
A pintadera lett februárban a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Díszítőmotívumok széles skáláját lehet felfedezni az őskori kultúrák agyagpecsételőin, amelyekből most hármat lehet megtekinteni Csíkszeredában. A februárban megnyíló Transylvanian Design Week című kiállítás szelleméhez igazodva a hónap tárgyaként a Csíki Székely Múzeum egy őskori „dizájntárgyat”, a pintaderát választotta.
2023. február 01., 18:122023. február 01., 18:12
A pintaderák, vagyis a díszes agyagbélyegek, Európa- és Ázsia-szerte előforduló leletek, melyek számos őskori kultúrára jellemzőek. „Ezek kis agyag pecsételők, amelyeket főleg az őskorban használtak egész Európa-szerte. A mi környezetünkben inkább a Cucuteni-Tripolje-kultúra keretében használták előszeretettel” – magyarázta Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze.
Rámutatott, a pintaderák körül sok a kérdés, funkciójuk nem világos.
Egy másik felvetés szerint a lezárt gabonasilókat a tulajdonos a személyes emblémájával jelölte meg.
Darvas Lóránt régész
Fotó: Gegő Imre
„Ez egy tulajdonjogot is jelzet, egyfajta védjegy, mint a mai napig is használt pecsétek. A korongokra vésett minták visszaköszönnek a feltárt kerámiaedényeken és használati tárgyakon is, látható, hogy jellegzetes motívumai a rézkori Erősd-kultúrának, amely kis része a nagy Cucuteni-Tripolje-kultúrának.
– avatott be a régész.
Fotó: Gegő Imre
Mint mondta, azért is választották a pintaderát a hónap tárgyává, mert februárban nyílik meg a csíki múzeumban a Transylvanian Design Week című kiállítás, és így egy rézkori „dizájntárggyal” kapcsolódnak hozzá. Ugyanakkor
Itt került elő a mostani ásatások során egy töredékes pintadera. A régebbi régészeti ásatások során még négy darabot találtak, így a múzeum gyűjteményében összesen öt pintadera van. „A hónap tárgyaként három darabot mutatunk be, mivel más-más motívumkincs jelenik meg rajtuk.
A pecséteket különböző anyagokra való nyomtatásra vagy lenyomat készítésére használhatták
Fotó: Gegő Imre
A három közül kettő átfúrt, a felső befogó részen, és ez azt is jelzi, hogy a tulajdonosa, használója akár ínra felfűzve nyakban is hordhatta ezt. Azért is fontosak ezek a kis tárgyak bemutatásai ilyen esetekben, mint a hónap tárgya, mivel
Így viszont, ha egyenként mutatjuk be, akkor több figyelmet kapnak” – részletezte Darvas.
Fotó: Gegő Imre
A rézkori Cucuteni-Tripolje-kultúra a Kr. e. 4600-3500 időszakra tehető. Az elnevezés kultúra két végső földrajzi pontját jelöli: Cucuteni Moldva területén, Tripolje a mai Ukrajna északi részén található. Ennek az egyik alegysége az Erősd, a környékünkön a 19. század végén került elő ez a telep, és így külön kultúraként határozták meg, de a nagy kultúrtömbön belül.
– hangsúlyozta Darvas Lóránt.
Fotó: Gegő Imre
„A tavalyi leletmentő ásatások során előkerült egy kemence ebből a korszakból, továbbá szeméttároló gödrök és azok betöltése és a kultúrához tartozó omlásrétegek. Házhelyeket sajnos nem találtunk most, de telepjelenségek mutatkoznak, cölöplyukak, tárológödrök, szemétgödrök. Kis felületen ástunk, de nagy mennyiségben kerültek elő régészeti objektumok. A leletanyag viszont óriási, nagy mennyiségű kerámiát találtunk.
Mivel nagy mennyiségű leletanyagról van szó, az elsődleges konzerválás, mosás megtörtént, de a feldolgozás, a leletanyagok értelmezése, restaurálás még folyamatban van. Mindenképp lakott terület bizonyosságát mutatják ezek a leletek. Az őskori telepnek a kiterjedését is igyekszünk meghatározni, terepbejárással, légifotózással, 3D-s modellezéssel, illetve a tavasz folyamán geofizikai vizsgálatokat is végzünk. Reméljük, hogy ezáltal viszonylag pontosan meg tudjuk határozni a telep kiterjedését” – fejtette ki a régész.
A pintaderákat a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban lehet megtekinteni keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Fotó: Gegő Imre
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!