt nem tudjuk, és valószínű, már nem is fog kiderülni. Illetve az sem világos, hogy Éva nénihez hogyan került. Annyit tudunk, hogy ennek a bukaresti úriembernek a lánytestvére Éva néni barátnője volt, és jártak együtt sízni. Valahogy ezen az úton kerültek hozzá ezek az utazóládák” – kaptunk betekintést a részletekbe.

A restaurátor elmesélte, hogy a láda tisztítása nem bizonyult különösebben bonyolultnak, viszont nagyon időigényes volt.

Külön-külön kellett tisztítani a fémrészeket, a zárszerkezetet, a sarkait, valamint egyenként a többszáz rézszegecskét.

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

„A láda elég jó állapotban volt, csupán egy hiányossága van. Láthatóan volt egy bőr átkötő szíj, ami elveszett, de ezt nem pótoltam, mert nem láttam értelmét, hogy olyan dolgot adjak hozzá, ami funkcionális ugyan, de az esztétikájához nem adott volna túl sokat hozzá.

A ládán vannak olyan részek, ahol több egymásra ragasztott címke van. Feltételezzük, hogy a húszas-harmincas évekbeli, tehát a címkék nagy része az eredeti tulajdonoshoz kapcsolhatóak. Valószínű, hogy már csak egy része van a ládán, a többi már elveszhetett, vagy időközben leszedték. Vannak kérdőjelek a történetben, de közel száz év távlatából ezekre már nem találunk válaszokat”

– fejtette ki Lázár Levente.

Az utazóláda megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.

Régmúlt Múzeum