
A pintadera lett februárban a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Díszítőmotívumok széles skáláját lehet felfedezni az őskori kultúrák agyagpecsételőin, amelyekből most hármat lehet megtekinteni Csíkszeredában. A februárban megnyíló Transylvanian Design Week című kiállítás szelleméhez igazodva a hónap tárgyaként a Csíki Székely Múzeum egy őskori „dizájntárgyat”, a pintaderát választotta.
2023. február 01., 18:122023. február 01., 18:12
A pintaderák, vagyis a díszes agyagbélyegek, Európa- és Ázsia-szerte előforduló leletek, melyek számos őskori kultúrára jellemzőek. „Ezek kis agyag pecsételők, amelyeket főleg az őskorban használtak egész Európa-szerte. A mi környezetünkben inkább a Cucuteni-Tripolje-kultúra keretében használták előszeretettel” – magyarázta Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze.
Rámutatott, a pintaderák körül sok a kérdés, funkciójuk nem világos.
Egy másik felvetés szerint a lezárt gabonasilókat a tulajdonos a személyes emblémájával jelölte meg.
Darvas Lóránt régész
Fotó: Gegő Imre
„Ez egy tulajdonjogot is jelzet, egyfajta védjegy, mint a mai napig is használt pecsétek. A korongokra vésett minták visszaköszönnek a feltárt kerámiaedényeken és használati tárgyakon is, látható, hogy jellegzetes motívumai a rézkori Erősd-kultúrának, amely kis része a nagy Cucuteni-Tripolje-kultúrának.
– avatott be a régész.
Fotó: Gegő Imre
Mint mondta, azért is választották a pintaderát a hónap tárgyává, mert februárban nyílik meg a csíki múzeumban a Transylvanian Design Week című kiállítás, és így egy rézkori „dizájntárggyal” kapcsolódnak hozzá. Ugyanakkor
Itt került elő a mostani ásatások során egy töredékes pintadera. A régebbi régészeti ásatások során még négy darabot találtak, így a múzeum gyűjteményében összesen öt pintadera van. „A hónap tárgyaként három darabot mutatunk be, mivel más-más motívumkincs jelenik meg rajtuk.
A pecséteket különböző anyagokra való nyomtatásra vagy lenyomat készítésére használhatták
Fotó: Gegő Imre
A három közül kettő átfúrt, a felső befogó részen, és ez azt is jelzi, hogy a tulajdonosa, használója akár ínra felfűzve nyakban is hordhatta ezt. Azért is fontosak ezek a kis tárgyak bemutatásai ilyen esetekben, mint a hónap tárgya, mivel
Így viszont, ha egyenként mutatjuk be, akkor több figyelmet kapnak” – részletezte Darvas.
Fotó: Gegő Imre
A rézkori Cucuteni-Tripolje-kultúra a Kr. e. 4600-3500 időszakra tehető. Az elnevezés kultúra két végső földrajzi pontját jelöli: Cucuteni Moldva területén, Tripolje a mai Ukrajna északi részén található. Ennek az egyik alegysége az Erősd, a környékünkön a 19. század végén került elő ez a telep, és így külön kultúraként határozták meg, de a nagy kultúrtömbön belül.
– hangsúlyozta Darvas Lóránt.
Fotó: Gegő Imre
„A tavalyi leletmentő ásatások során előkerült egy kemence ebből a korszakból, továbbá szeméttároló gödrök és azok betöltése és a kultúrához tartozó omlásrétegek. Házhelyeket sajnos nem találtunk most, de telepjelenségek mutatkoznak, cölöplyukak, tárológödrök, szemétgödrök. Kis felületen ástunk, de nagy mennyiségben kerültek elő régészeti objektumok. A leletanyag viszont óriási, nagy mennyiségű kerámiát találtunk.
Mivel nagy mennyiségű leletanyagról van szó, az elsődleges konzerválás, mosás megtörtént, de a feldolgozás, a leletanyagok értelmezése, restaurálás még folyamatban van. Mindenképp lakott terület bizonyosságát mutatják ezek a leletek. Az őskori telepnek a kiterjedését is igyekszünk meghatározni, terepbejárással, légifotózással, 3D-s modellezéssel, illetve a tavasz folyamán geofizikai vizsgálatokat is végzünk. Reméljük, hogy ezáltal viszonylag pontosan meg tudjuk határozni a telep kiterjedését” – fejtette ki a régész.
A pintaderákat a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban lehet megtekinteni keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Fotó: Gegő Imre
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!