
Szabó István és Lázár Levente
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A nyári utazási szezonra hangolódva, a Csíki Székely Múzeumban az augusztusi hónap tárgya egy, az 1920-as években készült Goyard márkájú utazóláda. A ládán található, utazáshoz kapcsolódó címkék, illetve az ezek egyikén található név és a láda oldalaira festett monogram (A.M) alapján valószínűsíthetően az utazóláda első tulajdonosa, megrendelője Armand Massard olimpiai bajnok francia párbajtőrvívó volt.
2023. augusztus 09., 17:532023. augusztus 09., 17:53
Armand Massard (1884-1971) Párizsban született, rögtön az első olimpiáján, 1920-ban Antwerpenben aranyérmet szerzett párbajtőrvívásban. Ezen kívül még két olimpián versenyzett, az 1924-es Párizsin, valamint az 1928-as Amszterdamin. Összesen egy arany, egy ezüst és egy bronzérmet szerzett. Aktív sportolói pályafutása után a sportdiplomácia útjára lépett, ő lett a Francia Vívószövetség elnöke. 1933 és 1967 között ő volt a Francia Olimpiai Bizottság elnöke, valamint egy ideig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöki tisztjét is betöltötte.
A múzeum birtokában lévő utazóládájával Armand Massard többek között az egyiptomi Alexandriába, az ausztriai Kitzbühelbe, vagy a hivatalos francia delegáció tagjaként az 1936-os németországi téli olimpiára Garmisch – Partenkirchenbe utazott, megszállt a velencei Grand Hotelben, valamint a French Line hajótársaság (Compagnie Générale Transatlantique) transzatlanti járatán utazott a Le Havre – Southampton – New York vonalon, első osztályon.
A termékek egyediségét többek között a Goyardine vászon adja, melyet az 1900-as világkiállításon mutattak be és a két világháború közötti időszakban volt a legelterjedtebb – mutatott rá Szabó István történész-muzeológus.
– avatott be a szakember.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Mint részleteze, a tisztítás során anyagtípus különböző kezelési módokat igényelt. A papíralapú címkék tisztításánál Benedek Éva papírrestaurátor működött közre. Ezen címkék megőrzése létfontosságú volt a konzerválás folyamatában, mivel nélkülözhetetlen információkat szolgáltatnak a tárgy történetéhez – tudtuk meg a múzeum munkatársaitól, Szabó Istvántól és Lázár Levente restaurátortól.
– emlékezett vissza Lázár Levente.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Mint mondta, a láda tisztítása során nem távolította el a címkék többségét, hanem azokat is igyekezett az eredeti formájukban megőrizni, és úgy tisztítani, hiszen ezek a címkék a láda történetét őrzik. Amelyek lekerültek, azokat is visszahelyezték a tisztítás után.
„Akkor még nem tudtuk, hogy kié lehetett a láda. Megtisztítottuk, bekerült a raktárba és közben eltelt kilenc év.
A történet a közepénél kicsit hiányos, mert tudjuk azt, hogy hol készült a láda, hogy kinek készült, ki használta. Viszont, hogy az első tulajdonostól hogy került a bukaresti illetőhöz, azt nem tudjuk, és valószínű, már nem is fog kiderülni. Illetve az sem világos, hogy Éva nénihez hogyan került. Annyit tudunk, hogy ennek a bukaresti úriembernek a lánytestvére Éva néni barátnője volt, és jártak együtt sízni. Valahogy ezen az úton kerültek hozzá ezek az utazóládák” – kaptunk betekintést a részletekbe.
A restaurátor elmesélte, hogy a láda tisztítása nem bizonyult különösebben bonyolultnak, viszont nagyon időigényes volt.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„A láda elég jó állapotban volt, csupán egy hiányossága van. Láthatóan volt egy bőr átkötő szíj, ami elveszett, de ezt nem pótoltam, mert nem láttam értelmét, hogy olyan dolgot adjak hozzá, ami funkcionális ugyan, de az esztétikájához nem adott volna túl sokat hozzá.
– fejtette ki Lázár Levente.
Az utazóláda megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!